Észak-Magyarország, 1988. február (44. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 A képernyő előtt Egy család drámája, meg egy bérházé Némi rövidítéssel került a képernyőre a múlt csütörtökön az Újhelyi János írta és Mihályfy Sándor rendezte Kés van nálam című­­ tévéfilm. Amikor először találkoztam vele 1987 júniusában a veszprémi tévétalálkozón , anna­k verseny­­programjában szerepelt — még 91 percnyi volt, a minapi adásban már csak 75 percig tartott a sugárzása. Az ilyen rövidítések ritkán szoktak az adott mű kárára lenni. A hú­zás most sem ártott. De nem is használt. A tévéfilm ere­dendő adottságain mit sem változtatott az utólagos nyese­­getés. Megmondom őszintén, nem is tudtam felfedezni, mely részecskék hiányoztak belő­le. Egyszerűen azért, mert nem hiányoztak, mert még így is sok volt benne a mellőzhető anyag. Sajátos drámai szerkesztéssel éltek itt az alkotók. Egy paraszti származású, s részben ma is paraszti sorban élő család drámákkal átszőtt történetét kínálták, s közben valójában két párhuzamos szálat láthattunk, vagy inkább hallhattunk, mert az anya második házasságából adódó drá­mai történetbe bekapcsolódott az egyik fiú saját külön há­zassági, illetve házasságközeli históriája, ami szintén nem volt mentes a drámai feszültségtől. Legalábbis, ahogyan azt elbeszélésekből érzékelhettük. Ugyanis ebben a filmben a négy szereplő tulajdonképpen alig ábrázolt, alig jelenített meg valamit, kevés dialógusban, ám több monológban el­mesélte mindazt, amit el kellett volna játszani, amit drá­mai ábrázolással hitelesíteni kellett volna. Nem első kísér­let ez a Magyar Televízióban arra, hogy a drámai megje­lenítést így helyettesítsék a filmalkotók: akadt ezek között sikeres, elfogadható is. Itt nem egészen ez történt. A fiú drámája, házassági históriája érdektelenné vált, hiszen sem­mi olyan jótulajdonságát nem ismerhettük meg, amiért ér­deklődnünk kellett volna sorsa iránt, s szinte súgni szeret­tem volna a feleséget játszó Udvaros Dorottyának, hagyja­m a fenébe ezt az embert, ne pont tőle akarjon gyereket. Ita­los, felelőtlen, link alaknak tűnt. Az anya sorsa már érde­kesebbnek tűnt. A felnőtt gyerekeitől külön élő, magányos, idős asszony társra vágyása érthetőbb, új házasságának zá­tonyra futása megrázóbb lehetett volna, ha nem elbeszélés útján ismerem meg. Pedig Törőcsik Mari ebben az anyasze­repben is őszinte, hiteles ember igyekezett és tudott lenni, s három társa — Udvaros Dorottya, Szakácsi Sándor, Cser­halmi György — is sokat tett e filmért szerepe lehetőségein belül, de azok meglehetősen korlátozottak voltak. Hamar feledésbe merülő mű született, pedig a téma más megköze­lítéssel több lehetőséget és jobb eredmény ígéretét hordta magában. A másik film Isten veletek, barátaim címmel Tersánszky Józsi Jenő 1949-ben írt, Egy kézikocsi története című kisre­génye nyomán, Simó Sándor rendezésében, a Hunnia Film­stúdió és a Magyar Televízió közös gyermekeként született. Ez utóbbi adalék ismerete azért érdekes, mert a filmet már a mozikban bemutatták, de nem minden megyében, így ná­lunk sem. (Szerepelt a minap zárult játékfilmszemlén is.) A nagyközönség az elmúlt pénteken ismerhette meg. A fel­­szabadulást követően Tersánszky több kisregényében foglal­kozott az általa „vad őrültség”-nek nevezett háború termé­szetrajzával, köztük mindkét világháború élményeivel. A háborúkat, az embertelenséget nem a nagy események le­írásával, hanem apró epizódokkal elevenítette meg. Mint ez esetben is, 1944 