Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGY SOUETEKI AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 179. szám Ára: 1.30 forint Péntek, 1990. augusztus 1. «• Ü Helsinki évfordulóján nnepi pillanat volt. Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a finn fővárosban aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumát. Sokat olvastuk azóta az újságokban, gyakran hallottuk beszédekben ezt a kifejezést: a helsinki okmány. Papír, gondolhatná valaki, eltehető az iratszekrénybe. Nem így van. Ennek az aláírásnak a jelentősége messze túlnőtt a szokványon, a dokumentum maga történelmi változások jele és foglalata lett. Az európai enyhülésé. Az aláíró magas felek elfogadták az adott európai helyzetet. Megnyílt a lehetőség, hogy ezen az alapon szinte tiszta lappal indulhasson Európa a béke és az együttműködés útján, egy ,új jövő felé. Programot adott a helsinki záróokmány, minden fontos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez. Mintha ez lett volna fölírva a száz oldalas kötet fedőlapjára: ,,Az ellenséges szembenállás helyett így kell cselekednetek!" Benne foglaltatik az együttélés politikai tízparancsolata, a határok sérthetetlensége, az egymás belügyeibe való beavatkozás tilalma, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a hátrányos megkülönböztetések leépítése, de még a hétköznapok nem egy gondja is, például a szabványok egységesítése. Tudományos területeket sorol fel, amelyeken közösen, az erőket összefogva lehetne és kellene kutatni. Nem eléggé ismerik egymás kultúráját a népek — szögezte le . az okmány vannak még humanitárius feladatok. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy ez az okmány a hidegháborús feszültség ellentétele és olyan program, amely nem évekre — évtizedekre szól. Mégis már Helsinkiben nyilvánvalóvá lett, hogy az útnak csak a felét tették meg a magas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők, sajnos, megerősítették e gondolatot. Igaz, a helsinki okmány nem maradt pusztába kiáltott szó. Ma más az európai helyzet, mint korábban. Jobb az államok kapcsolata. Gyakrabban találkoznak a vezetők. Többet utaznak és látnak az emberek. De az utóbbi hónapokban árny borul erre a fényre. Ha nem sikerül lefékezni a fegyverkezési versenyt, ha a nyugatiak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a furkósbot-zsarolásról, nem lehet tovább haladni az enyhülés útján. A Varsói Szerződés államai Helsinki óta többször is terjesztettek a nyugatiak elé fegyverzetkorlátozási-leszerelési tervet — a nukleáris eszközök tilalmától a kisebb, a kölcsönös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szocialista előterjesztés azt javallja, hogy üljenek össze a „helsinki államok" küldöttei, szervezzenek európai katonai enyhülési konferenciát, a katonai enyhülés ma az európai kibontakozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsa. Öt esztendeje a harmincöt állam küldöttei megállapodtak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt testet a béke és biztonság okmánya? Ilyen eszmecsere zajlott le két és fél éve Belgrádban, most pedig Madrid van soron. Az „európai értekezlet” előreláthatóan november 11-én nyílik meg a spanyol fővárosban. Közös erővel, egyetértéssel kellene ott meghatározni az európai enyhülés útján a további lépéseket, úgy, ahogy a helsinki záróokmány sugallja és ajánlja. Belgrádban a nyugati küldöttségek nem mindig tartották magukat ehhez. Most ezt várná tőlük az európai népek nagy családja. Szóba került már a szocialista országok, majd néhány nyugati vezető elképzeléseiben az a terv, hogy a madridi találkozón döntsenek a katonai enyhülési konferencia összehívásáról, időpontjáról, helyéről. A lengyel kormány felajánlotta színhelyül Varsót. A helsinki okmány nem katonai dokumentum, a madridi találkozó maga tehát nem is lehetne alkalmas a fegyverzetkorlátozás alapos megvitatására. Arról azonban dönthet, hogy az aláírók hívjanak össze ilyen témájú konferenciát, majd kezdjenek hozzá a bonyolult, és valószínűleg hosszú tárgyalást igénylő kérdés megbeszéléséhez. Helsinkitől Madridig fél évtized telt el.A tanulság világos: Európa meg tudta teremteni és fenn tudja tartani az enyhülést, ha akarja. A fegyverkezés szószólóit azonban el kell hallgattatni. Befejezte munkáját a nők világkonferenciája Akcióprogram és több, mint 40 határozat elfogadásával ért véget szerdán — a késő esti órákban — Koppenhágában a nők világkonferenciája. Az értekezlet az ENSZ rendezésében július 14-én ült össze. A tanácskozáson 145 ország mintegy 1300 küldötte vett részt. Megfigyelőként öt szervezet — köztük, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet — küldöttségei