Észak-Magyarország, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-02 / 232. szám
Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lapja XLV. évfolyam, 232. szám 1989. október 2. Hétfő Ára: 4,30 Ft A furmint és a muskotály most is bizonyít Nincs béke a tőkék között A kétségbeejtő szeptember eleji időjárást követő, napjainkban is tartó „indián nyár" napsütéses időjárása jótékonyan hatott a szőlő érésére. Bizakodóvá tette a szőlősgazdákat is, mert a napfényes órák számának növekedése elősegítette a minőség javulását, a mustok cukorfokának növekedését. A dél-borsodi borvidéken már tart a szüret , Tokaj- Hegyalja szőlőskertjeiben azonban még bő egy hét múlva fognak csak a fürtök szedéséhez. Addig is rendszeres próbaszüretekkel szondázzák a táblákat: hogyan alakult az érés, hogyan változik a cukorfok. Ennek függvényében határozzák ugyanis majd meg, mikor kezdik a szedést. Mert az eddigi próbaszüretek azt mutatják, hogy a minőség a több, mint 7000 hektárnyi termőszőlőben igen változó. Bár a termés mennyisége is változik, azért az eddigi becslések szerint nagy átlagában több, mint 6 tonnányi termésre lehet számítani hektáronkénit. Vannak helyek, ahol az aszúsodás is megkezdődött. Ilyen például Tolcsva és környéke, ahol különösen a furmint fajta jól aszúsodik — de aszúsodás mutatkozik a sárgamuskotály fajtánál is. Az idei változékony időjárás ismét bizonyította, hogy a történelmi borvidék ezen két alapvető fajtája még ilyen körülmények között is ad alapanyagot a természetes pecsenyebor, az aszú készítéséhez. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát felvásárlóhelyein csakúgy, mint a pincészetekben, már mindent előkészítettek a szőlő és must felvásárlására, tárolására, nemkülönben pedig a szőlő feldolgozására — bár az árakban közmegegyezés nincs. Az ENSZ-közgyűlésen vettek részt A magyar küldöttség hazaérkezett New Yorkból Szombaton hazaérkezett New Yorkból Horn Gyula külügyminiszter, aki a magyar küldöttség vezetőjeként részt vett az ENSZ-közgyűlés 44. ülésszakán. A külügyminiszter a repülőtéren válaszolt az újságírók kérdéseire. A Magyar Távirati Iroda munkatársa arról érdeklődött, milyen fogadtatásra talált az a javaslat, hogy a kisebbségek védelmét új, korszerű nemzetközi szabályokkal garantálják? — A résztvevők kedvezően fogadták e kezdeményezésünket, egyetértettek abban, hogy több, a nemzetközi helyzetre kiható problémakörrel — amelyek ugyan korábban szerepeltek már nemzetközi szervezetek napirendjén — újra foglalkozni kell, mégpedig a jelenlegi körülményekből kiindulva. Ilyen a nemzeti kisebbségek ügye is. Mindmáig az a legnagyobb gond, hogy olyan államok, amelyek elfogadták az ENSZ alapokmányát, aláírták különböző egyezményeit, amikor ezek betartását számon kérték rajtuk, azt belügyekbe való beavatkozásnak minősítették. Ismeretes, hogy jelenleg is van több olyan tagállam, amely durván megsérti az alapokmányt, illetve a nemzetközi egyezményeket. Ezen mielőbb változtatni szükséges, el kell érni, hogy ezek a kormányok valóban felelősséget viseljenek a nemzetek közösségével szemben is. Ehhez viszont új kodifikációs eljárásokra van szükség a szervezeten belül. Arra a kérdésre, hogy a Varsói Szerződés külügyminisztereinek New York-i megbeszélésén milyen vélemények fogalmazódtak meg a VSZ politikai együttműködésének korszerűsítéséről, Horn Gyula így válaszolt: — New Yorkban megállapodtunk, hogy a külügyminiszteri bizottság esedékes varsói ülésén operatív formában megvitatjuk a VSZ- szel összefüggő kérdéseket. Befolyásolja majd a leendő változtatásokat, hogy az egyes tagállamok belpolitikája sokszínűvé vált, ma már másképpen vetődik fel az egymás közötti viszony kérdése, mint néhány évvel vagy évtizeddel ezelőtt. — Nem szabad misztifikálni, valamilyen elvont elvre hivatkozva azt sulykolni, hogy