Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

Megyei krónika ÁCSOK A MAGASBAN EREDMÉNYES AKCIÓ A Magyar Autóklub miskolci szervezete május 21—27. között ingyenes fényszóró-beállí­tási akciót rendezett. A szolgáltatást nem­csak a klubtagok vehették igénybe. A szere­­lők a műszaki állomáson, valamint az Autó­klub miskolci központjával szemben levő par­­kolóban várták az érdeklődő autósok jelent­kezését. Az akció sikeresnek bizonyult, hiszen naponta 24—25 gépkocsi fényszóróját ellen­őrizték és állították be a szakemberek. Leg­közelebb ősszel kerül sor hasonló rendez­vényre. „BESZÉDES” HAZAK Speciális műszerek segítségével bírják „szóra” a régi bérházakat az Építésügyi Mi­nőségellenőrző Intézet miskolci állomásának szakemberei. Az ÉSZAKTERV megbízásá­ból megkezdték és folyamatosan végzik a rekonstrukció előtt álló, belvárosi épületek állagvizsgálatát, és pontos információkat adnak a felújítási terv elkészítéséhez. A födémek, a falak vizsgálata mellett leg­újabban foglalkoznak az ablakok légát­­eresztésének ellenőrzésével is, amire ener­giatakarékossági szempontok miatt van szükség. Az idén eddig Miskolcon 20 belvá­rosi épület állagáról informálták a terve­zőket az ÉMI munkatársai. BODZAVIRÁG, BIMBÓS AKÁC Pezsgő élet zajlik ezek­ben a napokban az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat Miskol­ci Gyáregységének felvá­sárló üzemében. A gyár­­egységvezető-helyettes, Apáczky Béla arról tájé­koztatott, hogy a kamilla felvásárlását már be is fe­jezték, és igaz, hogy a vártnál kisebb volt a ter­gonnyi kamillavirág érkezett be. Ezekben a napokban kezdik meg a bodzavirág és a bimbós akác felvásár­lását, június közepétől pe­dig a hársfavirág felvásár­lásával foglalkoznak. Az említett virágok mellett fo­lyamatosan érkeznek az üzembe a különböző gyógy­növények is. A felvásárló üzem szelle­més, de még így is 15 va­­nális jellegével szemben a szörpkészítés egész évben­ folyamatosan munkát ad. A napokban szállítottak ki hat vagon meggyszörpöt az üzemből a szovjet export­ra. Jelenleg belföldi meg­rendeléseknek tesznek ele­get, és mintegy 15-fajta szörp készítésével foglal­koznak. Június közepén megkezdik a lakosság ál­tal nagyon kedvelt narancs juice palackozását is. A miskolci televízióadó-torony épületének felső traktusán ácsok dolgoznak. A felújítási mun­kákhoz készítik elő a terepet az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat szakemberei. Miskolc tanácsi gazdálkodása Az elmúlt esztendő taná­csi gazdálkodása került mér­legre egyebek között tegnap Miskolc város Tanácsának ülésén, ahol a működési költségvetésben és fejleszté­si tervben meghatározott feladatok végrehajtását, s a tanácsi vállalatok gazdálko­dását vitatták meg. A napi­rendi pontok további témá­ját képezte még az idősko­rúak területi és intézményes gondozásának a helyzete, ja­vaslatok (melyeket később elfogadtak) új tanácsrende­letek alkotására, a piacok és vásárok rendjéről, a köztisz­taság fenntartásáról és köz­területi burkolatbontásokról, valamint a lakóházak házi­rendjéről. Eredményes volt-e a vá­ros elmúlt esztendeje? Mint az a tanácsülésen is elhang­zott, összességében 1983-at a középtávú tervidőszak legsi­keresebb évének tekinthet­jük még akkor is, ha a tervszerűség és ütemesség nem minden esetben volt kielégítő. Ez annál is in­kább örvendetes, mert nép­gazdaságunk helyzetéből adó­dóan a közkiad­ások twtn­te rendkívül feszes pénzgazdál­kodást kellett megvalósíta­ni. Miskolc város Tanácsa 1983-ban több, mint 3 mil­liárd forinttal gazdálkodha­tott, amelyből működési és fenntartási feladatokra közel 2 milliárd forintot fordítot­tak. A feladatok között ki­emelten kezelték a város­­üzemeltetés tennivalóit, mely­nek sok részeredménye mel­lett igen fontos az a tény is, hogy a tanácstagok