Észak-Magyarország, 1990. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-16 / 243. szám

1990. október 16., kedd Pályázati felhívás! A B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda a­z 1989. (IX. 1.) ÁBMH. sz. rendelkezése alapján MUNKÁLTATÓK RÉSZÉRE pályázatot hirdet a Foglalkoztatásai Alapból támogatott, alábbi végzettségű, illetve szakképesítésű szakemberek gyakornoki foglalkoztatására Szakképzettség 1 férfi bányamérnök 1 férfi mezőgazdasági gépészmérnök 1 férfi állategészség­ügyi üzemmérnök Egyetem/főiskola NME, Miskolc, Bánya­mérnöki kar, bányászati szak Agrártudományi Egyetem Gödöllő, Mezőgazdasági gépész­­mérnöki kar. Állatorvostudományi Egyetem Állategészség­ügyi Főiskolai kar, Hódmezővásárhely. NME Miskolc, Műszaki földtudományi szak, hidrogeológiai—mérnök­­geológiai ágazat. Pollack Mihály Műszaki Főiskola Pécs, épület­villamossági szak. Tanárképző Főiskola Nyíregyháza. NME, Miskolc, Bánya­mérnöki kar, geológus szak. Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Budapest, műszeripari és automa­tizálási szak. Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Debrecen, Agrártudományi Egye­tem Főiskolai kar. Szarvas, mezőgazdasági, víz- és környezetgaz­dálkodási szak. NME, Miskolc, Bánya­­mérnöki kar. Comenius Tanítóképző Főiskola Sárospatak, Agrártudományi Egye­tem Debrecen, NME, Miskolc, Bánya­mérnöki kar, geológus szak. Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Budapest. Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola Budapest. A pályázatokat a megjelenéstől számított 10 napon belül kérjük benyújtani az alábbi címre: B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda, Miskolc, Rákóczi út 12. PL: 56. 3501 1 férfi üzemanyag-ellá­tó üzemmérnök 1 férfi pénzügyi üzem­gazdász 1 férfi bányamérnök 1 férfi villamos üzem­mérnök 1 nő általános iskolai tanár (biológia—rajz szak) 1 nő bányamérnök 1 férfi villamos üzem­mérnök 1 férfi biológus 1 nő növénytermesztési üzemmérnök 1 nő bányamérnök 2 nő általános iskolai tanár 1 férfi általános agrár­mérnök 2 férfi bányamérnök A TAKARÉKBANK TAKARÉKBANK AZ ÚJ CSALÁDTAG ismét kedvező betéti konstrukcióval jelentkezik magán- és jogi személyek részére. DISZKONT PÉNZTÁRJEGY 1990. október 1-től a diszkont pénztárjegyet vásárlók választhatnak, hogy 1 éven belül hány hónapra kívánják pénzüket lekötni. A lejárat 2 hónaptól 12 hónapig terjedhet. Címlete 100 000 Ft. KIVÉTELES AJÁNLAT! Kamatos kamatlábbal számoljuk a hozamot. 12 havi lejáratra évi bruttó 26 százalék. A lejárat előtt visszaváltott diszkont pénztárjegy után évi bruttó 14 százalékos kamatot biztosítunk. ÉRTÉKJEGY Rövid és hosszú távú befektetés esetén is kedvező értékpapírforma. Akar ön karácsonykor milliomos lenni? Tart még a betétgyűjtési akció november 15-ig! Minden 10 000 Ft után egy tombolát adunk. Főnyeremény: 1 millió Ft-os értékjegy és nyugati személygépkocsi. Sorsolás: december 6-án! Takarékbank Megyei Igazgatósága, Miskolc, Bajcsy-Zs. út 17. sz. Telefon: 40-670. Fúrnak-faragnak és gondolkodnak Megnagyobbítják a panel lakószobát A szabad vállalkozás, a priva­tizáció során az a tapasztalat, hogy elsősorban kereskedelmi egységek létesültek. Akinek tő­kéje volt, az elsősorban eladás­ra rendezkedett be, ott forgatta meg pénzét. Annál örvendetesebb, hogy hét fiatalember, vállalkozási kölcsön­nel olyan Kft.