a VSZ-tagállamok közötti viszonyban minden rendben van. Ez nem igaz. Súrlódások vannak és lesznek a jövőben is. Hangsúlyozom azonban, hogy a magyar kormány soha egyetlen országot nem marasztalt el, nem támadta, nem minősítette az egyes szocialista országokban kialakult helyzetét, az ott zajló politikai folyamatokat. — Manapság gyakran hallok olyan véleményeket, hogy súlyos feszültségek keletkeztek a szövetséges országok és Magyarország között. Ez így nem igaz. A bolgár, a csehszlovák és az NDK-beli kollégámmal folytatott megbeszélések során hangsúlyoztuk: amennyiben vannak konkrét gondok, azokat közösen meg kell vitatni és keresni a megoldást. Ha időnként egy-egy probléma kapcsán ki is éleződik a viszony, ez összességében nem jelenti azt, hogy súlyos konfliktus lenne egyes szocialista országok és hazánk között — mondotta többek között Horn Gyula. Katonai eskütétel Szikszón Felszámoltak egy alakulatot Miskolcon Jeles esemény színhelye volt az elmúlt hét végén Szikszó: szülők, feleségek, hozzátartozók jelenlétében esküt tettek Néphadseregünk új katonái. Itt, most, először köszöntötte „Jó napot bajtársak”-kal katonáit Csépányi Kálmán ezredes, az alakulat parancsnoka. Korábban „Jó napot elvtársak” volt a köszöntés. Ám nemcsak ez volt új: az elnökségben Szikszó város vezetőin kívül ott volt a református egyházak helyi képviselője, az MDF helyi vezetője, és az MSZMP városi titkára is. Új az eskü is. Csordás József honvéd szülei jelenlétében mondta: „Alkotmányunkhoz, törvényeinkhez híven, becsülettel teljesítem kötelességemet... Esküszöm, hogy hazámat, annak határait, függetlenségét és alkotmányos rendjét életem árán is megvédem!" — és közben Erkel Ferenc csodálatos zenéjére hallatszott: „Hazám, hazám, te mindenem ...” Az eskütétel után Csépányi Kálmán mondott beszédet, majd Molnár Attila honvéd tett ígéretet társai nevében arra, hogy az eskü szellemében — amely egy életre szól — látják el katonai szolgálatukat. Az ünnepség az esküt tevők díszmenetével, és a Szózat hangjaival ért véget. * Szikszón, a katonai eskütételen a Honvédelmi Minisztérium képviseletében ott volt Argalász Kálmán ezredes, akit arról kérdeztünk: — lgaz-e az a hír, mely szerint szeptember 30-ával megszűnt egy katonai alakulat Miskolcon? — Igaz, méghozzá — ahogy mondani szokás — jogutód nélkül. Volt, nincs tovább. A Magyar Népköztársaság kormánya elhatározta, hogy egyoldalúan kilenc százalékkal csökkenti a hadsereg létszámát, fegyverzetét. Ez egyrészt a haderő fejlesztésével, és az új katonai védelmi doktrínára való átállással van összefüggésben. Ez azt jelenti, hogy egyes katonai alakulatok — amelyek a korábbi katonai doktrínák szerint látták el feladatukat —, az új helyzetben más formációt vesznek föl, némelyik megszűnik, némelyik átalakul, és az is előfordulhat, hogy újak jönnek létre. A miskolci MN 1011-es számú alakulatunk a megszüntetés sorsára jutott. — Az ott szolgálatot teljesítőkkel mikor tudatták ezt a hírt, és ha nem titok, milyen alakulatról van itt szó? — Nem nagy létszámú az alakulat, amely, a hadtápcsapatok tevékenységét irányító, vezető törzs. Az év elején már tudták, hogy milyen sors vár rájuk. A döntést amikor kihirdettük nekik, miniszterhelyettesünk. (Folytatás a 2. oldalon) Látványnak is szép a gát. (Cikk a 3. oldalon) (f. I.) Az MSZMP KB székházában Kongni Az MSZMP közelgő kongresszusának előkészületeként szombaton, a Központi Bizottság székházában konzultációs megbeszélésre került sor. Az eszmecsere résztvevői, közöttük a küldöttcsoportok vezetői, valamint az előkészítő munkacsoportok megbízott szóvivői egész napos vitában egyeztették elképzeléseiket. Ennek során kialakították előzetes álláspontjukat a kongresszus megszervezésével, működésével és a várható nagyobb vitát kiváltó ügyrendi kérdésekkel kapcsolatban. (MTI)