Észak-Magyarország, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
S>UG PROLE JARJAJ, EGYESOUETEKI Szovjet és amerikai vélemények Gromiko tárgyalásairól r fendrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Ronald Reagan amerikai elnök pénteki washingtoni találkozója sajnos nem támasztja alá, hogy bármilyen pozitív gyakorlati változás következett volna be az Egyesült Államok kormányzatának külpolitikájában — állapítja meg vasárnapi számában a Pravda. A lap vasárnapi nemzetközi szemléjében felidézi Reagan a hét elején mondott ENSZ-beszédét is, leszögezve, hogy az elnök patetikus békeszólamai éles ellentmondásban vannak kormányzata gyakorlati tetteivel. Reagan elismerte, hogy nincs ésszerű alternatívája a fegyverzetellenőrzésről folytatott szovjet—amerikai tárgyalásoknak. Ugyanakkor Armacost külügyminiszterhelyettes már egy nappal az elnök beszéde után kategorikusan tagadta az amerikai rakéták Európából történő kivonásának lehetőségét. Washington pedig jól tudja, hogy a Szovjetunió mindaddig nem ül le a tárgyalóasztalhoz, amíg reá irányulnak az első csapás mérésére alkalmas amerikai „eurorakéták”. Mint Rogers tábornoknak, a NATO európai haderői főparancsnokának egyik kijelentése bizonyítja, Washingtonnak az sem fordul meg a fejében, hogy beleegyezzen a vegyifegyverek betiltásába. Tények cáfolják az amerikai elnöknek azt a kijelentését is, hogy kormányzata kész kedvező választ adni a Szovjetuniónak a világűr militarizálásának elkerülése érdekében tett javaslatára. „Intenzív és néha filozofikus jellegű” eszmecserének minősítette, Shultz amerikai külügyminiszter az elmúlt héten megtartott magas szintű szovjet—amerikai megbeszéléseket. Shultz szerint megállapodás jött létre arról, hogy a két fél továbbra is rendszeres kapcsolatban marad egymással, a diplomáciai csatornákon keresztül. „Bízunk abban, hogy így megvitatjuk a most felmerült kérdéseket és tárgyalni fogunk néhány fontos témáról” — hangoztatta a külügyminiszter az ABC televíziós hálózatnak vasárnap adott nyilatkozatában. Gromiko külügyminiszterrel megtartott találkozóiról szólva azt mondotta, hogy azon érintették a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit, a regionális kérdéseket és a fegyverzetkorlátozás témáit is. Ezek a problémák Gromikónak Reagan amerikai elnökkel megtartott eszmecseréjén is felmerültek. Ha Reagan elnököt újraválasztják — mondotta Schultz —, a kormánynak „ugyanazt a stratégiát kell folytatnia, mint most” — vagyis „realistának, erősnek kell lennünk és készen kell állnunk arra, hogy konstruktív megállapodásokat tudjunk kidolgozni a Szovjetunióval”. Magyar napok Tallinnban ünnepélyes keretek kzött nyílt meg hétfőn déután Tallinnban, az Észt Szvjet Szocialista Köztársaság óvárosában a magyar gazdasági és a műszaki napok rendezvénysorozata. A Magya Kereskedelmi Kamara , az MTESZ a szovjet és az Észtországi Kereskedelmi és Barkamara közreműködőével rendezte meg — hetedik alkalommal — a Szovjetunóban immár hagyományonak számító magyar napokat A megnyitón elhangzott beszédében Marjai József miniszterelnök-helyettes szól a magyar—szovjet kapcsolatok jelentőségéről, gazdasági együttműködésünk szerepéről, a magyar gazdaság előtt álló feladatokról. A vendéglátók nevében G. A. Triszpoj eg észt miniszterelnök-helyettes, a tervbizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket. A nap folyamán a kormány elnökhelyettese megbeszélést folytatott K. E. Vajnóval, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával és B. E. Szaullal, az Észt SZSZK Minisztertanácsának