Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-01 / 77. szám

inJsp PROLETÁRJAI,­­BSKBOVESQ AZ MSZMP BORSOD-AB­AÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 77. szám Ára: 1,20 forint Kedd, 1980. április 1. Leonyid Brezsny kitöltetése Ünnepélyes keretek között nyújtották át hétfőn a Kremlben az irodalmi Lenin­­díjat Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének, három kötetben — Kis föld, Újjászületés, Szűzföld — megjelent visszaemlékezései­ért. A kitüntetés átnyújtása al­kalmából rendezett ünnepi gyűlésen jelen voltak az SZKP és a szovjet állam ve­zetői, a Lenin-díj bizottság tagjai, ismert irodalmi és művészeti személyiségek, a moszkvai dolgozók képvise­lői. A díjat Georgij Markov, a Lenin-díj bizottság elnöke nyújtotta át Leonyid Brezs­nyevnek, s rövid beszédben méltatta a trilógiát. Leonyid Brezsnyev meleg szavakkal mondott köszöne­tet a Lenin-díjat odaítélő bizottságnak. Hangsúlyozta, hogy könyveit nem emlék­iratoknak tekinti, hanem — lévén nem irodalmár, hanem politikus, pártmunkás — ez­úton is segíteni próbálta a ma embereit abban, hogy fel­használhassák a múlt ta­pasztalatait. Köszönetet mon­dott mindazoknak — olva­sóknak, alkotói és társadal­mi szervezeteknek, irodalmá­roknak, régi harcostársainak és munkatársainak —, akik művei elolvasása után meg­írták véleményüket, s ezzel is segítik abban, hogy ha ideje és egyéb elfoglaltságai engedik, folytathassa vissza­emlékezései leírását. Az SZKP KB főtitkára kü­lönösen jelentősnek minősí­tette, hogy az ifjúság, amely ma legjobb tudása szerint vesz részt a kommunizmus építése feladatainak megol­dásában, megismerkedjék azzal, hogyan jöttek létre a szocialista társadalmi viszo­nyok, hogyan alakult ki a szovjet állam gazdasági és szellemi potenciálja. — Minél inkább előreha­ladunk a kommunista építés útján, minél erősebb lesz gazdaságunk, minél inkább biztosítjuk a szovjet embe­rek jólétét, annál nagyobb feladatok hárulnak a társa­dalmi-politikai, a kulturális, az erkölcsi, az esztétikai ne­velésre — hangoztatta a töb­bi között. — Véleményem szerint a legveszélyesebb ellenség a lélektelen, ötlettelen forma­lizmus, a ragaszkodás a sab­lonokhoz, a puffogó szóla­mokhoz. Brezsnyev utalt arra, hogy a Központi Bizottság nemrég határozatot hozott az ideoló­giai és politikai nevelő mun­káról. Már sokat tettek a határozat megvalósításáért, de még nagy és következe­tes munkára van szükség ahhoz, hogy az eszmei mun­ka valóban új magasságokba emelkedjék, megfeleljen az idő követelményeinek, a szovjet emberek igényeinek. I Pravda-cikk az MSZMP kongresszusáról Az MSZMP kongresszusá­nak szenteli hétfői vezércik­két a Pravda, az SZKP KB lapja. A vezércikk többek közt rámutat: A magyar kommunisták legfelső szintű fóruma a ma­gas fokú aktivitás, a tárgy­­szerűség légkörében ment végbe. Jellemző vonása volt az optimizmus és az a szi­lárd meggyőződés, hogy el­érik a meghatározott célo­kat. Az MSZMP legfelső fóru­ma megmutatta: a munkás­­osztályt, a parasztságot és az értelmiséget áthatja az az eltökéltség, hogy sikeresen valósítsák meg a megszabott terveket. A párt politikájá­ban saját gondolataik, vá­gyaik, törekvéseik megnyil­vánulását látják. A magyar nép e szilárd bizalmat az MSZMP elvi, marxista—le­ninista irányvonalával vívta ki, azzal a képességével, hogy pontosan meg tudja hallani a tömegek hangját, megbízhatóan tudja irányí­tani a bonyolult társadalmi folyamatokat a szocializmus érdekében, a dolgozók javára. A kongresszus résztvevői megelégedéssel mutattak rá Magyarország és a Szovjet­unió dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatainak eredményeire. A magyar kommunisták pártjának az egész világon nagy a tekintélye. Gazdag út áll mögötte, dicsőséges ha­gyományai vannak a