Észak-Magyarország, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja H uszonkét osztályban több mint 800 diák tanul a miskolci Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában. A társadalom igényeinek megfelelően természetesen itt is változnak az oktatómunka formái. A gimnáziumi képzés specializálódik, az óvónői szakközép pedig egyre inkább a pedagógusi pályához nyújt felkészítést. A középiskolát bemutató írásunkat a 4. oldalon olvashatják. Változások el a Kossuth Gimnázium Óra a számítástechnikai laborban Tiszta (elegendő) vizet a pohárba 0 Hamarosan emelik a vízdíjat megyénkben is. Ez nemcsak a közületeket, vállalatokat, hanem a lakosságot is érinti. A vizet szolgáltató és a szennyvizeket kezelő vízműveket gyakran vádolják azzal, hogy az áremeléssel „saját malmukra hajtják a vizet". Márpedig a hallgattassák meg a másik fél is elv során kiderült, hogy ez nem egészen így van. Beszélgetésünkben többek között erre is kitért a Borsod Megyei Vízművek Vállalat igazgatója. (Lapunk 3. oldalán.) Képünkön pedig a Sátoraljaújhelyi Vízművet mutatjuk be, amelyet 1806-ban építettek, s még ma is üzemel. Népi ellenőrök tapasztalatai A Sárospataki Városi Tanács 1985. június 26-án kilencfős Népi Ellenőrzési Bizottságot választott. Az azóta eltelt három és fél év munkájáról számolt be legutóbbi ülésén a testület. Erre az időszakra a társadalmi, politikai, gazdasági élet mélyreható változásai a jellemzőek, így a népi ellenőrzéssel szembeni igény is megváltozott. Hatékonyabbá vált a munkájuk azáltal, hogy jelentősen csökkent a kötelezően előírt országos és megyei vizsgálatok száma. Ily módon lehetőségük nyílt a sárospataki gondok megoldását célzó, saját tervezésű témavizsgálatok számának növelésére. Újszerű eleme a népi ellenőrzésnek, hogy a városok bekapcsolódnak országos érdeklődésű vizsgálatokba, mégpedig úgy, hogy a helyi sajátosságokat tárják fel, amit aztán helyileg is hasznosítani tudnak. A sárospataki népi ellenőrök 1985 nyara óta 25 téma- és egy célvizsgálatot folytattak le, eközben 148 egységet vizsgáltak. A jobb előkészítő munkával, a célirányosabb programokkal lehetővé vált a vizsgálati napok számának csökkentése, kevesebb népi ellenőr kevesebb napot tölt el a vizsgálattal. A vizsgálatok kiterjedtek ipari, mezőgazdasági üzemekre, a kereskedelemre, valamint szociális és kulturális témákra. Igyekeztek úgy elkészíteni munkatervüket, hogy az szinkronban legyen elsősorban a városi vezetés előtt álló feladatokkal. A népi ellenőrök az elmúlt években Sárospatakon is kiemelt figyelmet fordítottak a személyi felelősségi rendszer érvényesítésére, a hiányosságok konkrét személyekhez kötött kapcsolatának feltárására. Mint a beszámoló során megállapították, a népi ellenőri munkának ez a legnehezebb, legneuralgikusabb pontja. (Még mindig nagy a tolerancia.) A feltételezhetőnél kevesebb felelősségre vonást kezdeményez a belső ellenőrzés, a felügyeleti ellenőrzés, így érthető, hogy a népi ellenőrök is félve nyúlnak ehhez a dologhoz. A bizottság a beszámolási időszakban húsz, közérdekű bejelentéssel és huszonhárom panasz kivizsgálásával foglalkozott. A kisvárosi jelleggel magyarázzák, hogy a közérdekű bejentések több mint 70 (!) százaléka névtelenül érkezett. Annak ellenére, hogy a bizottság nem tud olyan esetről, hogy a bejelentővel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak volna, vagy jogvédelmet kellett volna biztosítani számára. A lakosság zárkózottságával magyarázható, hogy Sárospatakon az átlagosnál kevesebb a bejelentés, a panasz, és hogy mindössze egy közérdekű javaslat érkezett a népi ellenőrzésre. 1. gy- Lakás vagy/és iskol A megye tanácsai 15,8 milliárddal gazdálkodhatnak Hogyan hasznosítható a csanyiki KISZ-iskola? A megyei tanács tegnapi ülésén megtárgyalta és elfogadta a megye 1989. évi költségvetését. Már az e témával foglalkozó vb-ülés után, majd egy külön cikkben ismertettük az idei terv főbb pontjait, és helyet adtunk az SZMT állásfoglalásának is. Így most a terv felvázolása helyett a vitában elhangzott vélemények legfontosabb részleteiről számolunk be. A szóbeli kiegészítőt Sánta László, a tanács pénzügyi és tervosztályának vezetője tartotta, aki bevezetőben részletesen elemezte a tavalyi esztendő eredményeit, s utalt arra a gazdasági, társadalmi helyzetre is, amelyben az új terv alternatíváit megfogalmazták. A lényeg: a megye tanácsai ebben az esztendőben 15,3 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A már korábban ismertetett alapváltozat elfogadását javasolta (ennek egyik legfájóbb pontja a fejkvóta összegének 40 százalékos csökkentése), azzal a kiegészítéssel, hogy hitelek felvételével is biztosítani i kell 14 település (Baktakék, Fancsal, Hejőbába, Hejőpapi, Népiesbikk, Hidasnémeti Tornyosnémeti, Girincs, Göncruszka, Ónod, Muhi, Bodrogolaszi, Sárazsadány és Györgytarló) vízműtársulati programjának beindítását. Továbbá