elnökével. Hapguaio látogatása A Magyar Szocijstsrta Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szeptember 28. és október 1. között Budapesten tartózkodott Giorgio Napolitano, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagja. Az olasz pártvezetővel megbeszélést folytatott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára, valamint Berecz János, a KB tagja, a Népszabadság főszerkesztője. Múzeumi hónap megyénkben is Megnyitó és óíjkiosztós A múzeumi és műemi Ion hónap — immár „nyolcvanas éveibe” érve — ez idn is tartalmas, szellemet gadagító eseményekkel vári megyénkben az érdeklődhet. Rendezvényben- p táramban nem lesz hiány, s remélhetően nem lesz a mzeumi és műemléki munk iránt vonzódó új barátok s portolók megszerzésébe sem. Az idei eseménysorozt megyei megnyitójára tegnap, október 1-én délelőt 10 órakor került sor Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum előadótermében, nagy számban megjelent közönséget dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgató köszöntötte, majd felkérte dr. Majoros Lászlót, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács általános elnökhelyettesét, megnyitó beszédének elmondására. Bevezetőjében az előadó a kultúra fogalmáról szólt, s a kulturális intézmények között a múzeumok kialakulásáról, demokratizálódásáról.Arról a folyamatról, amelyben a tömegek előtt is láthatóvá váltak az értékek, így szólt, arról, hogy hazánkban a XIX. század első éveiben főúri gyűjteményekből alapítódott a Nemzeti Múzeum, majd a korszakváltó társadalmi megújulás révén az állam vette át a múzeumi hálózat- és intézményrendszer működtetését. Megyénkben az 1949. évi államosítás után indult fejlődésnek a múzeumi szervezet, Mezőkövesd, Tokaj, Szerencs, Sárospatak és természetesen a Miskolcon már korábban meglevő Herman Ottó Múzeum révén. A múzeumok fejlesztése a hetvenes években újabb lendületet vett: Tokajban házvásárlás és helyreállítás, Szerencsen a vár központi épületegységének felújítása és a feltáró munkák, Pácinban a Mágócsy-kastély helyreállítása jelenti szűkebb pátriánkban a múzeumszervezeti építő munkát. E nagy feladatok megoldása közben muzeális gyűjteményeket tudhatunk magunkénak Sátoraljaújhelyen, Encsen ... És ott vannak tájházaink . .. Ezek az erőfeszítések — mutatott rá dr. Majoros László — azt eredményezik, hogy Miskolcon két-hamm éven belül Borsod- Abaúj-Zemplénben kialakul megyénk korszerű múzeumi hálózata. Az, hogy a várható jó jövő terheket rótt a megyére, mindenki tudja és beláthatja. Terheket rótt a mára elért állapot megteremtése magára a megyei múzeumigazgatóságra is. Szólt arról a megyei tanács általános elnökhelyettese, hogy az utóbbi tíz esztendőben ugyancsak kipróbálódott és összeforrott az a szakmailag jól felkészült gárda, amelyik jelenleg és az elmúlt években hallatva hírét dolgozott a megyei múzeumi szervezetben. A korábban felvázolt gyarapodások és a meglevő szellemi „kapacitások” ismeretében bizton remélhetjük, hogy az eddigi extenzív múzeumfejlesztési időszak után az intenzív, a minőségi fejlődés útjára lép megyénkben a múzeumi hálózat. A megnyitó beszéd után osztották ki az idei, immár 23. alkalommal meghirdetett Istvánffy Gyula néprajzi és honismereti gyűjtőmunka pályázatának eredményét. ffasztalat • 4. nírínírmt A korszerű acélgyártásról nemzetközi szimpozion A Korf fürdőfeLsy.rn alatti fuvatásos acélgyártási eljárást 1978-ban kezdték alkalmazni Brazíliában, Európában elsőként hazánkban 1980 óta, a kísérleteket az Ózdi Kohászati Üzemekben 1980 végén kezdték meg. A sikerek