Észak-Magyarország, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

fű akarat, folyamatosság A közművelődésről tárgyalt a megyei tanács Az 1985. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálko­dásáról, valamint a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról szóló jelen­tés elfogadása mellett a fő figyelmet a Borsod-Abaúj- Zemplén megye közművelő­désének helyzete és VII. öt­éves tervi feladatai címet viselő napirendnek szentelte tegnapi ülésén a megyei ta­nács. A vitában részt ve­vők (Hegyi Imre, Siska And­rás, Nagy Imréné, Szarka Béláné, Rapajkó Imre, Ker­tész János Ferenc, Szűcs Fe­rencnél dr. Kun László, Bro­­sek Gyuláné) több oldalról elemezték a testület elé ter­jesztett írásos összegzést, melyhez Csáki Imre, a vég­rehajtó bizottság művelődé­si osztályának helyettes ve­zetője fűzött szóbeli kiegé­szítést. A főbb megállapítá­sokat kiemelve kezdjük mindjárt azzal a figyelemre méltó ténnyel, hogy megyénk közművelődésének tárgyi fel­tételei a VI. ötéves tervben a vártnál kedvezőbben ala­kultak. Olyan jelentős beru­házások fejeződtek be, mint a sárospataki Művelődés Háza, a sátoraljaújhelyi Kos­suth Lajos Művelődési Köz­pont, az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ, Mis­kolcon az Ady Endre Mű­velődési Ház, Tokajban a múzeum. Azt mutatja ez — mint a vita során többen aláhúzták —, hogy megyénkben a szű­külő anyagi lehetőségek el­lenére sem csökkent a köz­­művelődést elősegítő, a tár­gyi feltételeket javító mun­ka támogatása. Ugyanakkor a látványos eredmények mel­lett a községek, az aprófal­­va­k közművelődési intéz­ményhálózatában, könyvtá­raiban és művelődési házai­ban nem sikerült felszámol­ni a feltételrendszer súlyos hiányosságait. Sok az elöre­gedett, felújításra, korszerű­sítésre váró épület, kevés a szakképzett népművelő, szemléletbeli változtatásra van szükség a helyi taná­csok irányító, szervező mun­kájában is. Ami tehát a köz­­művelődés tárgyi, személyi feltételeit illeti, a megyei helyzet sokszínű, egyszerre van jelen a modern, jól fel­szerelt, minden igényt ki­elégítő művelődési objek­tum, és a másik véglet: kü­lönösen az aprófalvakban az elavult, vagy üresen kongó épület, szakember híján eset­leg egy önkéntes népműve­lő, aki társadalmi­­ munká­ban, vagy igen csekély tisz­teletdíjért végzi nem kön­­­nyű misszióját. A művelődé­si otthonok szakember-ellá­tottsága tehát az egyik leg­égetőbb gond, a községek mellett egyes városokban is folyamatos a szakemberhi­ány. Emiatt jelentősen meg­növekedett a képesítés nél­küli alkalmazottak aránya, így a közművelődésben dol­gozókkal szemben megnöve­kedett követelményeknek — melyek nagyfokú szakmai képzettséget, hivatástudatot, korszerű és alkotó gondolko­dást, illetve munkát feltéte­leznek — népművelőink egy része tud csak megfelelni. Márpedig — hangsúlyozta felszólalásában dr. Kun László, a megyei pártbizott­ság titkára —, miként más területeken, így a közműve­lődésben is a követelmé­nyekből nem engedhetünk. Ez többek között azt is je­lenti, hogy a tárgyi feltéte­lek javítása együttjárjon a szakképzett és hivatásukat (Folytatás a 2. oldalon) MHSZ-kü­ldöttség utazott Neubrandenburgba Ma reggel a honvédelmi szövetség megyei vezetőségé­nek képviseletében háromta­gú delegáció utazott Borsod N­DK-beli testvérmegyéjé­nek székhelyére, Neubran­denburgba. Az ottani hon­védelmi szervezet, a GST és az MHSZ megyei vezetősége a közelmúltban együttműkö­dési megállapodást írt alá, ennek alapján kerül sor a hét végéig tartó látogatásra. A küldöttséget Éles Gábor alezredes, a honvédelmi szö­vetség megyei titkára vezeti, tagjai Bagyal József száza­dos és Karajz József száza­dos, a szövetség kazincbar­cikai, illetve sátoraljaújhelyi városi titkára. Vendéglátóik­kal értékelik az eddigi együttműködésben elért ered­ményeket, s tanulmányozzák a GST-ben végzett honvé­delmi nevelőmunka módsze­reit. Végül meghatározzák a további együttműködés ten­nivalóit. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 153. szám­ára: 1,80 Ft Magyar-szovjet kormányközi tárgyalások A Magyar—Szovjet Gaz­dasági és Műszaki-tudomá­nyos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság hétfőn, Moszkvában, a KGST székhá­zában megkezdte 35. ülés­szakát. Az ülésszakon részt vevő­ tárgyalóküldöttségeket Marjai József, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság két társelnöke vezeti. Az ülésszak központi feladata konkrét intézkedések kidol­gozása az ez év júniusi bu­dapesti legfelső szintű meg­beszéléseken megfogalma­zott célkitűzések megvalósí­tására. A szovjet írók kongresszusa A soknemzetiségű szovjet irodalom változatlanul a szo­cialista realizmuson alapszik, következetes célja a társada­lomban végbemenő folyama­tok hű tükrözése, elmélyült elemzése. Ez az irodalmi fo­lyamat a hét végén befeje­ződött írókongresszuson új aspektusokkal gazdagodott, hiszen a tanácskozás hasonló változásokat hozott az írók életében, mint a legutóbbi pártkongresszus a szovjet társadalomban — hangsú­lyozták a kongresszust köve­tő sajtókonferencián az író­szövetség képviselői. A hétfői moszkvai sajtóér­tekezleten az egyharmadában megújult, 324 tagú vezetőség, illetve a 63 tagú titkárság képviselői vettek részt. A kongresszust rendkívül nyílt, őszinte és alkotó légkör jellemezte. Kedd, 1986. július 1. Tanácskozik a LEMP X. kongresszusa A szocializmusban elért előrehaladás visszafordíthatatlan Mihail Gorbacsov felszólalása Hétfőn Varsóban a Len­gyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusának második napján folytatódott a vita a Központi Bizottság vasárnap elhangzott beszámolójáról. A délelőtti órákban kilenc küldött szólalt fel. Ezután került sor a nap legnagyobb érdeklődéssel várt eseményére, Mihail Gorba­­csovnak, a Szovjetunió Kom­munista Pártja főtitkárának felszólalására. A beszédet, amelyet a lengyel televízió egyenes adásban közvetített, többször szakította meg a kongresszusi küldöttek hos­­­szan tartó tapsa. A LEMP kongresszusát egyébként is jellemző szívélyes légkört, a Lengyel Egyesült Munkás­párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja közötti test­véri kapcsolatokat demonst­rálta a beszéd meleg fo­gadtatása, a véget érni nem akaró taps és Wojciech Ja­ruzelski és Mihail Gorba­csov meleg baráti összeölel­­kezése a kongresszusi emel­vényen. A beszéd utáni ked­ves jelenet volt, amikor a lódzi szövőnők egy kis cso­portja Lenint ábrázoló fali­szőnyeget nyújtott át Gorba­­csovnak. Az SZKP főtitkára a munkásasszonyokat meg­ölelve köszönte meg a ked­ves ajándékot. Mihail Gorbacsov beszéde után a tanácskozás soros el­nöke mondott köszönetet a kongresszushoz intézett me­leg szavakért és a küldöttek nevében sok sikert kívánt a szovjet népnek az SZKP XXVII. kongresszusán kitű­zött célok megvalósításához. Ezt követően folytatódott a Központi Bizottság beszá­molójának megvitatása. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt X. kongresszusának második napján hétfőn dél­után 6 küldött fejtette ki véleményét a Központi Bi­zottság vasárnap előterjesz­tett beszámolójáról. Az ebéd­szünetet követően elsőként Zbigniew Messner, a Minisz­tertanács elnöke, a LEMP KB PB tagja emelkedett szó­lásra. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt X. kongresszusának második munkanapján szó­lalt fel Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a kong­resszuson részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője. Az SZKP KB nevében szívből üdvözölte a lengyel kommunisták tanácskozását, az egész baráti lengyel né­pet. A LEMP X. kongresszusá­ra az ország történelmének felelősségteljes szakaszában került sor. Ez a tanácskozás összegzi egy olyan periódus­nak a tapasztalatait, amelyet az éles eszmei-politikai ös­­­szetűzések, a helyzet norma­lizálásáért folytatott nehéz harc, a kibontakozás pers­pektíváinak feltárása jellem­zett — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. „A történetek osztálytar­talma közel sem volt min­dig és mindenki számára nyilvánvaló. De ez nem vál­toztat a lényegen. Végső so­ron magáért a szocializmus létezéséért folyt a harc Len­gyelországban. A szocialista Lengyelország kiállta a pró­bát — ez a legfontosabb eredmény, amellyel a kül­döttek erre a kongresszusra érkeztek, s amihez ma tel­jes joggal gratulálhatunk Önöknek” — mondta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov rámuta­tott, hogy a szovjet kommu­nisták mint elvtársak érde­keltek a LEMP kongresszu­sán megfogalmazódó elkép­zelések és kezdeményezések sikerében, abban, hogy Len­gyelország erős, független szocia­ista állam, a szocialis­ta közösség aktív tagja, szi­lárd láncszeme legyen. (Folytatás a 2. oldalon) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a LEMP kongresszusán Ha nyár és nyári egye­tem, akkor Miskolc. Ember — munka — társadalom, azaz a szokásos hármas egy­ség a hagyományos rendez­vényen. Az Egyetemváros­ban tegnap nyitották meg a XI. Miskolci Nyári Egye­temet. Porkoláb Albert, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnökhe­lyettese köszöntötte a­ meg­jelenteket, majd Vörös Ár­pád ipari miniszterhelyettes tartott előadást iparpoliti­kánkról. Ezen az egyetemen, a szó szoros értelmében nem kell vizsgázni, de az ország sok részéből jött szakemberek napi témákat vitatnak meg, s saját munkahelyén min­denki naponta vizsgázik. A vizsgálódások a legkritiku­sabb helyet, a vállalati gazdálkodást lámpázzák körül. Ha úgy tetszik, ak­kor mikroökonómiai szintű­nek is mondható ez az esz­mecsere. A téma és a cím: „A vállalati megújulás erő­forrásai, a vállalati élet belső környezete”. Az ipari miniszterhelyettes az aktuá­lis tennivalókról szólva nem mulaszthatta el fölemleget­ni a közelmúlt történéseit. Jelesen: exportunkban, kü­lönösen dollárelszámolású kivitelünkben magas, s az utóbbi években növekvő arányú a nagy nyersanyag­­igényű s alacsony fokon feldolgozott termékek ará­nya. Ez a nem túlzottan korszerű s nem eléggé jö­vedelmező exportstruktú­ra, amellett, hogy csak mérsékelten járul hozzá az egyensúlyi helyzet stabili­zálásához, szinte meghatá­rozza a számunkra „drága” importot, azaz a korszerű technika és termék kötele­ző behozatalát is. A magyar gazdaság és a VII. ötéves terv feladata ebből a tény­ből adódik. Piacorientál­­tabb termékstruktúrát kell kialakítani, a nagyobb ér­tékesítési lehetőségek re­ményében, de úgy, hogy ne­ növekedjen túlságosan a minőségi behozatal és a nálunk mindig meghatáro­zónak számító energiafel­használás. A nyári egyetem július 9-ig tart. A mai program­ban szó lesz a pártirányí­tás és a gazdaságpolitika kérdéseiről, valamint a szakszervezetek vállalati feladatairól.

Next