-t hozott létre, amely egyfelől munkahelyet te­remtett, másfelől pedig a ter­melés során keletkezett áruját forgalmazza. Ezt a célt valósí­totta meg a Signum Kft., amely IS fiatal asztalos szakmunkást foglalkoztat. A céltudatos, tervszerű mun­kálkodás eredményét először a Miskolci Ipari Vásáron mutatták be. A márciusban alakult vál­lalkozás termékei megnyerték a közönség tetszését. Az érdeklő­dést megrendelések is követték. Közületek részéről­, hiszen a kft. végezte el például a Mese cukrászda belső felújítását, s most a városból ,,kilépve’’ a le­­n­in városi tévéstúdió belső be­rendezését végzi. Egyedi épület- és bútoraszta­los-munkákat készítenek ma­gánmegrendelésre is. Mint He­gedűs Sándor ügyvezető elmond­ta, nemcsak egyedi kisbútorok, ajtók-ablakok kerülnek ki jó minőségben a pillanatnyilag még bérelt épületben levő görömbö­­lyi műhelyükből, hanem olyan készítmények is, mint például a házikertekben vagy a hobbiker­tekben felállítható szaletli, „ker­ti ház”, amely az utóbbi évti­zedekben már szinte elfelejtő­dött. Másik készítményük a „pa­nel” házak lakásainak területét megnövelő galéria, amely a fia­talok hálóhelyéül szolgálhat, s mintegy 4 négyzetméterrel meg­növeli a szűkös szoba területét. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Vízvezeték újabb községekben A napokban megyénk több községében aratnak egész­séges ivóvizet. Sajóörös, Sa­­jószöged és Nagycsécs köz­ségekben is. A korábbi mű­szaki átadás után most avat­ják fel a Sajószögedi Vízmű Társulás szervezésében meg­valósult és a másik két köz­ség lakosságát is ellátó rendszert. A Tisza kavics­teraszára települt vízkivételi helyekről kapják az egész­séges ivóvizet az alföldi jel­legű táj lakói. A rendszert a Borsod Megyei Vízművek üzemelteti. Ugyancsak egészséges ivó­vízhez jutnak megyénk észa­ki részén, a zempléni he­gyek között fekvő Füzér község lakói is. Itt is a na­pokban adják át a helyi vízmű társulat által létesí­tett ivóvízvezeték-hálózatot. A rendszert a forrásfog­lalással létesített víznyerő­ből táplálják. A szükséges tisztítást és fertőtlenítést az üzembe helyezett úgyneve­zett konténeres rendszer végzi el, amelynek ez lesz a minősítő próbája. Mert ez az első ilyen tisztítómű me­gyénkben. A hálózatot a Taktaközi Vízgazdálkodási Társulat építette ki, s azt a Borsod Megyei Vízművek üzemelteti. Mint dr. Szabó Miklóstól, az Észak-magyarországi Víz­gazdálkodási Társulatok Egyesülése igazgatójától megtudtuk, az idén még több községben várható a korábbi, tanácsi rendszer­ben megkezdett ivóvízháló­zat üzembe helyezése. Ezek­­ közé tartozik a hejőbábai, amely a két szomszédos községet is ellátja. Egészsé­ges ivóvízhez jut a Hernád völgyében fekvő Halmaj, kö­zösen létesített hálózat ad ivóvizet Vizsolynak és Kor­látnak, kiépül a hálózat Krasznokva­j­dán. Megoldódik az ivóvízellá­tás a két határ menti köz­ségben, Hidasnémetiben és Tornyosnémetiben is. Veze­tékes rendszer látja el a la­kosságot Szögliget és Perku­pa községekben, valamint Girincsen is. Ezeket a hálózatokat a korábbi években kezdték ki­­építeni. Ehhez mind a me­gyei­­ tanács, mind pedig a vízügyi alap vissza nem té­rítendő támogatással járult hozzá — a lakosság hozzá­járulása mellett. A kivitele­zésre a megbízást a társu­latok egyesülése versenytár­gyalás alapján adta ki. A befejezéssel kapcsolatos ten­nivalók a tanácsok meg­szűnése után most már az önkormányzatokra várnak. Ahol már folyik. Hamarosan újabb községekben is készíthető ha­sonló kép. Orosz menekültek —■ Moszkvában A fellángolt nemzetiségi ellentétek ijesztő társadalmi jelenséget idéztek elő — a menekültek áradatát. Hul­­lámzanak az ország egyik ré­széből a másikba, de végül is az Orosz Föderáció nagy­városait lepik el, és megpró­bálnak kapaszkodni, lakást, munkát szerezni. Sok mene­kült orosz van Moszkvában is. Szálláshelyet keres az egyik, jogorvoslást a másik, de mi­ndanny­iukban közös a remény, hogy Oroszország­ban jobbra fordul a sorsuk. Sajnos, meg kell őszintén mondani, hogy nagyon ke­serves út vezet odáig, amíg reményeik valóra válnak. Mi erre a magyarázat? Az egyik például: Moszk­vának és környékének igen­is szüksége lenne munkaerő­re, ám amikor a munkaadók megtudják, hogy valamelyik­­ köztársaságból elmenekült oroszról van szó, azt mond­ják, hogy „igen, de.. vagyis „nyet”. A legnagyobb gond, nem tudnak lakást ad­ni. Már odáig fajult a do­log, hogy a „menekültek” önkényesen foglalnak laká­sokat az épülő lakótelepe­ken. A másik: A szigorú korlá­tozó intézkedések miatt más