voltak jelen. Az ENSZ szakosított szervezetei 155 küldöttel képviseltették magukat. A több mint 200 cikkelyből álló akcióprogram leszögezi, hogy „Béke és stabilitás nélkül nincs fejlődés”. ..A béke nem lehet tartós, ha nem számolják fel minden szinten az egyenlőtlenséget, a hátrányos megkülönböztetést”. A béke megszilárdításához hozzá fog járulni a nőknek a baráti államközi kapcsolatok fejlesztésében való egyenjogú részvétele — állapítja meg továbbá a dokumentum. — Elő fogják segíteni az asszonyok és lányok az impe(Folytatás a 2. oldalon) Kénes nyári leimte lést tartott a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság Tegnap, csütörtökön délután Fejen Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével a nyári betakarítási munkákról, valamint a megyében kialakult kritikus ár- és belvízvédelmi helyzettel kapcsolatos teendőkről tárgyalt Miskolcon a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság. Fejes László tájékoztatójában elmondta, hogy a rendkívül kedvezőtlen időjárás, az állandó esőzések, a több, mint 42 ezer hektáron károsító ár- és belvíz továbbra is hátráltatja, nehezíti az aratást. Míg az elmúlt esztendőben július végére a kalászos terület 95 százalékát sikerült learatni megyénkben, most a gabonák mintegy 5 százaléka került még csak magtárba. Részletesen ismertette a belvizes öblözetek, a Taktaköz és főleg a Bodrogköz mezőgazdasági üzemeinek súlyos gondjait. A Bodrogköz nyolc termelőszövetkezetét a jégesők és a vízelöntések következtében olyan károsodás érte, amely természeti csapással ér fel. Ebben a körzetben az őszi búzavetések 59, az árpa 54, a kukorica 79, a cukorrépa 68, a silókukorica 76 és a pillangós területek 73 százalékát érték súlyos vízkárok. Igen nagy mennyiségű szálas- és tömegtakarmány is elpusztult ezeken a területeken. Hangsúlyozta, hogy a melléktermékek fokozott felhasználásával és a megye üzemeinek széles körű összefogásával mindent el kell követni a károsult körzetek takarmányellátásának biztosítása érdekében. Szólt arról is, hogy a rendkívül nehéz körülmények ellenére mindent meg kell tenni az aratás meggyorsítása érdekében. Kulcskérdés, hogy a számok teljes kapacitással, három műszakban üzemeljenek, s amint az időjárás lehetővé teszi az aratási gépezet teljes beindulását, akkor zökkenőmentes, zavartalan legyen megyeszerte a gabona átvétele. Az időjárás miatt módosult gépátcsoportosítást is idejében, a leghatékonyabban kell megszervezni. Lipcsei Attila, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a megyénk egyes körzeteiben kialakult rendkívül nehéz helyzetben, a küzdelmes betakarítási időszakban milyen nagy jelentősége van az összefogásnak, a gyors segítőkészségnek, a betakarítási munkák meggyorsítására kínálkozó minden lehetőség hasznosításának. A mezőgazdasági szervezési bizottság ülésén a felszólalók többek között tájékoztattak arról, hogy a Gabonaforgalmi Vállalat az ár- és belvíz sújtotta körzetekbe azonnal, soron kívül szállít takarmánykeveréket és szemes terményt is: az AGROKER mindent elkövet a hiányzó alkatrészek biztosítása, legyártatása érdekében. Szó volt arról is, hogy a rendkívüli időjárást megsínylik a kalászos vetőmagvakat termő táblák. Helyenként erős a fuzárium-fertőzöttség, jelentősen romlott a vetőmagnak termesztett tavaszi árpa minősége, s amennyiben az időjárás nem javul, nem látszik biztosítottnak, hogy megyén belül sikerül megtermelni, a megye gazdaságainak vetőmagszükségletét. A megyénkbe segíteni érkezett vendégkombájnokkal együtt csaknem ezer nagy teljesítményű arató-cséplőgépet kényszerít tétlenségre az időjárás. Még július utolsó napjaiban is szerencsének számított, hogy az egyik olaszliszkai búzatáblán, munka közben sikerült lencsevégre kapni egy kombájnos brigádot. isezíti a fiatal fográszalratóik Tanácsa Tegnap délelőtt Miskolcon, a KISZ megyei bizottságán ülést tartott a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsának megyei munkabizottsága. A tanácskozás első napirendi pontjaként a munkabizottság 1981—81. évi módosított munkatervét vitatták meg, majd fogadták el a résztvevők. A feladatok meghatározásánál — azzal a céllal, hogy ezáltal is növekedni fog azoknak a fiatal agrárszakembereknek a száma, akik munkahelyüknek megyénk valamelyik gazdaságát választják — kiemelt hangsúlyt kapott az újonnan érkező fiatalok megfelelő fogadása, beilleszkedésük elősegítése, valamint a debreceni és gödöllői agráregyetemek úgynevezett borsodi klubjának szervezése, a már kialakult formai keretek tartalommal való kitöltése. Az ülés második napirendi pontjaként a megyei munkabizottság a javasi instruktorok feladatait vitatta meg, Kádár János fogadta Jean Francois-Poncet-t