Észak-Magyarország, 1991. december (47. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

XLVII. évfolyam, 282. szám 1991. december 2. Hétfő Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A mindenkori képviselői fizetéséből Miniszteri alapítvány Hegyaljáért Dr. Kupa­ Mihály, pénzügyminiszter mint a 11. számú választókerület országgyűlési képviselője szombaton részt vett az MDF Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezeté­nek kibővített választmányi ülésén. Annak végeztével kötetlen beszélgetésre invitálta a sajtó képviselőit, melyen többek között elmondta, hogy képviselői minőségében ala­pítványt hozott létre. Neve: Új Távlatok Alapítvány. Célja, hogy feltárja választó­­kerületének, Hegyalja térségének gazdasá­gi, társadalmi fejlesztésének lehetőségeit a fejlődés előmozdítása érdekében. Támogas­sa a régió oktatási, kulturális intézménye­it, alapítványait, egyesületeit és rendezvé­nyeit. Segíteni kívánja a kiemelkedő tehet­ségű, illetve szociálisan rászoruló, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hall­gatóinak tanulmányait differenciált anyagi formában, ösztöndíjazással. Végezetül a kis­vállalkozói kultúra és a kisvállalkozói kép­zés előmozdítását és támogatását szorgal­mazza. Az alapítvány induló vagyona 35 ezer fo­rint, melyet Kupa Mihály fizetett be, vala­mint felajánlotta, hogy folyamatosan, min­den hónapban képviselői fizetését az ala­pítvány vagyonának gyarapítására fordítja. Az alapítvány egyébként nyitott, közcélú, amelyhez bárki (magyar és külföldi ma­gán- és jogi személy, társadalmi szervezet) csatlakozhat pénzeszközzel, vagyoni és szel­lemi hozzájárulással, vagy jogok átengedé­sével. A miniszter megjegyezte, hogy a cé­lokkal egyetértők és nem az adóátmentők csatlakozását tartja kívánatosnak. A remél­hetőleg növekvő alapítványi vagyon fel­­használásáról a kuratórium dönt, az ala­pítvány — képviseletre jogosult — titkára a miskolci dr. Papp Ferenc. A sajtótájékoztatón szó volt az Érdek­egyeztető Tanács munkájáról is. Kupa Mi­hály elmondta, hogy a három partnernek sikerült megállapodni, s e hét végén tár­gyalnak majd a november 21-i kormány­­nyilatkozat négy kérdésköréről, a gazdasági kilátásokról, a szociálpolitikáról, a foglal­koztatásról és a szakszervezetekről. — kj — KDNP Elnapolták a megyei elnökség megválasztását Az elmúlt hét végére me­gyei nagyválasztmányi gyű­lést hívott össze a Keresz­­ténydemokrata Néppárt Bor­­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Elnöksége. November 29-én, Miskolcon, a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtárban a tagság­­ képviseletében meg­jelent alapszervezeti ügyve­zető titkárok, küldötteik szá­mára — úgy is, mint az ér­tekezlet levezetője — dr. Szilágyiné Császár Terézia, a párt országos alelnöke mél­tatta a számvetés fontossá­gát. Hangsúlyozta, hogy párt­juk azon kevés politikai szervezetek egyike, melynek népszerűsége és taglétszáma az elmúlt időszakban növe­kedett. örvendetes tényként állapította ,meg azt is az al­elnök, hogy az észa­k-ma­­gyarországi terület, s annak is elsősorban a zempléni és abaúji része, miinél több ta­got tart nyilván és — külö­nösen a falvaikban — egyre többen szimpatizálnak­ a ke­reszténydemokrata eszmeiség gondolatával, s a párt prog­ramjával. Az elmúlt időszakban vég­zett tevékenységről adott elemző tájékoztatást a nagy­­választmánynak dr. Pethő Szilveszter, megyei elnök. Méltatta azt az eredményt, melyet a párt a parlamenti, illetve a helyi hatósági vá­lasztásokon elért. Ez utóbbin a KDNP színeiben nyolc pol­gármestert választottak, ti­zenegyen pedig a párt támo­gatásával lett egy-egy tele­pülésen az önkormányzat el­ső számú vezetője. Miskol­con és Kazincbarcikán ugyancsak a KD­NP jelöltje lett az egyik alpolgármes­ter. A megyei szervezési és gazdálkodási munkáról Szap­panos István adott számot. A továbbiakban nagy figyelem kísérte Kobold Tamás, Mis­kolc város alpolgármesteré­nek tájékoztatóját, mely az eltelt egy esztendő önkor­mányzati tevékenységének tapasztalatait összegezte. El­hangzottak időszerű tájékoz­tatók is a választmányi ülé­sen, melyet részben az al­elnök, valamint a pártfóru­mon megjelent dr. Varga László, a párt elnökhelyet­tese tartott. A napirend