helyre illetékes személyazo­nossági igazolvánnyal ne­héz lakhatási engedélyt kap­ni. Még egy kiváló szakem­ber is a legjobb esetben maximum egy évre kaphat ideiglenes tartózkodási en­gedélyt. A Moszkvába mene­külők egyszerűen fel sem mérték, hogy milyen szociá­lis problémákat idéznek elő a fővárosban. Azt azért nem mondhatjuk, hogy sen­ki nem törődik a menekül­tekkel. Támogatják őket a Rosszija (Oroszország) nevű társadalmi szervezet segé­lyezési alapjából. Az embe­rek eleinte óriási összegeket fizettek be az orosz mene­kültek segélyezésére, ezren kaptak segélyt, de most már ezek a források kiapadtak. A menekültek nagyon nehéz helyzetben vannak, sokan ott tartanak, hogy személyes in­góságaikat adják el a napi élelemért. Az Orosz Föderáció Leg­felső Tanácsának második ülésszaka a képviselők köve­telésére napirendre tűzi az orosz menekültek ügyét is. AN Történt 1956 októberében Harmincnégy esztendővel ezelőtt egyre erősödő politi­kai, társadalmi viták színte­re volt a legtöbb országos és vidéki napilap, így közte az Észa­k-M­agyarország is. Elemi erővel tört a felszínre a hiteles politika, a hiteles tájékoztatás iránti igény. Az emberek nem többet, nem kevesebbet kértek a veze­tőktől, mint az őszinteséget a napi kérdések megvála­szolásában. Anno 1956. októberében a miskolci pártbizottság vita­estet rendezett az ország időszerű politikai és gazda­sági kérdéseiről. Ezen a fó­rumon többszáz ember szo­rongott és tett fel kérdése­ket az előadónak, azaz Bérei Andornak az Országos Terv­hivatal akkori elnökének. A nagyhatalmú Bérei, aki a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének is tagja volt, előadásában kö­vetkezetesen megkerülte az úgynevezett kényes kérdése­ket. „ ... Előadása nagy csaló­dást okozott a résztvevők körében...” — írtuk más­napi tudósításunkban. Nem­különben a harmincnyolc írásban benyújtott kérdések­re adott válasza, amely ugyancsak nem elégítette ki a vitaest résztvevőit. Példá­ul arra a kérdésre, hogy ha­zánk mennyi uránérccel ren­delkezik és ebből mennyit és hová exportálunk — a következő választ adta Bé­res Andor (nem szó szerint idézünk): „...Jelentős mennyiség­ben áll rendelkezésünkre uránérc, de pontosan még nem tudjuk meghatározni a készletet. Hogy miért nem tudjuk mi feldolgozni? Azért, mert nagyon kompli­kált eljáráson alapul... Uránércet valóban exportá­lunk, ... számunkra igen elő­nyös szerződést kötöttünk a Szovjetunióval...” Joggal kérdeztük tehát tu­dósításunkban, amelynek társszerzője Nagy Rozália kollégám volt; megnyugtató, kielégítő válasznak lehet ezt tekinteni? Egyébként nem­csak erre, hanem tulajdon­képpen minden felvetett kérdésre ilyen, a lényeget megkerülő választ kaptunk. Olyan politikai kérdések is szóba kerüln­ek, hogy mi­ért nem hozzák nyilvános­ságra az ártatlanul meg­gyilkoltak kivégzésének tény­leges okait. S vajon van-e arra remény, hogy a gyilko­sok perét nyíltan, a nép előtt tárgyalják. Béres akkor azt mondta, hogy a szégyenteljes per ügyében most folyik a vizs­gálat, még nem tud semmi biztosat mondani arról, mi­lyen formában vonják majd felelősségre a bűnösöket. Eléggé kínos volt hallani a Tervhivatal elnökének mellébeszélését, amikor a Dimávag Gépgyár egyik munkása a bérrendezés ki­látásairól, főként az ala­csony fizetésű munkások helyzetéről érdeklődött. Nagy felzúdulást váltott ki az előadónak az a megjegy­zése, miszerint a bérezésnél ügyelni kell­ arra, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedé­sek ne vezessenek egyenlős­­dihez. Arra viszont nem kaptak választ a résztvevők, hogyan akarnak segíteni a minimális bérért foglalkoz­tatott dolgozókon. Őszintébb hangon! — ezt a címet adtuk akkor a vi­taestről szóló tudósításunk­nak. Nem véletlenül tettük mindezt, ugyanis az embe­rek egyre inkább igényelték, hogy tisztán szeretnének lát­ni mind a politikai, mind pedig a gazdasági kérdések­ben, s elegük volt a zárt aj­tók politikájából. L. L.

Next