Észak-Magyarország, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-02 / 257. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A 7 M«SZMP ROBSOn-1R4flj 7FimPV 1WFOTFT BTTOTTSAC-NAK TAPTA XXXVIII. évfolyam, 251. szám Ara: 1.4« Ft Kedd, 1982. november 2. Budapestre érkezett Grisa Filipov Pohárköszöntők a díszvacsorán Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Lázár György miniszterelnök meghívására hétfőn hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett. A bolgár miniszterelnököt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A bolgár miniszterelnök délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a Parlament delegációs termében megkezdődtek a hivatalos bolgár—magyar tárgyalások. A magyar tárgyaló csoportot Lázár György miniszterelnök, a bolgárt Grisa Filipov vezette. A tárgyalásokon a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről, a jelenlegi tervidőszak feladatairól, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásáról. Áttekintették a bolgár—magyar kapcsolatokat, különös figyelmet fordítva a gazdasági együttműködés jelenlegi helyzetére és időszerű feladataira. Megvitatták az árucsere-forgalom továbbfejlesztésének lehetőségeit, a gyártásszakosítás és a termelési kooperációk kérdéseit. Megvizsgálták a magyar—bolgár gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés aktuális teendőit, valamint az 1986—90-ig terjedő tervidőszak tervegyeztetési tárgyalásainak előkészítését. Megbeszéléseket folytattak a szocialista gazdasági integráción belüli magyar—bolgár kapcsolatokról és a szocialista gazdasági együttműködés további feladatairól. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek Budapesten a magyar-bolgár kormányfői tárgyalások. A kép bal oldalán a Lázár György vezette magyar, jobboldalt a Grisa Filipov vezette bolgár küldöttség. Losonczi Pál kuvaiti látogatása Kuvait állam emírjének, Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir esz-Szabah sejknek a meghívására vasárnap délután háromnapos hivatalos látogatásra az Arab-öböl menti országba érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete. Az ünnepélyes fogadtatás után a kuvaiti uralkodó a kormányváróban rövid beszélgetést folytatott vendégével, majd szállására, az elegáns Szalam-palotába kísérte. Itt ismét rövid megbeszélésre került sor, majd az emír elbúcsúzott az Elnöki Tanács elnökétől. Losonczi Pál vasárnap délután már meg is kezdte tárgyalásait: a Szalam-palotában fogadta Szabah al- Ahmed al-Szabah sejk, miniszterelnök-helyettest, külügyminisztert, aki jelenleg a tájékoztatási miniszteri tisztséget is betölti. A találkozón mindkét fél megelégedéssel szólt a két ország kapcsolatainak fejlődéséről, amihez fontos hozzájárulást jelentett a kuvaiti emír tavalyi budapesti látogatása. Ebben a folyamatban újabb állomás Losonczi Pál mostani kuvaiti útja. A nemzetközi kérdésekről szólva különös hangsúlyt helyeztek az arab egység fontosságára. Értékelték a közelkeleti térségben a két felet érdeklő folyamatokat. Este az Elnöki Tanács elnöke hazánk kuvaiti nagykövetségén a kuvaiti magyar kolónia tagjaival találkozott. Ahmadiba, az ország olajközpontjába látogatott hétfőn délelőtt — kuvaiti tartózkodásának második napján — Losonczi Pál. A magyar államfő délelőtt, politikai látogatása keretében fogadta Szaad el-Abdullah el-Szalem esz-Szabah trónörökös, miniszterelnököt a Szalam-palotában. Ezután hajtatott a mintegy 25 kilométerre levő, a fővárossal szinte egybeépült kőolajközpontba. Ahmadi 1946 és 1949 között nőtt ki a sivatagból, ahogy felfutott a közeli kőolajmező termelése, s Ahmad sejkről, az akkori uralkodóról nevezték el. Azóta terjeszkedik a kuvaiti urbánus térség a fővárostól dél felé. A kuvaitiak az ország egyik legvonzóbb helyeként tartják számon Ahmadit, amely már tudatos fejlesztési elképzelések alapján (Folytatás a 2. oldalon) Gépsorok a fonodában A Miskolci Pamutfonoda korszerű üzemeiben korszerű gépek dolgoznak. Képünkön a kártoló gépsor látható, ahol a fonás kezdődik. A szervizben Simkovits Ödön Zsiguli-motor beszabályozását végzi CB AFIT szerencsi szervizében. Tanácsi vb-ülés Miskolcon A lakásgazdálkodás új elvei Mennyi lesz a lakásigénylési letét összege? Tegnap Miskolcon ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. A testület tagjai megtárgyalták és elfogadták azt a javaslatot, amely a tanácsi rendelkezésű lakások elosztásáról, a lakásokkal való gazdálkodásról és a lakásigénylések társadalmi elbírálásáról szólt. Ebben a témában e napokban minden városi tanács vb megtartja ülését. A lakásgazdálkodás új elveit tartalmazó beszámolók, cikkek korábban már megjelentek az újságokban, és a televízió, a rádió is több alkalommal foglalkozott már ezzel. Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács által jóváhagyott elvek szerint 1983. január 1-től kezdődően a tanácsokon bevezetik a lakásigénylési letétek rendszerét. Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tegnap úgy határozott, hogy az igénylési letét összege, a nem szociális alapon történő tanácsi bérlakás igénylése esetén 15 ezer forint. A szociális alapon igényelt tanácsi bérlakások esetén az igénylési letét a szobák számától és a komfortfokozattól függően, 4000—6000 forintig terjedhet. Tanácsi értékesítésű és OTP-társasházi lakás iránti kérelem benyújtása esetén az igénylőnek, ugyancsak a szobák számától függően, 10 000-től 14 000 forintig terjedő letétet kell elhelyezni. Állami telek tartós használatba vételének igénylése esetén a letét összege 10 000 forint Az igénylési letétet a rendelet szerint csökkenteni lehet, ha az igénylő gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy pedig három vagy több gyermek eltartásáról saját háztartásiban gondoskodik, illetve, ha a fiatal házasok garzonházában kér lakást. A tanácsi bérlakásra szociális jelleggel az egyéb előfeltételek fennállása esetén az az igénylő jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem a 2800 forintot nem haladja meg. Vagyoni helyzete alapján, az egy főre jutó átlagjövedelemtől függetlenül, nem jogosult szociális jelleggel tanácsi bérlakásra az a személy, akinek, illetőleg a vele közös háztartásban élő családtagjának családi háza, tanácsi értékesítésű lakása, OTP-lakása, vagy beépíthető építési telke van. Ugyancsak nem kaphat tanácsi bérlakást az, akinek üdülője, vagy 800 négyszögölnél nagyobb területű szőlője, gyümölcsöse, illetve egy katasztrális holdnál nagyobb területű mezőgazdasági ingatlanja van. Tanácsi értékesítésű lakásra az az igénylő jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem a 4000 forintot nem haladja meg. OTP-lakásokat azok kaphatnak, akiknek családjában az átlagjövedelem az 5500 forintot nem haladja meg. A lakásgazdálkodással kapcsolatos új rendeletet részleteiben nem tudjuk ismertetni. Akik kíváncsiak e jogszabályokra, megtekinthetik azokat Miskolc város Tanácsán, a vb-titkárságon. Létrehozták a földvédelmi alapot A Magyar Közlönyben megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendelete a földvédelmi alapról. A jogszabály nemzetközileg is új megoldást tesz lehetővé arra, hogy a mezőgazdasági művelésből kivont területek után járó térítés meghatározott része, továbbá a művelési kötelezettség elmulasztásáért kirótt bírságokból befolyt összeg — kiegészülve az állami támogatással — egyetlen kézben legyenek, s a földek ismételt felhasználását, termőképességének fokozását, általában a gazdaságos termelést szolgálja úgy, hogy központi elosztással oda kerüljön vissza, ahonnan elszármazott: a mezőgazdasági termelésbe. Az alapból az állami tulajdonban levő földek használói, továbbá a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek részesülhetnek vissza nem térítendő támogatásban, illetve később térítendő hozzájárulásban. A felhasználási lehetőségek széleskörűek; hatféle célra folyósítanak támogatást, illetve hozzájárulást. A támogatás részben a parlagterületek szántóművelésbe való vonását szolgálja. Ez a beavatkozás eléggé költséges, így gyakran meghaladja a gazdaságok anyagi erejét. A művelésből korábban kivont földek ismételt használatba vételének kiadásait részben szintén az alapból fedezhetik a gazdálkodók, és például a földek közé ékelődött, úgynevezett zárványterületeket is az alapból felvett összegekből foghatják be. A hozzájárulás egyfajta előleg arra, hogy a termelők gazdaságosabban hasznosíthassák területeiket. A földcserék — amikor a gazdaságok például a jobb területi elrendezés érdekében átengedik egymásnak földrészeiket — korábban eléggé elhúzódtak azért, mert a földek gyakran értékes létesítményeket is magukkal „visznek” a másik üzembe, amelyik viszont egyik napról a másikra nem képes előteremteni a megváltás összegét. Az alap 1983. január 1-től szolgálja a földek gazdaságosabb felhasználását A MÉM szakértői szerint évente 10—15 ezer hektár művelésbe vételét, hasznosítását, illetve korszerűsítését teszi majd lehetővé a központilag kezelt forrás A nagyüzemek az idén november 30-ig a megyei földhivatalokhoz folyamodhatnak támogatásért, illetve hozzájárulásért, a döntés — a felterjesztés alapján — később a MÉM-et illldeti meg.