Észak-Magyarország, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIII. évfolyam, 27. szám Ara: 1,80 Ft Hétfő, 1987. február 2. • Társadalmi összefogással a közbiztonság javításáért Bűnmegelőzési aktíva Miskolcon zombaton a megyei pártbizottság székházában bűnmegelőzési aktívát rendezett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bűnmegelőzési Tanács és a megyei pártbizottság. Célját így fogalmazta megnyitójában Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára: számot adni az elmúlt évek tapasztalatairól és levonni a megfelelő következtetéseket; a társadalom erőinek jobb összefogása a közbiztonság javításáért; a közrend alakulásáért aggódó közvélemény tájékoztatása. Motiválta az ekiva megrendezését az a körülmény is, hogy az országban először megyénk városaiban alakultak meg a bűnmegelőzési tanácsok. Az aktíván dr. Túrós András, megyei rendőr-főkapitány tartott beszámolót a közrend és közbiztonság alakulásáról. Bevezetőben hangsúlyozta: a bűnözés az egész világon, köztük a szocialista országokban is terjed. Ebben a helyzetben a magyar közbiztonságot a legjobbak között említik Európában. Mindezek ellenére sajnálatos, hogy hazánkban is évről évre nő a bűncselekmények száma. Amíg a hetvenes években 120 ezer bűncselekmény vált ismertté, addig 1986-ban meghaladta a 180 ezret. Ami szűkebb hazánk — Borsod-Abaúj- Zemplén megye — állam- és közbiztonságát illeti, a növekvő bűnözés ellenére, állambiztonsági helyzetünk szilárd, és a megye közbiztonsága továbbra is megfelelő. Politikai bűncselekmények nem, vagy nagyon ritkán fordulnak elő. Megyénkben államellenes bűncselekmények elkövetéséért nem kellett eljárást indítani. Sajnos, mindezek nem mondhatók el közbiztonsági, bűnügyi helyzetünkről. Borsod megye évek, évtizedek óta az ország bűnügyileg egyik legfertőzöttebb helye. A bűnügyi statisztika mutatói alapján a megyék rangsorában az első-második helyen voltunk. A társadalmi összefogás és a hatósági erőfeszítések eredményeként 1984-ben és 85-ben megállt a bűnözés növekedése, ekkor a hatodik helyre kerültünk. Az elmúlt évben azonban olyan nagymértékű bűnözési hullám érte el a megyét, amelyre még nem volt példa. Egy év alatt 36 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma, ami 15 600 bűnesetet eredményezett. Ezzel a nagytömegű bűnözéssel megyénk ismét az ország bűnügyileg legfertőzöttebb területévé vált. — Felmerül a kérdés: a bűnözés ilyen nagymérvű növekedése lerontotta-e a megye közbiztonságát? — tette fel a kérdést az előadó. — A mi véleményünk az — mondotta —, hogy a közbiztonság a körülményekhez képest továbbra is elfogadható. A közbiztonsági viszonyok lényegesen nem változtak. Azért nem, mert kimutatható, hogy a növekedés 50—60 százaléka a hatósági aktivitás eredménye. A több százra tehető közveszélyes munkakerülők felderítése, a sok-sok ittas vezető kiszűrése, az üzérkedések, a vesztegetések miatt indított eljárások a rendőrségi, ügyészségi aktivitást jelzik. A továbbiakban a bűnözés növekedésének okait kutatva, dr. Túrós András rámutatott: azok a megye gazdaságföldrajzi helyzetében, iparszerkezetében és a lakosság összetételében keresendők. Kétségtelen az összefüggés a gazdasági helyzet, az életszínvonal alakulása és a bűnözési mutatók között. A lakosság összetételét tekintve megyei sajátosság, hogy az