Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

MMS'/MP BOR«!On 4B*1? 7PMP! MFUYFI BIZOTTdAO4WAK PAPJA XXYTX évfolyam 50 számára: 1,4" Ft Kedd, 1983. március 1. Hazánkba érkezett a román külügyminiszter Puja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Stefan Andrei román külügyminiszter; a vendéget a Ferihegyi repülőtéren Puja Frigyes fogadta. Jelen volt Barity Miklós, hazánk bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A megérkezést követően a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—román külügyminiszteri tárgyalások. Este Puja Frigyes díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztérium vendégházában. (Folytatás a 2. oldalon) Hétfőn Budapestre érkezett a Stefan Andrei (balra) Púja Fiiimán külügyminiszter. Képünkön: és üdvözli. Jaruzelski: A párt politikai és párt ereje mindenekelőtt a munkásosztállyal, a dolgozó emberekkel való kapcsolatban rejlik. Ezen a téren azonban sok még a tennivaló. Ezt hangsúlyozta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára a LEMP Varsói vajdasági Szervezetének konferenciáján, amely a másfél hónapja tartó beszámolási kampány utolsó ilyen tanácskozása volt. Mint mondotta, a vajdasági pártkonferenciák a párttagság tevékenységének élénküléséről tettek tanúságot, felszínre hozva egyben a még meglevő gyenge pontokat. Ez utóbbiak között említette, hogy jó néhány pártszervezet még mindig nem kellően aktív. A főtitkár egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a pártnak politikai offenzívába kell átmennie, még akkor is, ha sorai a válságos időszakban létszámban megfogyatkoztak. Jaruzelski rámutatott: a LFMP nem tekinti ellenfelének azokat, akik eszmeileg, vagy lélektanilag összeroppanva elhagyták a párt sorait. Ugyanakkor a pártba visszatérni kívánóknak tettekkel kell bizonyítaniuk, hogy méltóak a tagságra. Örvendetes fejleménynek nevezte, hogy az utóbbi hónapokban sokan jelezték a cáriba való belépési szándékukat, s közülük csaknem 60 százalék 30 évnél fiatalabb Felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiségiek egy része az elmúlt időszakban államellenes, a szocializmustól idegen tevékenységet folytatott. Mint mondotta, a párt, az állam messzemenő türelmességet tanúsít ezen a téren is, de nem riad vissza az O«M, hogy adminisztratív eszközöket is igénybe vegyen olyanokkal szemben, akik nyilvánvalóan ellenséges magatartást tanúsítanak, szabotálják a szocializmust. Az alkotóművészet nem öncélú intézmény, hiszen létfeltételeit a munkások és parasztok teremtik meg — hangoztatta. — Éppen ezért egy munkáspárt nem fogadhatja el az úgynevezett „belső emigrációt”, és rá kell mutatnia arra, hogy a kultúra és a művészet a szocialista államban nemzeti ügy, nem pedig magánüzlet. Gazdasági kérdésekkel foglalkozva ismételten emlékeztetett arra, hogy a kormány átfogó inflációellenes programot dolgozott ki. Felhívta a figyelmet a takarékosság, a termelékenység, a munkafegyelem fontosságára. A továbbiakban kijelentette: nem lesznek elsietett és nagymértékű ármozgások. Közölte, hogy a vezetésnek nincs szándékában lényeges mértékben emelni az alapvető fogyasztási cikkek, köztük az élelmiszerek árát, még akkor sem, ha ezek szinten tartásához jelentős állami dotációra van szükség. Ugyanakkor csak a végzett munka arányában lehet — még a reform viszonyai között is — bért emelni, jutalmat fizetni. A társadalmi igazságosság jegyében határozottan fellépnek a válságot kihasználó egyes csoportok mértéktelen gazdagodásával szemben. A notórius munkakerülőket,, ha belátható időn belül nem helyezkednek el, következik közmunkára, például árvízvédelmi munkákra kötelezik. Beszédének befejező, külpolitikai részében Jaruzelski arra emlékeztetett, hogy Lengyelország továbbra is a szélsőséges imperialista erők támadásának első vonalában van. Ezek a körök változatlanul a lengyel témát kiaknázva fokozzák a nemzetközi bizalmatlanságot, a fegyverkezési hajszát, támadják a Szovjetuniót és a szocialista közösséget. Tevékenységük napjainkban a gazdasági területre összpontosul, mivel nem sikerült polgárháborút kirobbantaniuk Lengyelországban, most a gazdaságon keresztül akarnak minél több, s minél érzékenyebb veszteséget okozni. Ezért oly fontos, hogy a LEMP valamennyi tagja a gazdaság helyreállításáért vívott küzdelem aktív résztvevője legyen —■ hangsúlyozta Jaruzelski. offenzívája ■ I Nyúltáp Mezőkövesdről A mezőkövesdi Matyó Tsz takarmánykeverő üzeme, ahol többféle takarmánykeverék készül, az elmúlt esztendőben 57 millió forint árbevételt ért el. Képünkön csomagolt nyúltápot rakodnak a takarmány szaküzletbe induló tehergépkocsira. Kézi vezérlésű daru segíti a súlyos dróttekercsek mozgatását a December 4. Drótművekben. Képünk a huzalmű II. gyáregységében készült, Vasutas-szakszervezeti bizalmiak tanácskozása Bérről, tervről, munkavédelemről Fontos, a vasutasok mindennapjait meghatározó kérdésekről tanácskoztak a MÁV Miskolci