Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 1. szám Ára: 1,80 Ft Csütörtök, 1986. január 2. Életünk alakulása a hazai építőmunka sikereitől függ Losonczi Pál újévi köszöntője Tisztelt Honfitársaim! Éjfélkor nemcsak egy évet búcsúztattunk és egy újat köszöntöttünk. 1985-tel egy ötéves időszak is lezárult és a mostani újévi jókívánságokat is szeretném értelmezni öt boldogabb esztendőre. A mögöttünk hagyott VI. ötéves népgazdasági terv időszakában tovább gyarapodott az ország, javult egyensúlyi helyzete, megőriztük alapvető társadalmi vívmányainkat. Életünk azonban nehezebb lett, mindenekelőtt a számítottnál is szigorúbb nemzetközi gazdasági körülmények, de a saját fogyatékosságaink miatt is. Kiviláglott, hogy népgazdaságunk a szükségesnél lassabban képes alkalmazkodni a megváltozott világpiaci követelményekhez. A termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékonyságának javulási üteme nem volt elég ahhoz, hogy a több mint egy évtizede tartó cserearányromlást megállítsuk. A nemzeti jövedelem nem nőtt a tervezett mértékben. Ezért főleg a belső felhasználás visszafogásával tudtuk csak megteremteni a gazdaság külső és belső egyensúlyát. 1985-ben népgazdaságunk teljesítménye több területen elmaradt az előirányzattól, és ez nem írható csak a zord tél számlájára. Súlyosan esik latba, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult a kívánalmaknak megfelelően. Ezek a tények még inkább sürgetik a gazdaságirányítás folyamatos korszerűsítését, az önállósággal együttjáró felelősség érvényesítését és a demokratizálódás felgyorsítását, mint egymással összefüggő, egymást segítő feladatok megvalósítását. A tervezettnél lassúbb fejlődés ellenére bizonyossá vált, hogy a vállalatok megnövekedett önállósága, vállalkozási szabadsága megsokszorozhatja a hatékonyabb gazdálkodás lehetőségeit. A kisvállalatok és a kisszervezetek pedig egyebek közt olyan jelentős területeken oldották a feszültségeket, mint a választék javítása és a különböző lakossági szolgáltatások. Eredményeink közé sorolhatjuk a szocialista demokrácia erősödését is. Ezt nemcsak olyan országos jelentőségű események tükrözték, mint a XIII. pártkongresszus, az országgyűlési és tanácsválasztások, a szakszervezetek, illetve a Hazafias Népfront választásai, hanem a jog- és hatáskörök decentralizálása, s nem utolsósorban a vállalati tanácsok megválasztásának előkészítése, lebonyolítása is. A jelen tanulságai egybevágnak sok évszázados történelmi tapasztalatainkkal: népünkben megvan a tehetség, a szorgalom és a felelősségtudat, azaz megvannak azok a képességek, amelyekkel a legnehezebb időkön is úrrá tudunk lenni. Szeretném ezt az alkalmat is felhasználni, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és a magam nevében is köszönetet mondjak mindazoknak, akik fizikai vagy szellemi munkásságukkal, alkotó tevékenységükkel, nem ritkán személyes példájukkal hozzájárultak nehéz helyzetünk jobbításához. Tisztelt Honfitársaim! A Magyar Népköztársaság területénél és lélekszámánál nagyobb mértékben igyekezett hozzájárulni a nemzetközi feszültségek oldásához, az enyhülés és a bizalom légkörének visszatéréséhez. Mi a legnehezebb időkben is azon voltunk, hogy szükség van a párbeszédre, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezésére. Ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek a genfi Gorbacsov—Reagan csúcstalálkozót, amely elősegítette egymás álláspontjainak jobb megértését, hozzájárulhat a két nagyhatalom közötti viszony normalizálásához. A csúcstalálkozó lehetőséget teremtett a nemzetközi légkör javításához, ahhoz, hogy egy árnyalattal jobb körülmények között folytathassuk belső építőmunkánkat. Meggyőződésünk, hogy a szocialista országok közösségének a békés egymás mellett élés megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, a leszerelésért, a békéért és haladásért folytatott következetes harca az egész emberiség jövőjét szolgálja. Örömünkre szolgál az is, hogy a Magyar Népköztársaságot mint szocialista országot, a szocialista közösség szilárd tagját megbízható, korrekt partnernek ismerik el világszerte, amelyre politikai és gazdasági kapcsolatainkban egyaránt számítani lehet. Tapasztalataink szerint velünk őszinte törekvéssel erősítik az együttműködés szálait a Szovjetunió, a szocialista közösség országai, éppen úgy, mint a harmadik világ és a fejlett tőkés államok. Becsülik szándékainkat, kiszámíthatóságunkat, készek a kapcsolatok további építésére az élet minden területén. További elismerést szerzett hazánknak az Európai Kulturális Fórum megrendezése. Általános az a vélemény, hogy Magyarország jó házigazdának bizonyult. Biztosította és elősegítette a legeltérőbb vélemények megvitatását, egymás álláspontjának jobb megértését, ezáltal pedig hozzájárult az európai biztonsági és együttműködési folyamat erősödéséhez is. Külön siker számunkra, hogy a fórum tanácskozásain részt vevő politikusok és jeles kulturális személyiségek közelebbről is megismerhették életünket illetve a magyar kultúra értékeit. A magunk részéről a továbbiakban is azon fáradozunk, hogy politikai okok ne