Giscard d Estaing hazánkba iátogat Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere csütörtökön délelőtt megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzáson jelen volt Bényi József, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete, Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Ezután a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Púja Frigyes külügyminiszter és Jean Francois-Poncet magyar—francia jogsegély- és kiadatási szerződést írt alá. Az eseményen jelen volt a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, ott volt Bényi József és Jacques Lecompt. Ezt követően folytatódtak Pója Frigyes és Jean Francois-Poncet hivatalos tárgyalásai. Kadét János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Jean Francois-Poncet francia külügyminisztert. A megbeszélés során áttekintették a két ország közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese szintén délelőtt az Országházban fogadta a francia külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozókon részt vett Pója Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Bényi József és Jacques Lecompt. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a KB székházában fogadta Jean Francois Poncet francia külügyminisztert. A francia külügyminiszter sajtóértekezlete Giscard d’Estaing ez év második felében vagy a jövő év elején Magyarországra látogat, újabb fontos állomásaként a jól fejlődő kapcsolataink elmélyítésének — jelentette be Jean Francois- Poncet elutazása előtt a Hilton Szállóban megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. A két ország történelmében ez lesz az első államfői látogatás — jegyezte meg a Francia Köztársaság külügyminisztere, derültség közepette hozzátéve: leszámítva Napóleon hívatlan magyarországi vizitét. A látogatás — amelynek végleges időpontjában diplomáciai úton állapodnak meg — jól illik abba a láncba, amelynek erős szemeit jelentették a magyar miniszterelnök 1976-os franciaországi, Raymond Barre 1977-es magyarországi, Kádár János 1978-as párizsi és Lázár György tavalyi franciaországi tárgyalásai. — A mostani megbeszéléseink nagyon hasznosak voltak, nyílt, szívélyes légkörben zajlottak le Puja Frigyessel ■— húzta alá a továbbiakban Jean Francois- Poncet. — Rendkívül gazdag tartalmú volt az a beszélgetés, amelyet Kádár Jánossal folytattunk. Csütörtökön Budapesten írtuk alá a magyar —francia jogsegélyegyezményt is, amihez meg kívánom jegyezni: ez az első ilyen megállapodás, amit Franciaország szocialista állammal köt. — Megvitattuk a nemzetközi kérdéseket. Megvizsgáltuk a nemzetközi feszültség okait, megnyilvánulási formáit. Szót váltottunk, a madridi találkozó előkészületeiről, az európai leszerelés kérdéseiről, az enyhülésről. Szóba került Afganisztán ügye és a közel-keleti kérdés is. Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít, az európai biztémás és eort-fimalmdes madridi értekezletének, általában az enyhülési politikára nagy hatású helsinki megállapodásnak — mondotta egy kérdésre válaszolva a francia diplomácia vezetője. — Mi egyforma súlyt helyezünk a záródokumentum mindhárom kosarára, valamennyi pontjára. Mint ismeretes, Franciaország javaslatot tett az európai leszerelési konferencia összehívására, s a Varsói Szerződés tagállamainak indítványaival együtt tárgyalva, ez a kérdés lesz Madrid egyik fő témája. Mi úgy véljük, hogy az enyhülés oszthatatlan, s reméljük, a találkozóig olyan pozitív döntések következnek, amelyek csökkentik a feszültséget, növelik a konferencia sikerének valószínűségét. A magyar—francia együttműködés valamennyi területének nagy figyelmet szentelt tájékoztatójában Jean Francois-Poncet. Kiemelte: jelentősen fejlődtek a két ország politikai kapcsolatai. A gazdasági együttműködés azonban még nem érte el azt a szintet, amely tükrözné a két ország vezetőinek törekvéseit, a két nép egymás iránt érzett rokonszenvét. Franciaország a nemzetközi sorrendben Magyarországnak a tizedik vásárlója, a kilencedik szállítója. A fejlődéshez megvan a kellő szándék, s további, jelentős erőfeszítések is várhatók. • A kulturális együttműködés vizsgálatánál megállapítottuk, hogy bizonyos történelmi kapcsolatokat okokat nem szabad figyelmen kívül hagynunk, így például érthető tény, hogy nem a francia a legismertebb nyelv Magyarországon. Eltérő véleményekkel szemben azt kell mondanom: a magyar kultúra jelen van Franciaországban, hat közvéleményünkre, s ez realitás. Tárgyalásunkon is elmondottam például, hogy tavaly decemberben a magyar filmek párizsi fesztiváljának 15 ezer nézője volt. Bartók születésének századik évfordulóját az Állami Operaház együttesének franciaor(Folytatás a 2. oldalon) t