Észak-Magyarország, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

N AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZFMPT.fm­ MFGYFI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 153. szám Ara: 1,40 Ft Csütörtök, 1983. július 1. Hazánkba látogat a Francia Köztársaság elnöke Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására Fran­cois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke július 7—9. között hivatalos lá­togatást tesz a Magyar Népköztársa­ságban. a­ zambiai pártkü­ldöttség látogatásáról ' Az MSZMP Központi Bi­zottságának m­eghívására jú­nius 28-a és 30-a között lá­togatást tett hazánkban a Zambiai Egyesült Nemzeti Függetlenség Párt küldött­sége, amely­et Humphrey Mulemba főtikár vezetett. A küldöttéggel — ame­lyet fogadót­ Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagj, az Elnöki Ta­nács elnöke­­ megbeszélést folytatott Vákonyi Péter, a Központi Biottság titkára, Balsai László a KB gazda­ságpolitikai sztályának ve­zetője, Púja Frigyes külügy­miniszter, Veiss Péter kül­kereskedelmi miniszter és Korcsog Andás művelődési minisztériumi államtitkár. A zambiai vendgek látogatást tettek a Budpesti Húsipari Vállalatnál , megismerked­tek Budapest történelmi és kulturális nvezetességeivel. A szívélyes légkörben foly­tatott megí­téléseken az MSZMP képvielői tájékoz­tatták a venégeket szocia­lista építőmukánk helyze­téről, a XIX.­ongresszus ha­tározatainak végrehajtásá­ról, az MSZMP hazai és nem­zetközi törekvőiről. A zambiai k­ldöttség ve­zetője ismertee azokat az erőfeszítéseket amelyeket az ország elniadottságának megszüntetését és a dolgo­zók életkörülmnyeinek ja­vításáért teszne. Tájékozta­tott a párt mókájáról, so­ron levő feladatról és a dél­afrikai térség ilyzetéről A látogatás­­ ősegítette a két ország és ártjai hely­zetének, állásjntjának­ és törekvéseinek jobb megis­merését. Mindkét párt kép­viselői megerősítették kész­ségüket a népeik érdekeit szolgáló párt- és államközi kapcsolatok bővítésére. A zambiai pártküldöttség szerdán elutazott Budapest­ről. A vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. A megye 1981. évi gazdálkodásáról Ülést tartott a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Az elmúlt évben, ha sze­rényebb mértékben is, de emelkedett a lakosság egész­ségügyi, szociális, oktatási és kommunális alapellátása Borsod megyében. A felada­tok következetes rangsorolá­sa, a tartalékok feltárása, a szigorúbb gazdálkodási vi­szonyok ellenére is jól segí­tette az ellátás javítását. A költségvetési bevételek tavaly 0,8 százalékkal haladták túl az előirányzatot, az előző évi pénzmaradványokat is figye­lembe véve. A költségvetési kiadások 1981-ben 520 millió forinttal voltak magasabbak az előző évinél. Itt kell elmondani, hogy a helyi tanácsok sokat tettek a rendelkezésre álló összegek takarékos és haté­kony felhasználása érdeké­ben. Kiemelt jelentőségű fel­adatként kezelték, a cselekvé­si program alapján, a köz­­tisztasági és belvízelvezetési tennivalókat. Az elmúlt év­ben a közterületek tisztán tartására 59 millió forintot költött a megye és több mint 26 millió forintot bel­vízelvezetési, illetve vízren­dezési munkákra. A telepü­léseken átvezető vízfőgyűjtők kiépítése, körtöltések helyre­­állítása ugyancsak jelentős összegeket igényelt, mint ahogy sokba került a parkok gondozása, a nyolcvanezer közvilágítási lámpa áram­számlája, a berendezések ja­vítása, karbantartása is. A tanácsok és a tanácsi intézmények 1981-ben 127,9 millió forinttal többet fordí­tottak az egészségügyi és szociális ellátásra, mint az 1980-as esztendőben. Ennek megfelelően javult a fekvő­beteg-ellátás színvonala, az egészségügyi intézmények műszerekkel való felszerelt­sége, illetve a szakorvosi, körzeti orvosi rendelők tech­nikai ellátottsága is jobb lett. Tizenegy százalékkal ha­ladta meg az oktatási és köz­­művelődési feladatokra for­dított összeg a korábbi esz­tendőben számon tartott ki­adásokat, ugyanis számotte­vően nőtt az óvodai helyek (Folytatás az 5. oldalon) fertályszállítás a Tiszán A Tiszai Vegyiombinátban épülő újabb, évi 40 000 tonna kapacitású polipropiléngyár por­tároló silóit a­­ GYEPSZER tiszakécskei gyárában készítik. A hetvenes években, amikor az első polipropiléngyárpült, a hatalmas tárolótartályokat közúton szállították Leninvárosba. Ezúttal vízi úton juttatj el a berendezéseket rendeltetési helyére, amely