forra­dalmi harcban, megőrzi és továbbfejleszti ezeket a ha­gyományokat az MSZMP, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kipróbált és megedzett csapata, követ­kezetesen, ha a szocializmus, a leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus eszméihez. A­­ szocialista Magyarország a párt vezetésével céltudatosan folytatja a béke és a népek közötti barátság politikáját. lestiewpi liléi Borseiait Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából, a megyei pártbizottság meghí­vására Borsodba látogat négy testvérmegyénk politikai de­legációja. Tegnap, a déli órákban megérkezett me­gyénkbe NDK-beli testvérme­gyénk Neubrandenburg dele­gációja. Vezetője: Heinz Sim­­kowski, a neubrandenburgi megyei párt-végrehajtó bizott­ság tagja, a megyei tanács elnöke. Tagjai: Horst Detm­­­­lann, a megyei pártbizottság titkára és Waltraud Schiller, a megyei pártbizottság tagja. A vendégek felkeresték a me­gyei pártbizottságot, ahol dr. Lovas Lajos, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője és dr. Pusztai Béla, a megyei ta­nács elnökhelyettese fogadta a delegációt. Neubrandenburgi vendége­ink ma délelőtt a miskolci December 4. Drótművek mun­kájával ismerkednek, majd a délutáni órákban Sátoralja­újhelyen részt vesznek egy NDK-ban gyártott gépekkel felszerelt vegytisztító üzem ünnepélyes átadásán. Április 2-án Miskolc több egészség­­ügyi és kulturális intézmé­nyének megtekintése után az Ózdi Kohászati Üzemekkel ismerkednek. Április 3-án a megyei pártbizottságon tett látogatás után megkoszorúz­zák a miskolci Felszabadulási emlékművet, majd részt vesz­nek a Miskolci Nemzeti Szín­házban rendezendő díszün­nepségen. Április 4-én a szentistváni termelőszövetke­zetben tett látogatás után el­utaznak megyénkből. Tegnap az esti órákban megérkezett megyénkbe szov­jetunióbeli testvérmegyénk, Vologda politikai delegációja, melynek vezetője A. Sz. Dri­­gin, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára, tagjai: L. N. Skapkin, a megyei párt­­bizottság osztályvezető-he­lyettese. T. Alekszandrova, a vologdai Könnyűipari Egye­sületek igazgatója és G. I. Szaboljev, a vologdai Filhar­mónia művészeti vezetője. A vendégek ellátogattak a me­­­­gyei pártbizottságra,­ahol Új­­j­helyi Tibor, a megyei párt­­bizottság titkára fogadta a küldöttséget. Vologdai vendé­geink ma délelőtt a Lenin Kohászati Művekben megte­kintik a kombinált acélmű építését, majd a délutáni órákban a borsodsziráki Bar­tók Béla Termelőszövetkezet­be látogatnak. Április 2-án a miskolci MEDICOR Művek és a Pamutfonó munkájával is­merkednek, majd délután a sárospataki Rákóczi Gimná­­­­ziumot és a Kossuth Ter­melőszövetkezetet keresik fel. (Folytatás a 2. oldalon) Próbaüzem a BVM dunaújvárosi betonüzemében Elkészült az évi 170 000 köbméter kapacitású betonüzem a Beton- és Vasbetonipari Művek Dunaújvárosi Gyárában. Az automata gépekkel felszerelt korszerű létesítmény — amely már próbaüzemet — a tervek szerint az idén több mint 45 000 köbméter betont állít elő. a múlt évi Ülést A tanácsok mérsékeltebb pénzügyi lehetőségei az el­múlt esztendőben szigorúbb gazdálkodást követeltek meg megyénkben is. A költségve­tés és a fejlesztési alap fo­rintjait 1979-ben a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács jól hasznosította a kom­munális ellátottság, az egész­ségügy, az oktatás, a közmű­velődés — közvetve pedig — a lakosság életkörülmé­nyeinek javítása érdekében. Kedvezően alakultak a me­gyei tanács elmúlt évi bevé­telei is, és ezeket az összege­ket a legfontosabb feladatok megoldására fordították. A közterületek rendezésére, tisz­tán tartására a költségvetés­ből negyvenmillió forintot fordítottak, 5,7 millióval töb­bet, mint az előző esztendő­ben. Ugyancsak sokat költött a megye