Észak-Magyarország, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

eV .Tevtina J VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEJCI­­ 7 MSZMP BORSOD-ABAÚ­-ZEMPT PN MNFOYEI BIZOTTSÁGÁNAK T­APJA XXXVIII. évfolyam, 1*2­5. szám Ára: 1,40 Ft Kedd, 1983. j­únius 1. Szovjet-am­erikai tárgyalások kezdődtek Moszkvában és Washing­tonban — közép-európai idő szerint — hétfőn este egy­idejűleg a következő beje­lentést tették közzé: A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között megál­lapodás jött létre arról, hogy hivatalos tárgyalásokat kez­denek a hadászati fegyver­zet korlátozásáról és csök­kentéséről június 29-én, Genfben. A szovjet küldött­séget Viktor Karpov nagy­követ, az amerikai küldött­séget Edward Rowney nagy­követ vezeti. Mindkét fél nagy jelentő­séget tulajdonít ezeknek a tárgyalásoknak — szögezi le a bejelentés. Lázár György fogadta Rodek­ Rohliceket A magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság 18. ülésszakára hétfőn küldöttség élén Budapestre érkezett Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány elnök­helyettese. A bizottság ülé­sén a magyar küldöttséget M­arjai József miniszterel­nök-helyettes vezeti. Rudolf Rohli­eket, a cseh­szlovák kormány elnökhe­­lyettesét hétfőn fogadta Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke. Jelen volt Mar­jai József miniszterelnök-he­lyettes, valamint Kovács Béla, hazánk prágai és And­rej Barcák, Csehszlovákia budapesti nagykövete. A ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság megtartotta az ülésszak első plenáris ülését. Púja Frigyes Kanadába utazott Hétfőn Pója Frigyes kül­­­ügyminiszter Mark MacGui­­gan kanadai külügyminisz­ter meghívására hivatalos látogatásra Kanadába uta­zott. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Dorothy Jane Arm­­ strong, Kanada budapesti nagykövete. Kanadai tárgyalásait köve­tően a magyar diplomácia vezetője New Yorkba uta­zik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 2., rendkí­vüli leszerelési ülésszakán. Spanyolország a NATO tagja Spanyolország vasárnap az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezetének, a NATO-nak ren­des tagjává vált: a washing­toni spanyol ügyvivő letétbe helyezte a csatlakozási jegy­zőkönyv ratifikációs okmá­nyait az 1949-ben aláírt szer­ződés eredetije mellé. A csatlakozási jegyző­könyvet december 8-án Brüsszelben írták alá a 15 NATO-ország külügyminisz­terei, spanyol részről pedig Pedro Perez-Llorca külügyi miniszter. A ratifikáció az­óta sorban megtörtént vala­mennyi tagországban, utoljá­ra Athénban a görög kor­mány és parlament részé­ről. Joseph Luns NATO-fő­­titkár ezt követően a szer­ződés csatlakozásra vonatko­zó pontja alapján felkérte a tagországok nevében Spa­nyolországot, csatlakozzék a szervezethez.­­ (Folytatás a 2. oldalon.) Brezsnyev beszéde az élelm­iszerprogram­ról Az SZKP Központi Bizott­sága által elfogadott élelmi­szerprogram jelentőségét mél­tatta, a végrehajtással kap­csolatos feladatokról beszélt Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének hétfőn Moszk­vában megtartott ülésén. Brezsnyev megállapította a program értelmében egység­be kell foglalni a mezőgaz­daságot és az azt kiszolgáló ágazatokat. „Azt a feladatot szabjuk meg számukra, hogy biztosítsák a szovjet emberek zavartalan és folyamatos el­látását jó minőségű élelmi­szerekkel — mondotta. — A cél elérésére nagy összege­ket, sok ezer munkáskollektí­va, gazdasági szakember, tu­dós és más szakember erőfe­szítését mozgósítjuk.” Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott: a szovjetekre igen nagy munka hárul az élel­miszerprogram végrehajtásá­ban, hiszen az alkotmányos előírásoknak megfelelően a helyi tanácsok testesítik meg a területi és az ágazati igaz­gatás egységét. Ugyanakkor felelősek a termelés növelé­séért és a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások megjaví­tásáért is. „A mezőgazdaság és az ag­ráripari komplexum többi területének legfőbb irányító szerve a plénum határozata értelmében az agráripari egyesülések tanácsai lesznek — mondotta. — E tanácsok (Folytatás a 2. oldalon) Kisdobosokat úttörőket avattak Országszerte, így me­gyénkben is régi, kedves hagyomány,­ hogy minden évben a gyermeknapon avatják fel az új kisdobo­sokat, úttörőket. Borsodban az elmúlt hét végén ünne­pélyes keretek között több ezer kék és piros nyak­­kendős pajtás tett fogadal­mat. A nagy eseményre elkí­sérték a gyerekeket a szü­lők, hozzátartozók, ismerő­sök is, s együtt ünnepel­tek velük. Városokban, községekben más-más a szokás: van ahol a gyere­kek által választott avató­szülő, van ahol a KISZ- szervezet tagjai, másutt a katonák kötik föl a piros, kék nyakkendőt. Egy biz­tos: az újdonsült pajtá­soknak sokáig emlékezetes marad ez a nap. Miskolcon több általános iskolában rendeztek szom­baton és vasárnap avató­ünnepséget. A központi avatásra —, ahol több száz gyermek tett ünne­pélyes fogadalmat — va­sárnap került sor a Hősök terén és a Lenin téren. A délelőtt megtartott ünnep­ségen a városi KISZ-szer­­vezetek tagjai köszöntötték a kisdobosokat, úttörőket, majd az avatás után kul­turális műsor szórakoztat­ta a részvevőket. Talajművelés Ezekben a napokban a szőlőültetvényekben az egyik időszerű feladat a sorközök talajmű­­velése. Az olaszliszkai Gazdász Tsz-ben - ahol képünk készült - a tárcsázással nemcsak a gyomokat irtják, hanem a talajszerkezetet is levegősebbé, morzsalékosabbá teszik. Jó ötletek, követhető példák ílj ikukavállalási imák a Az új mezőgazdasági mun­kavállalói jogszabályok fel­keltették a tsz-tagok, alkal­mazottak érdeklődését. A gyakorlatban ugyan még nem használják ki teljesen a jogszabályok adta lehető­ségeket, ám egész sor pél­da tanúskodik arról, hogy az 1981-ben a részes munkavál­­­lalásról, illetve ugyanebben az évben a tsz-tagok munka­körön és munkaidőn túli fog­lalkoztatásáról hozott jogsza­bály kedvező fogadtatásra talált. A közös gazdaságok mind több helyen élnek ezekkel, illetve már a koráb­bi jogszabályokban biztosí­tott lehetőségekkel. Vas megyében számos gaz­daság kötött munkaszerző­­­­dést a tsz-tagok közös mun­kában részt vevő családtag­­jaival. A gencsapáti Savaria Tsz-iben a fairtásnál és a csemeteültetésnél, -gondozás­nál, a söptei szövetkezetben a növényápolásban foglalkoz­tatják a családtagokat. A na­gyobb gyümölcsössel rendel­kező közös gazdaságokban csaknem mindenütt dolgoz­nak a tagok munkaidőn és munkakörön kívül. Bedolgo­zásra is van már példa; Répcelakon a családtagok otthon sajtosdobozokat ké­szítenek a tejiparnak, Hegy­falun fehérneműt, Kámban cipőfelsőrészt, Jákfán köte­let és szatyrokat fonnak a termelőszövetkezet „fővál­lalkozásában”. Pest megyében a részes művelés inkább a hagyomá­­nyos gyümölcstermő vidé­kekre jellemző. A tsz-ek biz­tosítják a gépi művelést, az alapanyagot, a szállítást, a vegyszereket stb., a tagok és az arra jelentkezők vállalják a kézi munkát, a növényápo­lást, a szedést. A termés na­gyobbik része a gazdaságot illeti, de a fáradozásért ter­mészetesen kellő részesedés jut a szerződőknek is. Fejér megyében a munka­­vállalási szerződéseket egy­­re-másra kötik a gazdasá­gok. Az új módszer alkal­mazására nagyobb mérték­ben először az aratás idején kerül sor. Több gazdaságban eddig gyakran külső munkai erőt ültettek a gépekre, az idén a termelőszövetkezetek más beosztásban dolgozó, és