vérzivataros végét egy pesti ibérház drámai epizódjaiban. Az Isten veletek, barátaimban egy olyan bér­ház néhány hónapja pereg előttünk, amelyben szinte a tár­sadalom minden rétege képviselt, s amelyben igen sok olyan dolog megesik, ami akkoriban a nyilas terrort, a már folya­matos bombázást, a nagy megpróbáltatásokat élő Budapes­ten megeshetett. Diákok kakaskodása, a fasizmushoz csapó­­dása, a kisember egzisztenciateremtő lehetősége, a besúgó beszkárzos, a csak a sör beszerzésével törődő kocsmáros, a nacionalista szellemű tanár összetörése fia elestén, az üldö­zöttek bujkálása, és ez utóbbiban egy szenzációs Tersánszky­­ötlet : a bujkálásra kényszerült zsidó báró a szeretőjénél he­lyezi el hamis papírokkal a feleségét, hogy bujtassa. És még sok-sok, a korra jellemző adalék összerakásából mozaiksze­­rűen rajzolódik fel az alkotók által szándékolt kép. Igen sok szereplőt mozgatott ez a film, egészen kis szerepekben nagyszerű színészek kívántak hitelt adni a történéseknek. A sok-sok epizód eltérő jellege, történési hitele azonban lehetetlenné tette az egyenletes drámai feszültséget, kicsit hullámzóvá tette a színvonalat. Csodás kis drámák válta­koztak halványabb epizódokkal, s néhány dátumeltolódás is zavarhatta a kortárs nézőt. Egészében azonban igen érzék­letes film született, s nagyon alkalmas volt, hogy Budapest felszabadulásának 43. évfordulóján emlékeztesse a nézőt. S egyben arra is felhívja a figyelmet: szeptemberben lesz Ter­sánszky születésének 100. évfordulója. Benedek Miklós A KAZINCBARCIKAI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT Eszperantó u. 2. sz. pályázatot hirdet az alábbi virágbolt egységeinek szerződéses üze­meltetésére. 1988. április 1-től 5 évre. Kazincbarcikán, Építők u. 8. sz.; Fő tér 2. sz.; Lenin u. 13. sz.; valamint Edelény, Hősök tere 4. sz. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1988. március 15. A VERSENYTÁRGYALÁS IDEJE: 1988. március 18. de. 10 óra. A VERSENYTÁRGYALÁS HELYE: A vállalat klubhelyisége. Kazincbarcika, Ifjúmunkás tér 2. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítást a pénzügyi cso­port ad. 3701 Kazincbarcika, Eszperantó u. 2. sz. Telefon: 10-311 26. Ma este színházi bemutató Jaj apu, szegény apu.. . Ma este, hét órai kezdettel bemutató lesz a Mis­kolci Nemzeti Színház stúdiószínpadán, a Játékszínben. Dezsényi Péter rendezésében mutatják be Artur L. Kopit amerikai író álfrancia modorban írt pszeudo-klasszikus tragibohózatát, amelynek címe így hangzik: Jaj apu, sze­gény apu, beakasztott tégedet a szekrénybe az anyu, s az én pici szívem olyan szomorú! Maga a darab megkö­zelítőleg sem olyan hosszú, mint a címe, egy részben ad­ják elő. A művet Borbás Mária fordította, a díszleteket Árvai György, a jelmezeket Bozóki Mariann, a mozgáso­kat M. Kecskés András tervezte. Mindhárman mint ven­dégek. A négy főszereplő Zsolnai Júlia, László Zsolt fh., Oláh Bódi Éva és Körtvélyessy Zsolt; további szerepek­ben Csabai János, Szemán Béla és Baranyi Péter jelent­kezik. (A képen László Zsolt és Oláh Bódi Éva.) (Fotó: Jármay) Koncertkrónika A Miskolci Szimfonikusok legutóbbi koncertjén, a „Népszerű zenei esték”-soro­­zatban Beethoven- és Brahms-műveket hallottunk Nagy Ferenc vezényletével. Közreműködött Bálint Má­ria hegedűművész. * Brahms életének egyik kedvenc epizódja lehetett, am­ikor a boroszlói egyetem díszdoktorként tiszteletbeli tagjai sorába emelte. Nem is késett sokáig a „válasz”. Boroszlói barátainak dedi­kálta az Akadémiai ünnepi nyitányt, melyben