Észak-Magyarország, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

^ £ 7 £›oa^ nUG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPI.CN MEGYET BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 77. szám Ara: 1.40 Ft Csütörtök, 1988. április 1. Széles körű munkamegosztást igényel környezetvédelem - hosszú távra • ■4» Ülést tartott a megyei tanács Tegnap ülést tartott a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács. Közérdekű, közvetve, vagy közvetlenül valamen­­­nyiünk életére, egészségére kiható témák szerepeltek na­pirenden : a megye hosszú távú környezetvédelmi kon­cepció­j­a,­ a közúti közlekedés helyzete, valamint a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei ellenőrzési terve. Az ülésen dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke köszön­tötte a tanácstagokat, az or­szággyűlési képviselőket, a meghívott vendégeket, köztük dr. Havasi Bélát, a megyei pártbizottság titkárát. A környezetvédelemmel kapcsolatos írásos anyaghoz dr. Pusztay Béla, a tanács elnökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. A szóbeli kiegé­szítő is hangsúlyozta, ami a rendkívül részletes, áttekint­hető írásos anyagból is kitű­nik: megyénk hosszú távú környezetvédelmi koncepció­jának kidolgozását a nyitott­ság, sok csoport véleményé­nek meghallgatása, az észre­vételek hasznosítása jelle­mezte. A koncepció figye­lembe veszi mindazokat a vizsgálódásokat, felmérése­ket, a témával már számos fórumon elhangzott megálla­pításokat, javaslatokat is, melyek mind tettek valamit az ügyért. Részletesen foglal­kozik a vízminőség védelmé­vel, az ipari szennyvíztisztí­tással, az ivóvízellátással. A levegő tisztaságának védel­mével kapcsolatosan ugyan­csak részletesen ír az ipari üzemek szennyező hatásáról, a fűtés, a közlekedés révén keletkező szennyeződésről, az ellenőrző hálózatról. Foglal­kozik a koncepció a földvé­delemmel, a természeti érté­kek védelmével, a település­­környezet védelmének kérdé­seivel. Ugyancsak szól azok­ról az anyagi lehetőségekről is, amelyek segítik az egyál­talán nem olcsó védelmi munkát és a társadalmi le­hetőségekről is. A szóbeli ki­egészítőben is elhangzott, hogy a munka sikere feltét­len és széles körű munka­­megosztást igényel. Elhang­zott a szemléletbeli változás szükségessége is, erre majd­nem minden felszólaló is utalt. Mint várható volt, a témá­val kapcsolatosan számos felszólalás hangzott el. Ta­kács István elmondta, hogy a Borsodi Hőerőmű porkibocsá­tása a megfelelő védőfelsze­relések eredményeként az évi 50 ezer tonnáról 20 ezer tonnára csökkent, a jövő év végére pedig körülbelül 1000 tonna lesz a porkibocsátás. A barcikai kórház kazánre­konstrukciója, a lakóházak fűtésének korszerűsítése ré­vén Barcika fölött is kékebb lett az ég. Elmondta, hogy Barcikán — elsősorban a szemléleti magatartás jó irá­nyú kialakításának kedvé­ért, másodsorban idegenfor­galmi célok kedvéért — amo­lyan „mini vadont” kívánnak megteremteni tízhektárnyi te­rületen, ahol a hazai növény­fajokat mutatnák be élőben, a tóban pedig a vízi világot. Amrcskó Gusztáv elmon­dotta, hogy a környezetvé­delem technikája valóban sokba kerül, de léteznek más erők is, melyek segítenek, segíthetnek az ügyért. Ezt jelzi a mindjobban szélesedő társadalmi érdeklődés is. Is­mertette azokat a módokat, melyekkel a népfront segíti