be­jelentései, jelzései alapján (Folytatás a 2. oldalon) Jelzés kerül az árura A hazai üzletekben árusított importtermé­keken — például a piperecikkek dobozán — már régóta megfigyelhetünk egy bizonyos jelzést. A vékonyabb és vastagabb sávok váltakozása a számítástechnikában járatlan vásárló számára nem sokat mond, és legfel­jebb csak találgathat, hogy vajon mire szol­gál a jelzés, ami egyébként nemsokára már a hazai gyártmányú termékek csomagoló­­anyagára is felkerül. A kormány ugyanis 1980-ban felmérést végeztetett, amelynek során megállapították, hogy a vállalatoknál a készletnyilvántartás — tehát erről van szó! — messze elmarad a korszerű anyag- és raktárgazdálkodás köve­telményeitől. Igaz ugyan, hogy a számítás­­technika-alkalmazás vállalati térhódítása eredményeként, a hetvenes évek végére már több vállalatközi készletinformációs rend­szer is létrejött, de a nyilvántartás nem egy­séges. (Folytatás a 2. oldalon) Országos elismerés a „Fehér Akác’-nak Megyénk déli részén, mezőcsáti székhel­­lyel működik az országban levő két méhész szakszövetkezet egyike, a Fehér Akác Szak­­szövetkezet. Több, mint egy évtizede alig 5000 forintnyi közös vagyonnal, 8 taggal, 320 méhcsaláddal alakult meg a kis szak­­szövetkezet, amely ma már 27 településen élő, 2447, „exportra termelő” méhcsaláddal rendelkező 93 méhész munkáját irányítja, szervezi rendkívül eredményesen. Igaz, még külön irodahelyiségük, telefonjuk sincs, de közös vagyonuk értéke már megközelíti az 1,2 millió forintot, s tevékenységük nem­csak a szakszövetkezet és a hozzájuk tar­tozó három méhész szakcsoport tagjai szá­mára gyümölcsöző, de a népgazdaságnak is jelentős hasznára van. Gazdálkodásuk ta­valy olyan eredményes, példamutató volt, hogy az országos gazdálkodási versenyben kiérdemelték a MÉM és a TOT kitünteté­sét, az országos elismerő oklevelet. A Fehér Akác Szakszövetkezet tegnap. (Folytatá« a 2. oMaion) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AT MKITMI» BORSOB-AB AF.T-TTMPT PN MFOTFI BT700­S40ANAK LAPJA XL. évfolyam, 127. szám Ara: 1.40 Ft Péntek, 1984. húnius L Bezárta kapuit a BNV A tavaszi vásár jó alkal­mat kínált a hazai szövet­kezetek és intézmények szá­mára, és hogy felmérjék és összehasonlítsák fejlettségük szintjét és versenyképessé­güket a külföldi cégekével. A BNV ezúttal is egyfajta erőpróba volt. S a magyar részvevőknek ha nem is si­került mindben állni a ver­senyt, a nemzetközi élvo­nalba tartozó külföldi válla­latok gyártmányaival, az mindenképpen örvendetes, hogy több iparágban a ma­gyar termékek figyelmet kel­tettek, megnőtt irántuk a kereslet. A legnagyobb sikert a BNV-n korunk új és min­denütt fellelhető technikája, az elektronika aratta. Ez az iparág a múlt évi vásárhoz képest négyszeresére növel­te kiállítási területét. A leg­rangosabb külföldi kompu­tergyárak mellett ott sora­koztak a magyar számítógé­pes programgyártók, a Vi­deoton, a MOM, a SZÁ­MAIK, a TAKI stb. A BNV szervezői sikeres vásárt zárhattak. Hazánkon kívül 27 ország és Nyugat- Berlin 1839 cége állított ki, ami 10 százalékkal több mint tavaly. Ez annak bi­zonyítéka is, hogy a tavaszi vásár szakmai tekintélye erősödött. Kiváló pedagógusokat köszöntöttek Hazánk valamennyi peda­gógusát, az óvónőket, a ta­nítókat, a tanárokat, a pe­dagógusképző intézmények és az oktatásügy minden dolgozóját, az irányító szer­vek vezetőit köszöntötte Kö­­peczi Béla művelődési mi­niszter, a Pesti Vigadó dísz­termében csütörtökön, a pe­dagógusnap alkalmából ren­dezett kitüntetési ünnepsé­gen. Az eseményen megje­lent Aczél j György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Fejti György, a KISZ KB első titkára, va­lamint Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezete főtitkára. (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál Cecerlegbe látogatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács hivatalos baráti lá­togatáson Mongóliában tar­tózkodó elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja csütörtökön gazdag vidé­ki programot bonyolított le. Nyamin Dzsagvaralnak, a Nagy Népi Hurál Elnöksé­ge elnökhelyettesének, az MNFP KB Politikai Bizott­sága póttagjának és más hi­vatalos személyiségeknek a társaságában kora reggel különrepülőgéppel Arhangaj megye székhelyére, a 20 000 lakosú Cecerlegbe utazott. A fővárostól csaknem fél­ezer kilométerre fekvő Ce­­cerleg és a hozzá tartozó megye a Hangáj-hegység­­ben található, területén két természeti övezet — a lige­tes puszta és a füves pusz­ta — találkozik. 80 ezer la­kosának nagyobb része te­hát állattenyésztésből él. A mintegy másfél milliós ál­latállomány zöme (60 száza­lék) juh. Érdekesség, hogy a mintegy 20 százalékra rú­gó szarvasmarha-állományt szinte kizárólag a jakok ad­ják, ez a magashegyi szarvas­marhafajta, amely Tibetben még vadon is tenyészik. Kö­rülbelül 40 000 hektárnyi szántóterülete is van a fél Magyarországnál négyotot­ megyén­ek, és nem szűköl­ködik ipari nyersanyagod­­­ban — szénben, kénben, rézben, mangánban, már­ványban és másban — sem. Mindez abból a tájékoztató­ból tudható, amelyet a me­gye Vezetői nevében G. Da­­rambadzar, a megyei párt­­bizottság titkára adott Lo­sonczi Pálnak, a magas rangú vendég ünnepélyes és meleg fogadtatása után. Rendkívül hangulatos volt a látogatás az „Októberi Forradalom 60. évfordulója" nevét viselő 10 osztályos is­kolában, ahol Losonczi Pált tiszteletbeli úttörővé avat­ták. A vendégek megtekin­tették az egykori lámako­lostorban berendezett hely­­történeti múzeum kiállítása­it is. Ezt az Ih-Tamir járás mezőgazdasági egyesülésében tett látogatás követte; a vendégek itt betekintést nyerhettek a rideg terelést folytató mongol pásztorok életébe. Az egynapos vidéki lát­o­gatás egy tejfeldolgozó üzent megtekintésével zárult, amely után — az esti órákban — az Elnöki Tanács elnöke és kí­sérete visszatért a fővárosba. A látogatás hivatalos prog­ramja pénteken véget ér. Milyen piaca lesz a diósgyőri acélnak? Kereskedelmi vezeti az LKM-bel Exportlehetőségekről és az importkiváltás további fel­adatairól tárgyaltak tegnap a Lenin Kohászati Művekben a Külkereskedelmi Minisz­térium, a METALIMPEX felügyelő bizottsága és a ko­hászat vezetői. A tanácskozás kiindulási alapjaként Drótos László ve­zérigazgató elmondta, hogy tavaly kedvezőtlenül alakult az LKIá export-importfor­galma, több tőkés piacról kiszorultak és visszaestek a hazai felhasználás igényei is. Ezek együttesen, de különö­sen a külföldre menő szál­lítások csökkenése jelentős árbevétel-veszteséget jelen­tett, ami negatívan hatott ki a vállalat eredményeire. Több szálon keresték a piaci le­hetőségek javítását, számos kezdeményezést szorgalmaz­tak az LKM vezetői és ezek­ben nagyon sok segítséget kaptak a METALIMPEX-től is. A vezérigazgató elmond­ta, hogy a jövőben intenzí­ven fokozni lehet és kell a megmunkált (hántolt, hú­zott, csiszolt) termékek el­adását és ezzel párhuzamo­san meg kell valósítani a másod-harmadtermékek elő­állítására alkalmas techni­kai berendezések fejleszté­sét. Ennek érdekében akár közös vállalkozás kifejlesz­téséről is érdemes tárgyalni a külkereskedelmi vállalat és a kohászat között. (Folytatás a 3. Oldalon) Könyvheti találkozások Még tart a könyvhét. A felhők, az eső ugyan nem kedveznek az utcai árusítás­nak — megkergeti bizony a zuhé a böngészni vágyót —, de ha kisüt olykor-olykor a nap, a sátrak körül mindig találni nézelődőt. Vannak még újdonságok is — bár alaposan megcsappant már a kínálat, az igazi „sláge­rek” csak néhány órán át kellették magukat a pulto­kon. Könyvheti találkozókról szólunk lapunk 4. oldalán.

Next