Vasútigazgatóságának szakszervezeti bizalmi és főbizalmi értekezletén. Vaskos csomagot tett ki a napirendi pontokhoz elkészített ,írásos beszámolók kötege. A testület elé került az 1982. évi bérpolitikai intézkedések tapasztalatait és az 1983. évi bérpolitikai irányelveket összegző anyag. Beszámoló készült a kollektív szerződésben foglalt feladatok végrehajtásáról, valamint a vasútigazgatóság tavalyi szociális és munkavédelmi tervének teljesítéséről. A testület elé terjesztették az 1982. évi tervteljesítésről és az idei gazdasági feladatokról szóló dokumentumot. A kiadott írásos anyagokhoz Hernádi István vasútigazgató fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy tavaly eredményes munkát végeztek a bérgazdálkodást folytató szervek, aminek következtében 5,6 százalékkal nőtt a bérszínvonal és 4 százalékkal a bértömeg. Igen jelentősnek tartotta, hogy 1982-ben — a korábban tragikusnak tűnő — létszámcsökkenés megállt, sőt néhol kisebb növekedést is tapasztalhattak. Mivel a bérgazdálkodás és munkaerő-gazdálkodás egymástól el nem választható feladat, több jelentős intézkedés várható a közeljövőben. A vasútigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy szükséges néhány irányító terület bérezésének felülvizsgálata, és bejelentette, hogy 1984 végéig negyven százalékkal csökkenteni fogják az irányító apparátus létszámát. Külön kiemelte, hogy a vasút munkaerőgondjait fiatal, pályakezdők alkalmazásával kívánják megoldani, és igyekeznek elkerülni, hogy más vállalatoktól leszámolt, nem egy esetben sajnos problémás embereket felvegyenek a vasutasok soraiba. A megfelelő utánpótlás kinevelése érdekében bővítik a szakközépiskolákat. A vasúti szállítások területén jelentkező gondok közül kiemelte, hogy számos helyen módosítani fogják a hétvégi munkarendet. Az ötnapos munkahétre való áttérés következtében nem egy helyen ötvenszázalékos kapacitás-kihasználást, leterheltséget sem érnek el és ez szükségessé teszi, hogy a munkaerőket észszerűbben csoportosítsák át és ahol kell, üzemszünetet rendeljenek el. Mielőtt a vita megindult volna, a bérfejlesztés lehetőségeiről elmondta, hogy 1983-ban a szigorú szabályozók hatásaként nagyon kis lehetőségek vannak és ezzel együtt jár, hogy nehéz differenciálni a különböző szolgálati helyek bérfejlesztése között. A vasút 1983-ban a Minisztertanács döntése alapján 2,2 százalékkal növelheti adómentesen a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak bérszínvonalát. Ezen túlmenően a mutatkozó létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás 30 százaléka bérszínvonal növelésére használható fel. A MÁV Miskolci Igazgatóságának rendelkezésre álló kerete egy főre átlagosan 147 forint havi bérfejlesztési lehetőséget tud biztosítani. Az idei bérpolitikai feladatok között első helyen szerepel, hogy a vasutas dolgozóknak biztosítani kell az alsó bérhatár eléréséhez szükséges összeget. Az eddigi bérfejlesztés egyik alapeleme volt, hogy a fizikai dolgozók bérfejlődése előzze meg a nem fizikai dolgozók bérfejlődését. Ennek következtében nagyon leszűkült az irányítást végző kvalifikált dolgozók és a fizikai állomány közötti bérkülönbség. A helyes bérarányok kialakítására az idei bérfejlesztés során, központi javaslat alapján átlagosan 8—12 százaléos bérfejlesztésben részesítenek több, vezető munkakörben lévő alkalmazottat mint például a főművezetőket, művezetőket, pályamestereket, szolgálati főnököket, állomásfőnököket, térfőnököket, oktató -és vezénylőtiszteket, menet-, mozdony- és technikai irányítókat és rendelkező szolgálattevőket. Ugyancsak a bérfeszültségek feloldása érdekében átlagosan nyolcszázalékos bérfejlesztést terveznek vezető mérnökök és részlegvezetők, reszortosok, diszpécserek, vonalkezelők, főépítés- és építésvezetők, üzemvezetők és helyetteseik részére. A személyszállítás kulturáltságának nem kielégítő színvonala állandóan visszatérő problémát jelent. Különösen a kocsitisztítási feladatok megoldatlansága okoz az utazóközönség körében nagyfokú elégedetlenséget, amely a tarifa emelése óta felerősödött. A kocsitisztítók alacsony bérei nem tették lehetővé megfelelő munkaerő-állomány kialakítását, ezért 1983-ban az ott foglalkoztatott dolgozók részére, központi javaslat alapján, 40 százalékos átlagbér-növekedést terveznek. Ezzel párhuzamosan a kocsitisztítás minőségi színvonalát is emelni kívánják. A testület elé terjesztett anyagot megszavazták, ám a bizalmiak nem fogadták el azt a javaslatot, hogy sok munkakörben szüntessék meg a bérek havonként két részletben való kifizetését. A MÁV Miskolci Igazgatósága szakszervezeti bizalmi testületének ülése megtárgyalta és elfogadta a kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámolót. Ebben szerepel — többek között —, hogy 1982-ben 2280 dolgozó munkaviszonya szűnt meg és az új felvételek száma 2127 fő volt. Az átlagos állományi létszámhoz viszonyítva a létszám csaknem (folytatás a 3. oldalon.)