ezt a tevékenységet, például a környezetvédelmi őrségek szervezésével, s szemléletfor­málás elősegítésével. Ami az anyagiakat illeti: a múlt év­ben a népfront 340, az idén pedig 350 ezer forinttal segí­tette, illetve segíti a fástást. Dr. Balogh András néhány súlyos szennyező forrásra, azok problémáira hívta fel a figyelmet. Egyebek között az ongai csavargyárra, ahol az olajszennyezést még mindig nem sikerült kellő módon hatástalanítani. Ismeretes az is, hogy a por mennyisége megyénkben nagyarányú, ál­talában a megengedett szint­nél több. Szólt a hatósági munka javításának szüksé­gességéről, a felelősségre vo­nás a károsítókkal szemben legyen szigorú. Dr. Romhányi Endre, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal főosz­tályvezetője nagy elismerés­sel szólt a megye környezet­­védelmi koncepciójáról. Az ipari hulladékokkal kapcso­latosan felhívta a figyelmet rá, hogy ezekből számos nyersanyag is visszanyerhető lenne, több országban élnek is már ezzel a lehetőséggel. A környezetvédelmi munka sikeréről ő is elmondotta: az egész társadalom mozgósítá­sával lehetséges. Katona Emil, az Országos Vízügyi Hivatal osztályveze­tője a hivatal nevében szólt elismeréssel a koncepcióról. (Folytatás a 2. oldalon) Ismét Le Duan a VKP főtitkára Szerdán befejezte munká­ját a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusa. Az új KB ismét Le Duant válasz­totta meg a párt főtitkárá­nak és jelentős változtatáso­kat hajtott végre a párt ve­zető testületeiben. A zárónapon Tran Quynh, a Központi Bizottság tagja ismertette a határozatterve­zeteket, amelyekben indítvá­nyozták, hogy a következő évek társadalmi-gazdasági fejlődése alapjául fogadják el az általános politikai be­számolóban, az 1981—85-re szóló népgazdasági terv ter­vezetében, a pártépítésről és a szervezeti szabályzat mó­dosításáról előterjesztett köz­ponti bizottsági beszámoló­ban foglaltakat. A küldöt­tek egyhangúlag igennel sza­vaztak, határozattá emelve a tervezeteket. A kongresszus az eddig 14 tagból és három póttagból álló Politikai Bizottság he­lyébe 15 tagú PB-t válasz­tott (13 tag és két póttag). A Politikai Bizottságnak két új tagja és két új póttagja van. A korábban kilenctagú­ tit­kárság létszámát tízre emel­ték. A testületnek hat új tagja van. Szerda délután a hanoi sportstadionban nagygyűlést tartottak a kongresszus tisz­teletére; este nagyszabású fogadással zárult az ország életének meghatározó jelen­tőségű eseménysorozata. Ha az idei nyár is olyan lesz, mint a tavalyi, nem pa­naszkodhat mód a miskolci strandok gazdája, a városi vízmű. Bár messze van még május 1-e, azért nagy a sür­gés-forgás a miskolci stran­dokon, hiszen a nyári szezon kezdetére mindennel el kell készülniük, azaz a strandokra látogatók pihenését, fürdését, közérzetét tarthatja. Hogyan várják hát a vendégeket Miskolc strandjain? Delneki Mikós, a Miskolci Vízművek fü­rdőosztályának vezetője elm­ondta, évente átlagosan 3—35 millió forin­tot költenek létesítményeik felújítására, csinosítására. Az évi szokásos karbantartási munkákat illetően a Szabad­ság téri gőzfürdőt nyáron újítják fel, hiszen ezt a lé­tesítményt a melegebb hóna­pokban lényegesen keveseb­ben keresik meg. A város nyitott fürdőhelyein azonban éppen ekkor van a szezon. Az Augusztus 20. fürdő lá­togatóinak örömére a strand területe megnőtt. Mintegy 