Észak-Magyarország, 1989. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-01 / 77. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! -------------^ Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja XLV. évfolyam, 77. szám 1989. április 1. Szombat Ára: 4,30 Ft Mit mond a szóvivő? A kohászati koncepció körül kialakult vitáról Újból felforrósodott a légkör a magyar vaskohászat körül. Mondhatjuk: Sajnos, hiszen ismételten nem a munkával, hanem az egymásra mutogatással törődnek az illetékesek. Lemondott az a miniszteri biztos, akit az ipari miniszter azzal bízott meg, hogy dolgozza ki a kohászat szerkezetátalakításának koncepcióját. Munkáját lehetetlenné tették — nyilatkozta lapunkban is. Az Ipari Minisztérium kohászattal foglalkozó vezetői mást állítanak. Megkérdeztük a megyei pártbizottság szóvivőjét, dr. Járai Jánost, mi az ő véleménye a kohászati koncepció körül kialakult vitáról? (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet a február 22 —25. között Japánban tett látogatásáról. A testület az Országgyűlés által a közelmúltban hozott, a gazdasági társulásokról szóló törvénynek megfelelően, módosította a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. tvr. egyes rendelkezéseit. A testület határozott Petőfibánya lakott területnek községgé alakításáról, továbbá az április 4-e alkalmából adományozandó kitüntetésekről. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott, majd kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Tavaszi iskolaszünet Mi az ön véleménye? A villamosenergia-szolgáltatásról Szabad-e a mainál több energiát importálni? Hogyan célszerű hasznosítani a gazdag bükkábrányi lignitvagyont? ÁPRILIS 5-ÉN NYILVÁNOS VITÁRA VÁRJÁK A LAKOSSÁGOT Mi magyarok, természetesnek vesszük, hogy ha egy ABC-be betérünk, ott kenyeret, húst és különféle élelmiszert vásárolhatunk. Azt is magától értetődőnek tartjuk, hogy odahaza a lakásban felkattintjuk a kapcsolót, a lámpa ég, a televízió műsort sugároz, a háztartási gépek, berendezések működnek, az otthon meleget áraszt, mindez kellemessé teszi életünket. S ez így van rendjén. Mi tagadás, hazánk európai szintű villamosenergiaszolgáltatással rendelkezik. A magyar elektrotechnikai szakemberekre hárul a feladat, egyben a felelősség is, hogy az ország lakossága most és az elkövetkező években folyamatos, jó minőségű villamosenergia-ellátásban részesüljön. A szolgáltatás minőségét külön is aláhúzzuk, mert erre a fogyasztók rendkívül érzékenyek. Ennek érdekében illetékes felsőbb szervek, köztük a Magyar Villamos Művek Tröszt, az Ipari Minisztérium igényt tart a szakemberek, a lakosság széles rétegeinek véleményére, javaslatára, hogy azok hasznosításával az elkövetkező években, évtizedekben is megőrizhessük a villamosenergia-szolgáltatás jelenlegi színvonalát. Arra feltétlenül számolni kell, hogy az ország villamosenergia-fogyasztása a kilencvenes években várhatóan 2-2,5 százalékkal emelkedik. Honnan vegyük ezt az energiát? Importra nem számíthatunk, hiszen már most is sok villamos energiát vásárolunk. Az igények kielégítésére számos lehetőség kínálkozik, így például szóba jöhet a klasszikus szén, illetve lignitbázison működő hőerőművek (például a bükkábrányi erőmű) létesítése, ezen túlmenően a Paksi Atomerőmű bővítése, vagy egy új északkelet-magyarországi atomerőmű építése, nem utolsósorban szénhidrogén-tüzelésű, gázturbinás erőmű megvalósítása. Erről és egyéb, az energiatermeléssel, illetve -szolgáltatással összefüggő kérdésekről nyilvános vitát szervez a Magyar Elektrotechnikai Egyesület miskolci területi szervezetének elnöksége április 5-én, szerdán délután 2 órai kezdettel Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában. Ezen a magyarországi erőműfejlesztés stratégiai elképzeléseiről dr. Zettner Tamás egyetemi tanár, a Magyar Villamos Művek Tröszt fejlesztési vezérigazgató-helyettese tart érdekesnek ígérkező előadást, amit vita követ. A nyilvános vitára minden érdeklődőt szívesen várnak. Szükségszerű „trónfosztás” Termelési rendszerből közös vállalat Kezdetben kukoricatermesztésre, később iparinövény-, majd gabonatermesztésre alakultak a hetvenes években termelési rendszerek, amelyek meg is hozták a kívánt eredményeket (IKR, KITE, stb.). Közülük egy, a Gabona- és Iparinövény-termelési Rendszer, nyolc megye 226 termelő- és szakszövetkezetét tömörítette. Rákóczifalva volt a gesztorgazdaság, és minden évben megadta a szakmai tanácsokat, segített a gép, a vetőmag és a növényvédő szer, műtrágya beszerzésében, így gesztori jutalékot kapott. Megyénkben harminchat tsz volt tagja e rendszernek. Miskolcon, az alközpont vezetője, Dósa Levente arról tájékoztatott, hogy ebben az évben mihamarább szeretnék nyélbeütni azt az átalakulást, amelyre nem is annyira önszántukból, inkább egy rendelet miatt kerül sor. Ez pedig a társasági formákról rendelkező 1988. évi VI. törvény, mely ez év január elsejétől új név viselésére kényszeríti a partnereket. A termelési rendszer igazgató tanácsa úgy döntött, hogy ha már változtatni (és választani) kell, akkor ők a „jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulási formát” választják. Ebbe a formába illik bele a „közös vállalat” is, amely nemcsak egy nyereségérdekeltségi forma, de érdekvédelmet is biztosít a tagoknak. A volt gesztor — a rákóczifalvai tsz — már nem is volt jelen a trónfosztáson, de mint a közös vállalat egyszerű tagja, szintén a közös vállalaton belül maradhat (kérdés, hogy akar-e?). (Folytatás a 2. oldalon) Nemcsak az egyesületek alakulása, de a munka is „divatba jött" a határban Közműfelújítás Miskolcon Csőszerelés Miskolcon, a Tanácsház téren. Tovább folytatódik a miskolci főutca rekonstrukciója, a kivitelező ÉÁÉV 12-es számú építésvezetősége ezen a területen is kicseréli a közműveket, s díszkövekkel burkolja a teret. Határidő szerint május végére kell végezniük a Széchenyi út Tanácsház térig terjedő szakaszának megújításával. «0 Fotó: Balogh Imre