gyorsabb és lényegesen ki­sebb költséget em­el. Képünkön: az első két, egyenként 300 köbméteres tartály megérkezik a leninvárosi kilöbe. .............. TARTALÉKOK TAKARÉKOSSÁGBÓL (3. oldal) A MÓDOSULÓ ÉLETMÓD (4. oldal) A ZÖLD SZANATÓRIUM (5. oldal) Hejöpapi „varázsige": aratunk Tegnap reggeli telefon. # A vonal túlsó végén Ragályi József, a hejő­­papi Új Élet Tsz elnöke. — Aratunk... Irány a hejöpapi határ! Szerencsére nem kell so­kat keresgélnünk. A Mező­­csátra vezető országút bal ol­dalán *— a Bodzáson, ahogy Bartha István brigádvezető­től később halljuk — kön­­­nyen rátalálunk a négy kom­bájnra. A három kék E—512- es és az egy­­bejáratos Claas Dominátor 106-os pontosan, szépen araszolja az árpame­zőt. A tarló nagysága jelzi: itt már tegnap is arattak. Lám, a hejőpapiak hűek ma­radtak a néphagyományhoz, s az idén is Péter-Pál nap­ján kezdtek hozzá az aratás­hoz. — Nincs mire várnunk — tárja szét a karját Bartha István. — A szem beérett. Sőt, az utóbbi napok esői miatt a gyom is feljött, ami kicsit lassítja a betakarítás ütemét... Az üríteni érkező egyik kombájn vezetője, Árvai La­jos ugyanezt erősíti meg: — A tavalyi őszi árpa tisztább volt. Most a zöld aljnövény­zet miatt óvatosabban ha­ladunk ... — Volt már géphiba? — Szerencsére még nem. Úgy érzem, az idei gépjaví­tás jól sikerült, s ez megnö­veli az üzembiztonságot. A gyomosodás ellenére a termés több a tavalyinál, ál­lítja Rivnyák Miklós, a Claas Dominátor kombájnosa. Vele a tábla szélén beszélgetünk, miközben kombájnja fárad­hatatlanul rója a fordulókat. — Most Kiss Zoltán, a se­gédvezető, aki egyben a vöm is, vezeti — magyarázza. — Nagyszerű, de drága gép ez. Ennek egy percre sem sza­bad állnia! Még ebédidőben is mennie kell. Ezért is kell rá két vezető — dicséri az új masináját, amelyik, mint mondja, egy vagon terményt takarít be óránként. Monoki Mihállyal, a szö­vetkezet főmezőgazdászával ugyancsak a helyszínen ta­lálkozunk. — A kalászosaink közüil az őszi árpa a leggyengébb, de az eddig betakarított ter­mény alapján mondhatom, ez is hozza a tervezett, hektá­ronkénti 34 mázsát. A búza pedig? Remélem, nem kia­bálom el, itt ugyanis rekord­ra számítunk. Ez azt jelen­tené, hogy jóval túl leszünk a 40 mázsán... Ragályi József elnökkel odabent a tsz-irodán váltot­tunk szót. — Mint annyi más helyen, nálunk is az ősziárpa-beta­­karítás a kezdet, a kombáj­nok főpróbája. Most vizsgáz­nak a szerelők, illetve most még lehetőség van a felszín­re került hibák kijavítására. Ezzel a 108 hektár árpával csütörtökön végzünk. Ezután lesz néhány nap szünet, s úgy egy hét múlva hozzá­kezdünk a legfontosabb ka­lászos, a búza aratásához. Ebben a hagyományoknak megfelelően csehszlovák, mégpedig a kralovcei tsz kombájnjai is részt vesznek, segítenek... A tsz-irodából visszafelé újra Bodzás mellett jövünk el. Ami a munka ütemét il­leti, a látvány nem válto­zott. A négy gép előtt dűl a kalász, miközben por, és törek száll fel, s a tarló percről percre nagyobb lesz. Munkában a tsz újdonsült „masinája“, a Goos Dominátor 106-os. A vezetőfülkében a segédve­zető, Kiss Zoltán A kalász „lényege” a szem. Ürítés, avagy az E-512-es könnyít terhén Június 30—július 2. XX. ipari szeminárium Miskolcon Tegnap Miskolcon, a Ne­hézipari Műszaki Egyetemen, az Energiagazdálkodási Tudo­mányos Egyesület miskolci csoportja és a Tüzeléstechni­kai Kutató Intézet (TÜKI) rendezésében megkezdődött a XX. ipari szeminárium. Témája igen időszerű, hiszen az előadások zöme a másod­lagos energiahordozók alkal­mazásának lehetőségeivel, a hulladékhő-hasznosítási kér­désekkel foglalkozik. A szeminárium megnyitó­ján Csirmaz István, a TÜKI igazgatója üdvözölte a részt­vevőket, majd Franczia Jó­zsef, az OMFB főosztályve­zetője ismertette az energia­­gazdálkodás 1981. évi ered­ményeit. Előadásából kitűnt, hogy az ésszerűbb gazdálko­dás eredményeként a bruttó termelés 2,3 százalékos emel­kedése mellett az energiafel­használás 0,2 százalékkal csökkent. Ezek átlagszámok, ám a népgazdaság mikro­­struktúráját, szerkezetét vizs­gálva, abban jelentősebb szó­ródásokat találunk. A kohászati termelés szer­kezetének változása, a terme­lés volumenének csökkenése mérsékelte az energiafel­használást Az importált vas­érc minősége az elmúlt év­ben sem javult számottevő­en, ezért a fajlagos koksz­felhasználásban nem mutat­kozott javulás. A kohászati (Folytatás az 5. oldalon)

Next