6 ezer négyzetméter parkot alakítottak ki a fürdő dél­keleti részén; facsemetékkel, parkkal várják itt a vendé­geket. A téli belső fes­tő- és mázolómunkák befejezésével nem fejeződött be a főépület renoválása, hiszen az épület homlokzatát is tatarozzák. A Miskolci Építi­pari Vállalat az időjárás függvényében kezd hozzá ehhez a munká­hoz, s ha nem jön közbe semmi, előre nem látható akadály, június elejére új homlokzatot kap a főépület. Az idegenforgalmilag is közismert Termál barlangfür­dő évi karbantartási munká­latait a tél végén fejezték be az építők. A fürdőben, ahol az év minden hónapja sze­zonnak számít, bővítésekre kerül sor. A barlangi rész tervei előreláthatólag még ebben az évben elké­szülnek, s a tervek egyezte­tése után elkezdődhet majd az a nagy átalakítás, amely során a fürdő barlangrészét a jelenlegi nagyság kétszere­sére bővítik. Hozzá kell eh­hez tenni, hogy nagy szük­ség van erre, hiszen évente tízezrek fordulnak meg itt, s sokan elsősorban azt ki­fogásolták, hogy kevés a hely a barlangban. Miskolc- Tapolca nyitott strandján is nagy a készülődés. A sátrat utoljára húsvét másnapján kereshetik fel a vendégek, ezután lebontják, s ismét nyitott lesz a medence. Ha az időjárás úgy kívánja, az öltö­zőket továbbra is fűtik május elsejéig. Egy jó hír a szü­lőknek. Szezonnyitásra kija­víttatják a hibás gyermek­­medencéket, s május elejé­től már ezek is fogadhatnak vendégeket. A nyárra egyéb­ként a közellátás javításának érdekében hat kérelmezőnek adott működési engedélyt a strand területére a vízmű. Valószínűleg csökken így a sorban állás a lángosért, hurkáért és kolbászért a nyári hónapokban. Aki a tapolcai csónakázó­tavat kívánja meglátogatni, az sem csalódik, hiszen, ha az időjárás engedi, már má­jus elseje előtt csónakázhat. Nincs azonban ok a sok örömre. Mint a fürdőosztály vezetője elmondta, a tavat csak nagyjából tudják meg­tisztítani az idén a szen­­nyeződés e tető. A tízezer négyzetméter alapterületű tó az évek során nagyon elisza­posodott, ezt a munkát pedig saját erőből nem tudja fi­nanszírozni a vízmű. Csak maga az iszaptalanítás több, mint másfél millió forintba kerülne. Jelentősen növelné a költségeket a meder ágya­zatának fel­töltése. Ide kí­vánkozik egy megjegyzés: városszerte folynak a tár­sadalmi munkaakciók. Talán lenne valaki, aki idegenfor­galmi központunk egykor cso­dálatos tavára is tenne fel­ajánlást. Igaz, az iszaptala­nítás nem éppen kellemes feladat, de hát miné ké­sőbb kezdenek hozzá, annál többe kerül... Nem került azonban pénz­be annak a lábteniszpályá­nak a létrehozása, amelyet a diósgyőri Vár-fürdőben építettek. A fürdő szocialis­ta brigádja ugyanis társadal­mi munkában alakította ki a területet, s legkésőbb június 1-től — ilyenkor nyit ugyan­is hivatalosan Miskolc leg­szebb fekvésű strandja — bárki kipróbálhatja itt ügyes­ségét. Még egy jó hír az úszni vágyóknak: április 1-től a nagyközönség is igénybe ve­heti a közelmúltban átadott városi uszodát. Az ide láto­gatók biztosak lehetnek ab­ban, hogy a nyári időszak­ban ez a létesítmény lesz leginkább névtelen a városi strandok közül. stranásk - nyár előtt — Hatezer négyzetméter park — Barlangbővítés terve — Húsvéti sátor — Szabad a városi uszoda Faluvégi Lajos brazíliai látogatásáról A Brazil Szövetségi Köz­társaság kormányának meg­hívására Faluvégi