Észak-Magyarország, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja Grósz Károly fogadta Karl Blechát Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Karl Blechát, az Osztrák Köztársaság szövetségi belügyminiszterét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Horváth István belügyminiszter, jelen volt Franz Schmid, Ausztria budapesti nagykövete. (MTI) Külügyminisztérium közleménye Őszi István külügyminiszte -helyettes június 30-án, csütörtökön bekérette Ioan Chirát, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és ismertette vele a Magyar Népköztársaság kormányának a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus bezárására vonatkozó román döntéssel kapcsolatos álláspontját. Kifejtette: a magyar kormány sajnálattal vette tudomásul a román döntést, és felhívja az RSZK kormányának figyelmét, hogy lépése szöges ellentétben áll országaink érvényben lévő szerződéseivel, az európai együttműködés normáival, a helsinki záróokmány és a madridi utótalálkozó megállapodásaival. A szocialista országok gyakorlatában példa nélkül álló intézkedés súlyosan károsítja a magyar—román kapcsolatokat. Rámutatott, hogy a román vezetés által az intézkedéshez ürügyként felhozott budapesti tüntetés törvényes keretek között zajlott le, az azon résztvevők az emberi jogok érvényesítése érdekében, a humanitárius kapcsolatok korlátozása, a romániai nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen emelték fel szavukat. Nem irányult tehát a Román Szocialista Köztársaság, annak társadalmi rendje és a szocializmus ellen. A demonstráció kiállt a magyar és a román nép barátsága mellett, mentes volt a nacionalista, soviniszta megnyilvánulásoktól. A hivatalos magyar szervek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kötelezettségeivel összhangban messzemenően gondoskodtak az RSZK budapesti nagykövetségének biztonságáról, működésének zavartalanságáról. A külügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy az MNK kormánya továbbra sem a kapcsolatok szűkítésében keresi a vitás kérdések megoldását, hanem változatlan türelemmel és kitartással munkálkodik a magyar—román kapcsolatok fejlesztésén, a két nép barátságának erősítésén. (MTI) Ülést tartott a miskolci pártbizottság Tímár Vilmos első titkár elnökletével tegnap ülést tartott az MSZMP Miskolcárosi Bizottsága. A testület Gulyik Zsolt titkár előadásában jelentést hallgatott meg a foglalkoztatás és munkaerő-gazdálkodás miskolci helyzetéről, a város és környéke foglalkoztatáspolitikájának koncepcionális feladatairól, majd az első titkár tájékoztatta a pártbizottságot az MSZMP KB június 23-i üléséről. Ezt követően a párttagdíjak alakulásáról hallgattak meg egy jelentést Kárpáti Zoltán titkár előterjesztésében a pártbizottság tagjai. Népfrontbizottság a pedagógusokról Mindegyik társadalom annyira becsüli önmagát, s mennyire figyelmet fordít a fiatalság nevelésére — mondotta az egyik felszólaló a Hazafias Népfront megyei bizottságának tegnapi ülésén, melynek témája pedagógusaink élet- és munkakörülménye volt. Pedagógusaink nagy része elégedetlen élet- és munkakörülményeivel, mivel szedntük ezrek nem tükrözik munkájuk méltó elismerését, fizetésüket csak azok mondák jónak, illetve elfogadhatónak, akiknek egyáltalán nincs, vagy eltartásra szálló gyermekük sincs. Az itthoni és az iskolai életempót számosan túlfeszítetttek, az egészségre károsnak ártják, s emiatt alig jut ideük saját gyermekükre. A pedagógusok nagy része elégedetlen a munkakörülményeivel is, mely tudvalévően zoros kapcsolatban áll a nevelési, oktatási és képzési eredményekkel. Többek között ezeket a megállapításokat tartalmazza a pedagógiai munkabizottságnak azon írásos anyaga, amelyet mintegy kétszáz kitöltött kérdőív alapján állítottak össze. A hozzászólások szerint a körülmények miatt egyre nehezebbé válik a munkára való koncentrálás. Megyénk diplomásainak több mint negyven százaléka pedagógus. S hogy várható el a tekintély, a gyakran többszörös jövedelemmel rendelkezők részéről? — tette fel a kérdést az egyik hozzászóló. Következő napirendi pontként a Hazafias, Népfront megyei bizottsgh saját kérésére, érdemei elismerésével felmentette elnöki tisztségéből dr. Czibere Tibort, akit az Országgyűlés művelődési miniszternek választott, s egyben dr. Kováts Dániel elnökletével jelölőbizottsággá alakult, amely javaslatot tesz az elnöki funkció betöltésére. (coborczy) Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták a múlt évi költségvetést Csütörtökön Villányi Miklós, pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. A pénzügyminiszter úgy ítéli meg, hogy a beterjesztett zárszámadás helyzetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külkereskedelmi mérleg, a nem rubelelszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat, így például a költségvetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltárását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költségvetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet. Felhívta a figyelmet arra, hogy helytelen szemlélet pusztán a támogatások összegét vizsgálni. Hazánk termelői és fogyasztói árrendszere alapvetően eltér például a KGST-partnereink árrendszereitől, így az áru- és gazdasági kapcsolatok beágyazása a hazai gazdaságba csak rendkívül sokrétű pénzügyi áthidalásokkal valósítható meg. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban alkalmazzák a felszámolási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gazdálkodókkal szemben. Egyetértett azzal, a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Megvizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, amelyek a Legfőbb Állami Számvevőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának kimunkálására vonatkoztak. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jövedelemtermeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igényeket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgásszabadságot adunk, mert a kibontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági munkáért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többletkiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadásai az új helyzethez igazodjanak, itt is érvényesüljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Szeretnék, ha az alapot vállalati pénzeszközök, sőt, lakossági adományok is bővítenék. 1989-től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felsőoktatást mindenképpen kiemelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy legalább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parlament elé lehessen terjeszteni az adórendszer működésének átfogó tapasztalatait. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű reformintézkedések kidolgozása van napirenden. Az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társasági törvény, valamint az egységes vállalkozói adóról szóló törvény tervezete; meg kívánják valósítani az egységes társadalombiztosítási járulékot; a támogatáspolitika több évre előre tekintő irányvonalát a közeljövőben tárgyalják meg állami szervek, a költségvetési reform koncepciója lényegében kialakult; a tervezési reformmal az Országos Tervhivatal irányításával foglalkoznak a szakemberek; a társadalombiztosítási reform munkálatai folynak. Válaszolt a bős—nagymarosi vízierőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében — alapos előkészítés után — jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. A Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően valamennyi érdeklődő képviselőnek megteremti a helyszíni tájékozódás lehetőségét. A kormány tehát nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is, azonban a nagymarosi építkezés leállítását az illetékes parlamenti bizottság is elutasította. Egy ilyen intézkedésnek hazai gazdasági következményei és a nemzetközi szerződés megsértéséből eredő, nagy károkkal járó hatásai lennének. Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. (Folytatás a 2. oldalon) A pénzügyminiszter válaszai Szavaz az Országgyűlés június 30-án Folytatódott a munka az Országgyűlés nyári ülésszakának második napján