a már elodázhatat­lan mederrendezésekre Tar­­calon, Szerencsen, Tardon stb. Útjaink karbantartása, ja­vítása 212 millió forintot igé­nyelt. Ismert, hogy a foko­zottabb forgalom, a rohamo­san növekvő közúti teher­szállítás az átlagosnál mind nagyobb ráfordításokat köve­tel Borsodban. Egy másik fontos ágazat, az egészségügy is jelentős összeget kapott intézménye­inek üzemeltetésére, a gyó­gyító munka színvonalának emelésére. Az egészségügyi és szociális intézmények 115 millió forinttal kaptak többet 1979-ben a megyétől, mint 1978-ban. Ennek arányában javult a megye kórházainak, rendelő­­intézeteinek, szociális ottho­nainak ellátottsága, tevé­kenységük színvonala, tovább nőtt a szakorvosi és az üzem­orvosi rendelési órák száma,­­a gyógyító, megelőző egésze­ségügyi munka rangja is. Sokat fordított a megye az óvodák, iskolák, közművelő­dési intézmények munkája feltételeinek javítására. En­nek ellenére minden erőfe­szítés kevés volt ahhoz, hogy valamennyi óvodáskorúnak helyet biztosítsanak a me­gyében.­­ A fejlesztési alap kiadásai között első helyen a célcso­portos lakásépítés állt tavaly is, — csaknem kétmilliárd forinttal —, ami a fejlesztési alap jelentős hányada. Miskolcon sokat tettek a helyi közlekedés fejlesztésé­ért, többek között tavaly ké­szült el a Búza téri aluljáró, megkezdték az északi teher­mentesítő út alapjainak elő­készítését. A költségvetési és fejlesz­tési alappal való gazdálko­dásról szóló beszámoló vitá­jában Macsuga­ János, a me­gyei tanács közgazdasági bi­zottságának tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi tanácsok nem­ m­in­denütt he­lyeznek kellő figyelmet a be­ruházások megfelelő előkészí­tésére. A megyei tanács a költség­­vetési és fejlesztési alappal való gazdálkodásról számot adó beszámolót elfogadta. A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának a megvá­lasztás óta végzett munká­járól dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke szá­molt be. Ezt követte Józsa László­nak, a megyei NEB elnöké­nek beszámolója a választás óta végzett munkáról. A megyei NEB 218, a já­rási, városi NEB-ek 1250 ön­álló témában végeztek vizs­gálatot, a szakcsoportok a már kialakult munkamódsze­rek alapján látták el felada­tukat. Napirenden szerepelt többek között az áruellátás folyamatossága, a fogászati ellátás helyzete, a vállalati fejlesztési alapok képződése és felhasználása, a növény­védő szerek felhasználásánal­ ellenőrzése, a gyermekétkez­tetés, az energiagazdálkodás, a parlagterületek hasznosítá­sa stb. A tanácsülésen részt vett és felszólalt Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese. Ki­emelte, hogy a borsodi népi ellenőrök vizsgálati m­­unkája elismerésre méltó, igazodott­ a gazdasági helyzet változó körülményeihez, a kor szab­ta követelményekhez és így foghatott olyan aktuális és szakmai hozzáértést igénylő munkákhoz, mint a termék­szerkezet-váltás vizsgálata, az üzemanyaggal való gazdálko­dás elemzése stb. A KNEB elnökhelyettese elmondta, hogy a megyei NEB munká­ját a tervszerűség, az ala­posság, a jó feltáró munka, a panaszok, bejelentések pon­tos intézése jellemzi. A megyei tanács tegnapi ülésén személyi kérdésben is döntöttek. Dr. Makkai Tibort, akit a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalat igazgatói mun­kaköréből felmentettek, a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának vezetőjévé nevezték ki. A gazdálkodás mérlege tartott a megyei tanács A putnoki tsz-ben Az elmúlt napok végre tavaszias időjárása remélhetőleg biztosíték arra, hogy egy-két nap múlva erő- és munka­gépekkel népesül be a határ. Putnokon az Egyetértés Tsz­­ben minden percet kihasználnak, hogy valamennyi, a tava­szi induláshoz szükséges gép üzemképes állapotban várja a rajtot.

Next