el kell dönteni, hogy a miskolci és ózdi lakásépítés fejlesztését, vagy középiskolák (Folytatás a 2. oldalon) Átadták a „vezérkari tisztek" megbízólevelét Tegnap délelőtt öt IKM vendégházóban levő tömbelyukán Tóth Lője, a Boriodi Vaskohászati Tröszt elnökvezérigazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit arról, hogyan indult be a tröszti szervezet kiépítése, milyen elképzésekkel vágnak neki a nagy munkának. Bevezetőül szólt arról, hogy a célokat annak idején a Tervgazdasági Bizottság és az LKM, az ÓKÜ és a BÉM tröszti szervezetbe történő összevonását előkészítő miniszteri biztosi koncepció megjelölte. Ám az azóta eltelt hónapok alatt is sok minden változott, az idő új követelményeket is támasztott a tröszti szervezettel szemben. Így például a vaskohászati szerkezetváltás előkészítése és véghezvitele, mint fő feladat mellett jelentkeztek gazdálkodási, kereskedelmi-marketing és műszaki-fejlesztési feladatok is. Ennek megfelelően, e hármas tagozódás jegyében áll fel a tröszt. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a trösztön belüli legerősebb, s talán legjelentősebb irányító részleg a gazdasági szervezet lesz. Feladataiba tartozik — egyebek között — a tervezés, a döntések előkészítése, a gazdasági elemzések köre, a struktúraváltás pénzeszközeinek előteremtése, és így tovább. A kereskedelmi és marketingszervezet egyebek között a vállalatokon belüli kereskedelmi és árpolitikai elképzelések egységesítésével, vagy például az export-import feladatok koordinálásával, míg a műszaki-fejlesztési szervezet a fejlesztésekkel, a környezetvédelmi feladatokkal, az energiagazdálkodással, a karbantartási tennivalókkal foglalkozik. Ez utóbbihoz kapcsolódóan mindjárt megjegyezte az elnök-vezérigazgató, hogy a fejlesztési koncepciók kialakítása már tavaly megtörtént, most finomításukról kell beszélni, amely munkával belátható időn belül elkészülnek. Ez a hosszútávú program mélységében jobban betekint a lehetőségekbe, mint a miniszteri biztosi koncepció. Lényegük, hogy a három vállalat legfőbb értékeinek meghagyására, a gazdaságtalan területek leépítésére alapozza a fejlesztési elképzeléseket. Így például számít az LKM kombinált acélművére, az ÖKO dróthúzóművére, a hidegárutermelő részlegekre, vagy például a BÉM alapanyagbázisaira. Alapvetőnek tartja Tóth Lajos a Volumenszemlélet és -hatás felszámolását, a termékek feldolgozottsági fokának és minőségének határozott fejlesztését. Ugyancsak alapvető, hogy a tröszt működésének átmeneti szakaszában, a kilencvenes évek elejére meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek egy új, még szélesebb körű ipari csoportosulás előkészítését jelenthetik. Döntő kérdés, hogy mivel foglalkozzon a tröszti szervezet három vállalata, azaz mit gyártsanak, hiszen csakis a piac által igényelt, elismert, jó áron értékesíthető termékek jöhetnek szóba. Ezzel kapcsolatban megtudhattuk, hogy az össztevékenység körülbelül 70 százaléka kapcsolódik a vaskohászathoz, míg a 30 százalék más jellegű lesz. Ám a vaskohászaton belül is profilváltásra van szükség. Ez gazdaságtalan tevékenységek felszámolásában, és egy, laposárut gyártó, évi mintegy 200 000 tonna kapacitású keskenyszalag-hengersor telepítésében nyilvánul majd meg legmarkánsabban. Ennek előnyeit részletesen is taglalta a tájékoztató. A hengermű mintegy 800-1000 embert foglalkoztathat majd Diósgyőrben. Ózdon viszont a metallurgiai fejlesztés kérdései érdekesek. Belátható időn belül ilyen célú beruházásokra nem kerülhet sor, s két-három év múlva is a szovjet—magyar államközi szerződések tükrében kell vizsgálni majd a lehetőségeket. Bejelentette Tóth Lajos, hogy mivel a három vállalat fenntartási költségei igen nagyok (3 milliárd forint körül mozognak), megkezdődött egy, a térség beruházási és karbantartási dolgait egy kézbe fogó közös vállalat előkészítése. Ennek építőipari, gép- és villamosszereléssel foglalkozó vállalatok lennének a tagjai Kezdetben csak a tröszt vállalatait látná el az új vállalat, később külső vállalatoknak is dolgozhatna. A tröszti elképzelések megvalósításához legalább 5—6 milliárd forintra lenne szükség — mondotta az elnök-vezérigazgató. — Ez a pénz ma nincs meg, hiszen az állam segítségére ilyen szempontból jelen időszakban nem számíthat a megye. Ezért a trösztön belül kell tartalékokat feltárni és felhasználni. Ehhez fontos az egységes tröszti gazdálkodási szemlélet kialakítása. S ha ez megtörtént, a tröszt belső dolgai már rendezettek, akkor lehet csak elvárni — ezt az időpontot az idei év első felének végében jelölte meg —, hogy a banki szervek, elsősorban a Magyar Hitelbank, s a külföldi működő tőke részt kérjen a tröszti fejlesztések finanszírozásából. S erre ezek annak dacára is hajlandóságot mutatnak, hogy a vaskohászat a múlt iparága, mert termékeire viszont ma is, holnap is szükség van még. (Folytatás a 3. oldalon)