a „belül soha sem nevető” zeneköltő újból fölidézte a rég letűnt diákévek gondtalanságát. Ezt a nyitányt hallottuk el­sőként a hangverseny prog­ramjában. Nagy Ferenc kar­mesternek, nézetem szerint nem sikerült a részletek ös­­­szefogása. Hiányzott a han­gulatok forró intenzitása és differenciálása, emiatt vagy csak fontos elemek, vagy csak kevésbé fontos rész­letek következtek egymásra, szimmetriaelvek nélkül. A közönségnek tehát kénysze­rűen bár, de le kellett mon­dania a zenei fokozás gyö­nyörűségeiről. Szinte előké­szítés nélkül találtam magam a Gaudeamus-hangulattól közepesen átlelkesített Fina­le kellős közepén, melyből emlékezetes, csak a rézfúvók arányos és tisztán intonáló kórusa marad. * A koncert következő ré­szében Beethoven két zene­kari románcát játszotta Bá­lint Mária. Már több alka­lommal lehetőségem volt Bálint szólójátékát hallgat­nom, mégsem vagyok sze­rencsés helyzetben, ugyanis mindannyiszor e két románc valamelyikét interpretálta. Nyilván tájékozatlanságom az oka, hogy művészetének ezt a lehatárolt területét is­merem csupán. Alkatához il­lenek eze­k a korai beethove­­ni művek, melyekben a „ta­nuló” még alázatos pillan­tásokkal tekint föl nagy pél­daképére, Mozartra. Bálint­nak sikerült megragadnia ezeknek a románcoknak a világosságát, dallamos haj­lékonyságát. „Nemesen dolce hangon” játszott, bár helyen­ként áradóbb és teltebb hangzást is elképzeltem vol­na. Nagy Ferenc feladata itt az volt, hogy az „első az egyenlők közt”-elv alapján egyensúlyt teremtsen szólis­ta és zenekar között. Ez hellyel-közzel sikerült is, csak a kísérő létszámban erőteljesen lecsökkentett együttes matt hangzását nem tudtam mivel magyarázni. * Brahms I. szimfóniáját a kortársak a „harcos” mellék­névvel illették. Föltétlenül helytálló, mert évtizedes küzdelem után született meg ez a „nehézkességében orgo­nára emlékeztető” zenekari hang, ez a klasszikus esz­ményt példának tekintő for­ma. De a stíluselemek össze­foglalása, a szintézis eredeti! E szimfónia előadása éppen ezek miatt egyfajta exkluzi­vitás, úgymond „szellemi előkelőség” próbája is. A Miskolci Szimfonikusok játékából ez alkalommal nél­külözniük kellett az össze­­szedettséget és a belső át­élést. Úgy gondolom, ez nem eredendő hibájuk volt, ha­nem karmesteri indiszpo­­náltsággal magyarázható. Nagy Ferenc interpretáció­jából hiányzott a heroizmus és a pátosz. Szép pillanato­kat csupán a harmadik té­tel végén és a záró tételben szerzett számomra. A zene­kar „házi szólistái” viszont most is remek teljesítményt nyújtottak. Dicsérnünk kell N. Füzes Mária patetikus hegedűszólóját, Bakonyi Ta­más melankolikus, ábrándos oboaszólóit, Czakó Péter pa­naszosan szép klarinétszóló­ját, Sándor Jánost, aki Brahms csodálatos „otthon­­melódiájával”, az Alpesek békés üzenetét röpítő kürt­témával „keltette életre a fi­nale allegróját”. Gergely Péter 1988. február 16., kedd rádió KOSSUTH: 4.30: Jó reggelt! — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai programok. — 8.20: Tár­salgó. — 9.44: Bogár István— Fodor Ákos: Órák és órak. — 9.53: Lottósorsolás. — 10.05: Kapcsoljuk a Győri Körzeti Stú­diót, Borostyánkő út 1988. — 10.25: Éneklő Ifjúság — 10.42: Lemezmúzeum. — 11.33: Ale­xandre Dumas: Húsz év múl­va. — 11.54: Reklám. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.40: Rólunk van szó! — 12.45: Világhírlap. Nemzetközi sajtószemle. — 13.00: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Műsorismertetés. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Arc­képek a bolgár irodalomból. — 15.17: Két vonósszerenád. — 15.50: Filmzene. — 16.05: A Nyitnikék postája. — 16.50: Gellért Sándor versei. — 17.00: Tér-idő. Tudományos figyelő. — 17.30: Beszélni nehéz. — 17.42: Reklám. — 17.45: A Szabó csa­lád. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Könyvújdonsá­gok. — 18.28: Műsorismertetés. — 18.30: Esti Magazin. — 19.15: Ítéletidő. Száraz György drá­mája. — 20.53: Nótaest. — 21.30: Ami a számok mögött van. Pa­tikamérleg. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Iskolapél­dák. — 22.40: Operaest. — 23.30: Mozart: A-dúr klarinétötös K. 581. d. — 0.10: Himnusz. — 0.15: Éjfél után. PETŐFI: 4.30: Reggeli zenés műsor. — 8.05: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.00: Hí­rek németül, oroszul és angolul. — 12.10: A Cseh Filharmonikus Zenekar operettnyitányokat ját­szik. — 12.30: Népdalok. — 12.58: Műsorismertetés. — 13.05: Pop­zene sztereóban. — 14.00: Szine­­java. Válogatás az elmúlt há­rom évtized műsoraiból. — 15.05: Járdányi Gergely nagybőgőn játszik. Zongorán közreműkö­dik: Failoni Donatella. — 15.20: Könyvről-könyvért. — 15.30 : Csúcsforgalom. — 17.30: Kamasz­panasz. — 18.30: Talpalávaló. Táncházról, muzsikáról fiatalok­nak. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Teljesítmények nyomá­ban. — 20.30: Amerikai fiatalok a ’40-es, ’50-es évekből. — 21.05: Nemes György novelláiból. — 21.28: Régi magyar dalok és táncok. — 22.00: Nyitás. Szer­­gej Batyuskov műsora. — 23.20: A könnyűzene legszebb meló­diái. — 0.15: Éjfél után. BARTÓK: 6.05: Muzsikáló reg­gel. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.08: Időszaki kiállítások. — 8.13: Rossini: A selyemlétra. Egyfelvonásos opera. — 9.30: Zenekari muzsika. — 10.30: Di­ákfélóra. — 11.00: Kórusainknak ajánljuk. — 11.27: Magdelena Blahusiáková operaáriákat éne­kel. — 12.00: Händel-művek. — 12.36: Fúvós nyitányok. — 13.03: Műsorismertetés. — 13.05: Rádió­színház. — 14.45: Két balettszvit. — 15.25: Zenei Tükör. — 16.00: Kis Ferenc versei. — 16.10: Er­kel operáiból. — 17.00: Iskola­rádió. — 17.30: Beethoven: He­gedű-, zongoraszonáták. Op. 12. — 18.30: Szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.03: Műsorismertetés. — 19.05: Német nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.35: Szimfonikus zene. — 21.20: Hangverseny Lajtha László mű­veiből. — 22.40: Néptáncmuzsi­ka. — 22.52: Mikrofonok avagy fonákja nélkül színe sincsen semminek. MISKOLCI STÚDIÓ (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 72,11, valamint a 72,77 URH-n) 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. — Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor­sod, Heves és Nógrád megyé­ből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Fiatalok ze­nés találkozója. Szerkesztő: Beé­­ly Katalin és Zakar János. — 18.00—18.15: fezak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. torna. — 18.40: Rajzfilm. — 19.05: Esti mese. — 19.25: Reklám. — 19.30: Híradó. — 20.00: Reklám. — 20.05: A klinika. NSZK tévé­filmsorozat. — 20.50: Stúdió ’88. — 21.35: Kockázat. — 22.40: Hír­adó 3. 2. MŰSOR: 17.05: Képújság. — 17.10: Stiri. Hírek. — 17.15: Dél­alföldi Magazin. — 18.15: A téli olimpiáról jelentjük... — 21.00: Híradó 2. — 21.15: Betűreklám. — 22.50: Képújság. mozi BEKE: Mona Lisa. Mb. színes angol krimi. 