erre a többletmunkára je­lentkező tagjai és alkalma­zottai vezetik majd a kom­bájnokat, traktorokat. A sárbogárdi tsz-ben a javító­­műhely szerelői helyettesítik a külső munkaerőt. A há­zon belüli munkavállalóknak a tabajdi közös gazdaságban a hibrid kukorica címerezé­­se ad majd munkát. A zá­­molyi termelőszövetkezet­ben az építőbrigád vállalko­zott fakitermelésre a téli időszakban, itt a módszer tel­jes sikert hozott. Baranyában a részesműve­lési munkavállalás keretében a bogádi termelőszövetkezeti­ben a tagság egy része a szőlőtelepítési program meg­valósítását segítve, nagyüze­­mileg művelhető telepítésre társult. A tsz a földmunká­ tsz-ekben kát és az oltványok beszer­­zését vállalta, a társulás tagjai pedig a telepítést és később a művelést oldják meg. Baranyában az elmúlt év ősze óta két új szakcso­port alakult. Egyházaskozá­­ron a tagok egy része a juh­állomány gondozására köte­lezte el magát, Szederkény­ben pedig szőlőtermesztési és -értékesítési szakcsoportot hoztak létre. Pécsváradon borfelvásárló, Sásdon pedig méhész szakcsoport alakítá­sát tervezik. A tagság külön munkájára a megyében kü­lönösen azokban a tsziekben tartanak igényt, ahol gyenge a termőhelyi adottság és hi­ányzik a munkaerő. Komárom megyében az előző évek jó tapasztalata alapján az ászári Aranyka­lász Termelőszövetkezet öt­éves együttműködési szerző­dést kötött 150 háztáji és kistermelővel. Nemcsak Ászáron, hanem a szomszé­dos faluban, Hántán és Bár­sonyoson is akadtak jelent­kezők, nagyrészt ipari mun­kások körében. A szerződők tavasztól egészen a szüretig részt vesznek a 170 hektá­ros szőlők művelésében, je­lenleg is sokan dolgoznak a kötözésen. A közös gazda­ság nem pénzzel, hanem azo­nos értékű munkával fizet: géppel műveli meg a házta­j­ji földeket, onnan hazaszál­lítja a terményt és a kiske­reskedelmi árnál 20 száza­lékkal olcsóbban ad műtrá­gyát a szerződőknek. A FAO halászati ülésszaka Budapesten Hétfőn a Kertészeti Egye­temen megkezdődött az­­ ENSZ mezőgazdasági és élel­mezésügyi szervezete, a FAO európai belvízi halászati bi­zottságának XII. ülésszaka. A tanácskozásra az európai országok halászati szakértő­in kívül az ENSZ több nem­zetközi szervezetének képvi­selői, továbbá több, a hal­termelésben élen járó ten­gerentúli ország, így példá­ul az Egyesült Államok, Ka­nada és Japán képviselői, szakemberei is eljöttek. A bizottság ülésén a halászat fejlesztési problémáiról lesz szó, egyebek között megvi­tatják a korszerű technikai módszerek, biológiai eljárá­sok, stb. tapasztalatait. Az ülésszakot Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi államtitkár nyitotta meg. * Az édesvízi halászat világ­­viszonylatban egyre nagyobb figyelmet kap. Amíg 1950 és 1970 között megháromszoro­zódott a világon a halfogás, addig az utóbbi tíz évben, csaknem változatlan volt a tengerek évenkénti halzsák­mánya, így azután előtérbe kerülnek az úgynevezett, belvízterületek, tavak, fo­lyók, víztározók, bányatavak, csatornák, stb., amelyeket alkalmassá lehet tenni hal­termelésre. Hazánk Európában első helyen áll az édesvízi hal­termelésben. A magyar szak­emberek jelentős tapasztala­tokkal rendelkeznek. Az utóbbi időben több külföldi szakember ismerte meg a magyar halászatot és a ter­melés fokozására kidolgozott terveket. Ezek egyik jellem­zője, hogy szinte valamen­­­nyi „víztípust” érintik, te­hát lehetőséget adnak a fo­lyók, tavak, holtágak, geot­termikus és hűtővizek, víz­tározók és bányatavak halá­szati lehetőségeinek telje­­sebb kihasználására. A ma­gyar szakemberek a­ külön­böző körülmények között ru­galmasan alkalmazható tech­nológiákat is kidolgoztak, és ezek jó részét már sikerrel alkalmazzák.

Next