bizonyítják, hogy az említett eljárással lényeges mennyiségű anyag- és energia takarítható meg, és nagymértékben csökkenthető a gyártásra fordított időmerrnyiség is. A vállalat az elmúlt években jelentős eredményeket ért el, ennek az acélgyártási technológiának a meghonosításában. Az eljárás eredményeinek bemutatására és a továbbfejlesztés ismertetésére október 1. és 4. között Ózdon nemzetközi szimpoziont rendeznek. A magyar és a külföldi szakemberek már tegnap megérkeztek Ózdra. A tanácskozás ma veszi kezdetét. A megnyitó után zónavetítés keretében ismerkednek meg a résztvevők a gyár tevékenységével, majd látogatást tesznek az acélműben és tanulmányozzák az új eljárással dolgozó SM-kemencéket. Ezután előadásokra és konzultációkra kerül sor. Holnap; szerdán szintén több előadás hangzik el, amelyet konzultáció követ. Csütörtökön szekciós tanácskozásokkal és konzultációkkal folytatódik a szimpozion, majd végül filmvetítésre kerül sor. Az Ózdi Kohászati Üzemek acélművének környezetvédő filterekkel ellátott kéményei Mészáros János felé. Külföldi licencek hasznosítása A tedhnr tíz évtizedben mintegy félszáz külföldi licencet vásároltk a hazai vállalatok. Annak ellenére, hogy a licencek felhasználása nem minden esetben volt sikeres, a külföldi szellemi termékek számottevően hozzájárultak a műszaki fejlődés gyorsításához, a külpiaci versenyképesség javításához — állapítja meg a Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tagozata, mely a külföldi licencek hazai hasznosításának eredményeit vizsgálta meg. Kedvezőtlen tendencia, hogy a nyolcvanas években egyre kevesebb nagy jelentőségű, átfogó műszaki fejlesztést eredményező licencet vásárolták a vállalatok. Karbantartás Sotton Folyik a 303 méter magas Solti rádióadó antennatorony karbantartása. A KÖZGÉP szakemberei felülvizsgálják a torony hegesztéseit, csavarkötéseit és a kikötő köteleket, a Balatonfelvidéki Mgtsz brigádja pedig a festést újítja fel Őszi szezon a konzervgyárakban A konzervgyárakban meg tart a főszezon, jelenleg a savanyúság és a gyümölcsök feldolgozása adja a legnagyobb munkát. Néhány zöld ségféléből a vártnál kevesebb termett, így ezekből szerényebb mennyiség áll az ipar rendelkezésére. E cikkező» más, bővebb termést, adó zöldségekkel igyekeznek pótolni. A Konzervipari Közös Vállalat megítélése szerint összességében az év végéig a tervekben rögzített mennyiségeket gyárthatják az üzemek, megközelítően mintegy 750 ezer tonnát. Mivel a kedvezőtlen nyári időjárás miatt paradicsomból, paprikából és uborkából kevesebb termett, az üzemelő — elsősorban a hatvani, a nagykőrösi,, a szegedi és a kecskeméti gyár — a terméki szerkezet módosításával biztosítja a folyamatos feldolgozást. A nagyobb nyerstanyaghányadot igénylő sűrített paradicsomi készítmény helyett például növeli az úgynevezett kevert cikkeik arányát. A korábbi években a gyengébb zöldborsótermés miatt gyakran fordult elő, hogy főzelék helyett az eredetileg tervezettnél több savanyúságot gyártottak a vállalatok, most viszont fordított a helyzet. Mivel az idén nagyobb mennyiségben fogadhattak zöldborsót, a savanyított paradicsom, paprika, uborka helyett fokozzák a zöldborsó konzerv és a finomfőzelék előállítását. Káposzta alapanyagú kevert salátából is többet készítenek. Megkezdődött az iparialma-feldolgozás. A nyíregyházi, a békéscsabai és a szigetvári gyár rendezkedett be az almasűrítmény előállítására. E készítmény igen kapós a külföldi — többek között a japán és a kanadai — vevők körében, üdítőital gyártásához alapanyagként használják fel.