18 év, kiemelt 1. helyár! Kezdés: mp, fl2, 13, 17 és 19 órakor. Tiszta Amerika. Színes magyar film, 16 év! Kez­dés: 15 órakor. — BÉKE KA­MARA: Tánckar. Színes ameri­kai musical, felemelt helyár! Kezdés: 11, 14 és 16 órakor. — BEKE KAMARA VIDEO: Gyil­kosok körútja. Színes francia bűnügyi kalandfilm. Kezdés: 9 és 18 órakor. — KOSSUTH: Harc Rómáért I—II. (felújítás). Mb. színes román—NSZK ka­landfilm, dupla helyár! Kez­dés: 16 és 13 órakor. Tiszta Amerika. Színes magyar film, 16 év! Kezdés: 7 órakor. Mo­na Lisa. Mb. színes angol kri­mi, 18 év, kiemelt 1. helyár! Kezdés: 9 órakor. — HEVESY IVÁN FILMKLUB: Párizs, Texas. Mb. színes NSZK film, 14 év, felemelt helyár! Kezdés: 15 órakor. Falfúró. Színes ma­gyar filmvígjáték, 16 év, fel­emelt helyár! Kezdés: 17 óra­kor. — HEVESY IVÁN VIDEO: A köd. Színes amerikai horror­film, 18 év! Kezdés: 16, f­2, 13 és 19 órakor. — TÁNCSICS: Lidérces órák. Mb. színes ame­rikai film, felemelt helyár! Kezdés: 14, 16 és 18 órakor — TÁNCSICS KAMARA: Zöld­­ su­gár. Színes francia tragikomé­dia. Kezdés: 15 órakor. Meg­bilincseltek (felújítás). Mb amerikai film, 14 év! Kezdés­­17 órakor. — TÁNCSICS VI­DEO: Kalandorok. Színes fran­cia kalandfilm. Kezdés: 13, 15 és 17 órakor. — FÁKLYA: Schimansky felügyelő. Mb. szí­nes NSZK krimi, 14 év, fel­emelt helyár! Kezdés: 3, 5 és 7 órakor. — FÁKLYA KAMA­RA: Téma: Színes szovjet film, 14 év! Kezdés: 15 órakor — FÁKLYA VIDEO: Öldöklés San Franciscóban. Színes francia kalandfilm. Kezdés: 13 és 17 órakor. — NEHÉZIPARI MŰ­SZAKI EGYETEM: Ránts fegy­vert! Színes amerikai western­­film, kiemelt 1. helyár! Kezdés: 5 órakor. — HÁMOR, BÜKK: Fogadjunk! Mb. színes olasz vígjáték, felemelt helyár! Kez­dés: 16 órakor. — SZIRMA, RADNÓTI: Feltámad a Vad­nyugat. Mb. amerikai film, fel­emelt helyár! Kezdés: 16 óra­kor. — KAZINCBARCIKA, BÉ­KE: Betty Blue. Színes fran­cia film, 18 év, kiemelt 1. hely­ár ! Kezdés: 4 és 6 órakor — MEZŐKÖVESD, PETŐFI: A kéj­nő Kaliforniába készül. Mb. színes amerikai, 16 év, felemelt helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Malom a pokolban. Színes ma­gyar film, 14 év! Kezdés: ha 4 órakor, öld meg a Sógunt! Mb. színes japán kalandfilm, 16 év, kiemelt 1. helyár! Kezdés­ 6 és 19 órakor. — SÁTORALJAÚJ­HELY. BEKE: Hajnali házte­tők. Színes magyar film, 14 év! Kezdés: 5 órakor. Tex, a Mély­ség Ura. Mb. színes olasz ka­landfilm, 14 év, felemelt hely­ár! Kezdés: 7 órakor. — SZE­RENCS, RÁKÓCZI: Csapda a sakáloknak. Mb. színes szovjet krimi. Kezdés: 6 órakor — ÓZD, KOSSUTH: Szerelem má­sodik vérig. Színes magyar film, felemelt helyár! Kezdés: 16 órakor. RÓNAI VIDEOMOZI ATLANTIC CITY Mb. színes, kanadai bűnügyi film Szereplők: Burt Lancaster, Susan Sarandon, Michel Piccoli 16 éven felülieknek! Kezdés: 15, 17 és 19 óra televízió 1. MŰSOR: 8.10: Tévétérna. — 8.15: Az energia. — 8.40: Római Birodalom II. — 9.05: Viva la Musica. Farsang. — 9.15: Kép­újság. — 9.20: Delta. — 9.50: Telelottó. — 10.00: Három év. Szovjet tévéfilm. — 11.05: Moz­gató. — 11.15: Képújság. — 16.30: Hírek. — 16.35: Három nap té­véműsora. — 16.40: A Rövid­filmstúdiók műhelyéből. — 17.10: A klinika. NSZK tévéfilmsoro­zat. — 17.55: Kalendárium 1988. — 18.25: Reklám. — 18.35: Tévé­ színház 16., kedd Sybill Bérletszünet Este 7 órakor JÁTÉKSZÍN Jaj apu, szegény apu, beakasztott tegedet a szekrénybe az anyu, s az én pici szívem olyan szomorú! Este 7 órakor KÖZÜLETEK! MAGÁNSZEMÉLYEK! FIGYELEM! Termelőszövetkezetünk rövid határidővel vállalja az IFA gépjárművek és IKARUS 211 autóbuszok I—II. SZEMLÉJÉT, MŰSZAKI VIZSGÁZTATÁSÁT CÍMÜNK: Hernádvölgye Mgtsz. 3564 Hernádnémeti Telex: 62-782 Telefon: 44-233 Ügyintézőnk: Rakvács Ferenc

Next