országos átlagot jóval meghaladva, mintegy 80 ezer cigány származású ember él területünkön. Jelentős részüknél a társadalmi beilleszkedési folyamat befejeződött, viszont kialakult egy úgynevezett „kemény mag” — számuk négy-ötezer —, akik konokul szembehelyezkednek törvényeinkkel. Megyei sajátosság az is, hogy igen jelentős az ingázás, mintegy 100 ezren utaznak naponta, köztük 30 ezer nő. A bűnözés fő irányaként az anyagi javak törvényellenes megszerzését jelölte meg a főkapitány. A megyében, különösen Miskolcon mindennapossá váltak a víkendházbetörések, gépkocsifeltörések, gépjárműlopások, lakásbetörések. Az előadó (Folytatás a 3. oldalon) A tanácskozás résztvevői nagy figyelemmel hallgatják a megyei rendőr-főkapitány beszámolóját A tartalomból Egy kamionvezető helytállásáról (3. oldal) Idegenforgalmi kapuk északon (5. oldal) Megkezdődtek a zárszámadások Január utolsó napjaiban megyénkben is megkezdődtek a mezőgazdasági szövetkezetek elmúlt gazdálkodási évet értékelő zárszámadó küldött-, illetve közgyűlései. Elsőként pénteken délelőtt a kenézlői kultúrházban gyülekeztek a helyi termelőszövetkezet küldöttei, hogy számot vessenek munkájukról. Mint Dankó Bertalan elnökhelyettes beszámolójából, illetve Kecskeméthi Gyula elnök kiegészítőjéből kitűnt, a 4100 hektáron gazdálkodó Kenézlői Dózsa Termelőszövetkezet a kedvezőtlen hatások ellenére, a már megszokottnak megfelelően, most is sikeres évet zárt, hiszen terveiket jóval túlszárnyalva a mérleg szerinti nyereségük meghaladta a 15 millió forintot. Kiemelendő, hogy a tavalyi aszály ellenére sikerült növelniük a kalászos gabonák hozamait, s bár a nagy szárazság megviselte a kukoricát, illetve lényeges terméskiesést okozott az almáskertekben, a növénytermesztés árbevételének kiesését kompenzálni lehetett az állattenyésztés növekvő eredményességével. Jó évet zártak az állattenyésztés dolgozói, mert jelentős mértékben növelték a tehenek tejtermelését, sőt a tervet meghaladóan a juhászat árbevételét is. S mint ahogy a hozzászólásokból kitűnt, megyeszerte irigylésre méltó lett az állategészségügyi helyzet. Az elmúlt évben a már hagyományosan jól működő alaptevékenységen kívüli ágazatok többkevesebb sikerrel dolgoztak, de tervüket természetesen teljesítették. Eredményes gazdálkodásról, mert több mint 6 millió forintos nyereségről számolt be szombaton délelőtt Ribárszki Pál a sajópüspöki tagságnak a Sajóvölgye Termelőszövetkezetben. Az alig több, mint 2500 hektáron gazdálkodó közös gazdaság munkájának értékelésekor kiderült, hogy bár az aszály éreztette hatását kertészeti kultúrákban, a tervezett árbevételeket összességében sikerült teljesíteni. Az elnök beszámolójában kiemelte: a gazdálkodás sikeréhez nagymértékben hozzájárultak azok a jó partneri kapcsolatok, amelyek a sajópüspöki termelőszövetkezetet más gazdálkodó egységekhez fűzik. Így megemlítette a Zöldértet, mint korrekt felvásárlót, az Agrokert, mint ellátó vállalatot, valamint az Ózd környéki termelőszövetkezeteket, illetve a határon túli segítőkész csehszlovák mezőgazdasági nagyüzleteket. A közgyűlésen szót kért dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is, aki hangsúlyozta, vitathatatlan tény, hogy külső okok gyakorta meghatározzák a belső munka eredményét. Éppen ezért mindent meg kell tenni a siker érdekében úgy, hogy