akadályozzák a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését. Az idei esztendőről és a most induló VII. ötéves tervről szólva el kell mondanom: politikai gazdasági, társadalmi és kulturális programunk pártunk XIII. kongresszusának elvi döntéseire épül. Figyelemmel van azokra a nemzetközi tényezőkre és folyamatokra, amelyek visszahatnak szocializmust építő munkánkra. Elsősorban azt veszi számításba, hogy nemcsak hazánk, hanem szocialista közösségünk valamennyi országa a megújulás időszakát éli, a fejlődés hozta újabb és bonyolultabb feladatokkal találja szemben magát. Ezek a körülmények még inkább szükségessé teszik a népünk érdekeit szolgáló, egyeztetett közös politikát. Építve a nemzetközi együttműködésre, belső gondjainkat azonban magunknak kell megoldanunk. Életünk alakulása, nemzetközi megbecsülésünk döntően a hazai építőmunka sikereitől függ. A VII. ötéves tervben nem kisebb feladatokat fogalmaztunk meg, mint a gazdaságirányítás további fejlesztését, meghirdetett társadalmi-gazdasági programjaink megvalósítását, a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, illetve ezek által a gazdasági növekedés ütemének növelését, a külgazdasági egyensúly további javítását és a gazdasági teljesítményekkel összhangban életkörülményeink jobbítását. Ezek a keretek minden vállalat és intézmény, minden közösség és minden egyén számára lehetővé teszik az alkotóbb szellemű, önállóbb, eredményesebb munkát. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok az új év első napján pártunk Központi Bizottsága az Elnöki Tanács és a kormány nevében is minden hazánkfiának, Magyarország valamennyi barátjának boldog, eredményes és békés új esztendőt. I . Nyolcvanhat elkezdődött jra fordult egyet az idő kereke! Nyilván eltelik bizonyos idő, hogy az ilyenkor szokásos vidámság mámorától szabadulva felfogjuk, helyére tegyük ezt a látszólag jelentéktelen változást. Mint ahogy ahhoz is szükségeltetik néhány nap, hogy átálljunk a kezünk által már olyannyira megszokott 1985-ös dátum írásáról 1986-ra. Nagyobb lettem - mondja az óvodás, érettebbé váltam — gondolja a kamasz, öregebb vagyok - sóhajt a nyugdíjas. De az óévbúcsúztatás és újeszten- Vékony hópaplan dó-köszöntés - sok helyen zajos, harsány, máshol meghitt családias — forgatagában mindegyikükben, mindannyiurukban megfogalmazódott más is: kívánság, célkitűzés, elhatározás, sikerélmény. Előbbrelépés, családi ház, külföldi út, gyerek, sikeres felvételi, államvizsga, jó munkahely, házasság, . . . s legfőképp boldogság, egészség, béke. Forog az idő kereke! Ezt a legjobb motor hajtja, amelyik soha meg nem áll. 1986. vonata is elindult. Felszálltunk rá. Az „elmúltról” vagy jót vagy semmit. No, nem is akarom én bántani 1985-öt (volt baja enélkül is elég), de azt hiszem maga is érezte, hogy adósunk valamivel. Igen, a hóval! Hiszen mármár elmúlt teljesen az első téli hónap, a december, s szerves tartozékának, a hónak elvétve láttuk csak nyomát. Szóval érezte ’85, hogy kicsit neheztelünk rá emiatt. S lám mit próbált tenni szegény?! Utolsó erejét összeszedve körzetünkbe is összehozott egy kis hópaplant. Igaz, nem olyan vastagot, amilyet az őszi vetések szeretnek, igaz, nem olyan ropogósat, keményet, amilyet a ródlizó gyerekek imádnak nagyon, de hát végül is szilveszter napjának délutánjától szépen, apró pelyhekben, kissé széltől is kavartan, szállingózva csak fehér lepellel takarta be Borsod- Abaúj-Zemplén megyét is. Van aki e kis hónak is nagyon örül, gondolom olyanok is akadnak, akik bár többet vártak, de „ez is több mint semmi” — jelszóval tudomásul veszik, ám vannak olyanok, akiknek ez a kis mennyiség is munkát adott, ad, s az sem számít, hogy szilveszter vagy újév napja vagyon. Január 1-i ügyeletesként, ügyeletest hívtam először én is. A Közúti Igazgatóság útinform ügyeletesét, Eperjesi Andrást. Őtőle hallottam a következőket. — Körzetünkben Borsod és Heves megyében a január elseje délig lehullott hó 2—3 centiméter csupán. Egyedül a Mátrában vastagabb a hótakaró, a Kékesen nyolc centiméter. Az utakon a közlekedésben nincs probléma, minden út járható. Encs térségében, és a 37-es úton Gesztely—Szerencs között a szél mozgatja ugyan a havat, itt kisebb ráfúvások keletkeztek, de ezek is csak 3—4 centiméteresek, s a hóekék azonnal letakarítják. Szilveszter délutánjától munkába álltak a szórókocsijaink. A két megyében mintegy hatvan-hetven gép dolgozott, illetve dolgozik az ünnepek (Folytatás a 2. oldalon) A parkban A motorfűrész segít, de... Az utóbbi években a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság olyan ügyekért került az érdeklődés középpontjába, amelyre nem lehetnek büszkék az erdészetek vezetői. A hatékonyság, s jövedelmezőség romlása természetesen magyarázható objektív okokkal, de - és ezt nem tagadják, - az elhibázott vezetői döntések is szerepet játszottak a nyereség csökkenésében. Képünkön a korszerű fakitermelésben motorfűrészekkel dolgoznak az erdőmunkások, viszont egyre kevesebb az a minőségi faállomány, ami a hasznot jelentheti. A BFFAG új igazgatójával készült beszélgetést olvashatják lapunk 3. oldalán.