Lajos, a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnökének helyettese kormányküldöttség élén 1982. március 28—30. között hiva­talos látogatást tett Brazíliá­ban. A magyar miniszterelnök­helyettes megbeszéléseket folytatott Antonio Aureliano Chaves de Mendoncaval, a Brazil Szövetségi Köztársa­ság alel­nökével a két ország kapcsolatairól és a nemzet­közi feszültség csökkentésé­nek lehetőségeiről. A tárgya­lásokon megfogalmazódott az, hogy támogatni kell a fejlődő országoknak az igaz­ságos nemzetközi gazdasági rend kialakítására irányuló törekvését. Falu­végi Lajos tárgyaláso­kat folytatott a brazil kor­mány több tagjával is, köz­tük a megbízott külügymi­niszterrel. A magyar küldöttség tagjai közül Rabi Béla iparügyi ál­lamtitkár, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes és Herkner Ottó külkereskedel­mi miniszterhelyettes is tiSbte tárgyalást folytatott vendég­látóival. A jó légkörben le­folytatott tárgyalásokon át­tekintették a kétoldalú gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatok helyzetét és azok fejlesztésének kilátásait A felek megállapították, hogy a kereskedelmi forga­lom jelenlegi szintje elmarad a két ország gazdasági adott­ságainak lehetőségeitől. A magyar küldöttség bejelen­tette: 1982 őszén Sao Pauló­­ban kiállítást kívánnak ren­dezni, hogy elősegítsék a ma­gyar termékek brazíliai nép­szerűsítését. A látogatás alkalmával a magyar—brazil vegyes bizott­ság elnökei között levélvál­tásra került sor, mely célul tűzi ki összesen 580 millió US dollár értékben, egymás­hoz kapcsolódó kereskedelmi adásvételi ügyletek három éven belül történő lebonyolí­tását. A felek megállapították, hogy a két ország hagyomá­nyos termékszállításai mel­lett lehetőség van a gazda­sági együttműködés bővíté­sére. A járási NEB vizsgálata Melléküzemági tevékenység az ózdi járásban Négy termelőszövetkezet­nél, a csokvaományi Hegy­hátnál, az arlói Nádas völ­gyénél, a hangonyi Hangony­­völgyénél és a domaházi Dózsa szövetkezeteknél a közelmúltban fejeződött be az a vizsgálat, amely a mel­léküzemági tevékenységet ele­­mezte. Az ózdi járási és vá­rosi NEB többek között azt elemezte, hogy a gyenge adottságú termelőszövetkeze­teknél betartják-e a mellék­üzemági tevékenységre vo­natkozó előírásokat. A négy szövetkezetre egy­értelműen jellemző, hogy gyenge adottságaikat mérsék­­lendő, szükségszerűen alakí­tották ki melléküzemági te­vékenységüket. A mellék­üzemágak csökkentik így va­lamelyest a szövetkezetek anyagi gondjait. A két hóna­pig tartó ellenőrzés során a népi ellenőrök megállapítot­ták, hogy a termelőszövetke­zetek az alapszabálynak meg­felelően, a vonatkozó szakmai és hatósági előírások betar­tásával lakossági és közületi igényeket kielégítő szolgálta­tásokat végezhetnek, a hely­reállítás, szerelés, javítás, karbantartás és részmegmun­kálás területén. A mellék­üzemágak beindításakor mó­dosított alapszabály nem minden esetben tükrözi a je­lenlegi helyzetet, mint példá­ul a hangonyi és domaházi fűrészüzemek faipari áruter­melésénél, ami lényegesen eltér az alaptevékenységként megjelölt elsődleges meg­munkálástól. A Nádasvölgye Termelőszövetkezet galvani­záló üzemének tevékenységét a Köjál, a Vízügyi Igazgató­ság, és a Bányaműszaki Fel­ügyelőség rendszeresen el­lenőrzi, s a környezetvédel­mi előírások betartásával elé­gedettek. EK

Next