tiszta lelkiismerettel mondhassuk, tevékenységünk esetleges kudarcai nem rajtunk múlottak. E gondolat megvalósulása tapasztalható a püspöki termelőszövetkezetben, ahol a tagok tavaly dolguk végzésével, s most, zárszámadáskor hozzászólásukkal bizonyították: a kedvezőtlen külső körülményeket, mint például az aszályt, jó munkával le lehet gyűrni. (Folytatás a 2. oldalon) Hideg napok Nagyobb gondok nincsenek Nem fárad a tél. A hétvégén ismét mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérő. Bármennyire is természetes, hogy télen hideg van, ahhoz mégsem szoktunk hozzá, hogy tartósan mínusz húsz fok körüli hőmérséklettel kelljen együtt élnünk. Nemcsak az emberek szenvednek ettől az időjárástól, hanem a mérsékelt égövre tervezett technikát is megviseli a farkasordító hideg. Azokat az ügyeleteket hívtuk fel vasárnap, amelyeket olvasóink is gyakran tárcsáznak (ha baj van) ezekben a napokban. MÁV Miskolci Igazgatósága: — Síntörés is volt a nagy hideg miatt a Miskolc— Hatvan vonalon. A későbbiekben is számítani lehet ilyen jellegű üzemzavarokra? — A hegesztett pályáknál ilyen hőmérsékletnél előfordulhatnak sínrepedések, törések — mondta Barta Zoltán ügyeletes tiszt. — A baleset lehetősége azonban nagyon minimális, mert a pályára szerelt térközbiztosító berendezések azonnal jelzik a legkisebb hibát is. Az ön által említett üzemzavart is így fedeztük fel. Lelassítottuk a vonatokat és megkezdtük a javítást. A mai nap még nem érkezett jelzés hasonló gondról. •— Tehát minden rendben? — Egy üzemzavarról kaptunk hírt. Mezőkeresztes és Mezőkövesd között elszakadt a felsővezeték, ezért a Budapestről érkező vonatok 60—70 percet késnek. A hideg miatti szakadást már javítják, így ha újabb nehézségek nem lépnek fel, hétfőn reggel már menetrend szerint indulnak és érkeznek a vonatok. — A korábbi évekhez képest kevesebb a panasz a hideg kocsikra. — Nagyon határozott utasítást kapott minden állomás, hogy a személykocsikat elő kell fűteni. A szakemberek mindennap átvizsgálják a fűtőtesteket, a nyílászárókat, hogy a lehetőséghez mérten kellemes körülmények között utazhasson a közönség. (Folytatás a 2. oldalon) A Szakszervezetek Rónai Sándor Művelődési Központjában vasárnap délelőtt a farsangra készültek a gyerekek. Már 7 éve működik itt a játszóház, és 3 éve a mesemozi vetítései előtt kreatív foglalkozásokat tartanak cr gyerekeknek. Tegnap Sőrés Lászlóné vezetésével farsangi álarcokat, maszkokat készítettek az apróságok. Szívesen jöttek ide, és sokukat szüleik is elkísérték. A hatéves Gömöri Anett is rendszeres látogatója a foglalkozásoknak. Az elmúlt hétvégén pamutból formált ügyesen pulikutyát, most pedig édesanyja segítségével készítette el azt a mackó álarcot, amelyet az óvodai farsangon fog viselni. A hosszú asztalon a színes kartonok, kivágó papírok szinte csábítják a gyereket az álarc készítésére. Óvodások, általános iskolások serege mélyül el a munkában: van aki oroszlán jelmezt készít magának, van aki bárányka, és akad aki cica lesz a farsangi összejövetelen. Gyorsan múlik itt az idő, ám ezt a gyerekek észre sem veszik. Fél tizenegykor azonban - az elkészült álarcokkal együtt - beülnek a színházterembe, a filmvetítésre. Tegnap a mesemoziban a Csodatevő palatábla című szovjet mesefilmet nézték meg. („Áll a bál" címmel tudósítás az 5. oldalon.)