szerint a nagyválasztmány lett volna arra hivatott, hogy az érte­kezleten elhangzó javaslatok alapján megválassza az új megyei elnökséget. Lemon­dott ugyanis tisztéről a me­gyei elnök, valamint — a korábban írásban benyújtott lemondását ismételte meg szóban — Kobold Tamás Ügyvezető titkár. Ennek in­­doka: az alpolgármesteri tisztség összeférhetetlen a pártvezetői megbízatással. Hosszas, érdemi vita után, melyben rendkívül sokan mondották el észrevételei­ket, a n­agyválasztmány úgy (Folytatás a 2. oldalon) Országos gyűlésére készül az MDF Furmann Imre miskolci sajtótájékoztatója Szombaton az MDF megyei választmánya kibővített ülést tartott, amelyen részt vett az országos gyűlés bor­sodi küldötteinek nagyobbik része is. Az ülés után dr. Furmann Imre, a párt alelnöke tájékoztatta az újságíró­kat arról, miről tanácskoztak. Az ülés előzetes eseménye volt, hogy az alelnök a La­kitelek Alapítvány megbízá­sából átadta a „Sorsunk ’91” irodalmi pályázat I. díját a miskolci nyertes Podvercsek Gábornak, aki a Diósgyőr cí­mű miskolci hetilap mun­katársa, s a Vietnamban szolgálatot teljesítő magyar katonákról írt riportjával lett országos első. Ezt követően azután már teljes egészében a közelgő országos gyűlés előkészüle­teire koncentrálhatott a ki­bővített választmányi ülés. Megtudtuk, máris nagy az aktivitás a 86 borsodi kül­dött körében, akik vala­mennyien jó szekcióbesoro­lást kaptak, s így hozzáér­tőként vehetnek majd részt az országos tanácskozás szekcióinak munkájában. Egyébként mind a nyolc szekcióban lesz borsodi kép­viselet. A borsodi küldötteket tá­jékoztatta arról, milyen je­lentősebb feladatok előtt áll pártjuk az elkövetkező há­rom évben. Ezek közül a legfontosabbak: a teljes szer­vezeti rendszer kiépítése, vagy például majd az alap­szabály módosítása. Megfo­galmazódott a választmányi ülésen — jelentette be —, hogy az MDF-nek mérték­adó és mértéktartó politikát kell folytatnia, az európai értelemben vett klasszikus néppárt feltételeinek kell megfelelnie. Ez közelebbről azt jelenti, hogy találja meg mindenki a helyét a párt­ban, aki a célkitűzésekkel azonosul, a munkanélküli éppúgy, mint a nagyvállal­kozó, hogy csak két szélső­séges példát említsünk. A sajtótájékoztató résztve­vői számos kérdést intéztek Furmann Imréhez. Lapunk nevében például egyebek kö­zött azt, hogy nem igyek­­szik-e kihasználni az MDF a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ soraiban támadt zavaros helyzetet? A poli­tikus válaszában utalt arra, hogy pártja az ország irá­nyításának felelősségét hord­ja vállain, s ennélfogva (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Torgyán: Antall József egyszemélyi hatalom­tör A Független Kisgazdapárt Borsod­­ megyei nagyválaszt­­mánya tegnap vezetőségvá­lasztó gyűlést tartott Miskol­con, az Iposz-székházban. A gyűlésen­­ tájékoztatta la­punk munkatársát dr. Iván Géza, országgyűlési képvise­lő, a párt m­egyei örökös tb. elnöke — azok vettek­ részt, akik a pártalkotmány talaján állnak, és akik 1988 őszén­­ részt vettek a kisgaz­damozgalom ébresztésében. A zárt választmányi ülés m­inden atrocitás nélkül zaj­lott, és tart lapzártánk ide­jén is. A résztvevőik kife­jezték: mindaddig a koalí­ciós kormányzás mellett áll­­nak, amíg a kisgazdákat egyenrangú félként kezelik az ország vezetői. A gyűlés egyik szünetében sajtótájé­kozta­tót adott a Független Kisgazdapárt elnöke, dr. Torgyán József. Kérdésekre válaszolva Tor­gyán úr többek között el­mondotta, kifejezetten csa­lódottnak érzi magát, mert a Földművelésügyi Minisztéri­umban végrehajtották a tö­kéletes kisgazdátlanítást Hangot adott véleményének, amely szerint Antall József miniszterelnök már nem is egy párt­ diktatúráját való­sítja meg Magyarországon, mint annak idején a bolse­visták, hanem egyszemélyes hatalomra tör. Fájlalja, hogy az ország életét meg­határozó döntésekről mint a koalíció egy­ik vezető sze­mélyisége, csupán a sajtó­ból és utólag értesült. A pártelnök kijelentette: amennyiben az ország veze­tői nem tesznek eleget a magya­r nép jogos követelé­seinek, úgy 1992. február 29- én országos megmozdulás lesz. A kisgazdák elfogadha­tatlannak tartják, hogy az idősebbek, de a fiatalok ér­dekében sem­­ történnek meg­felelő lépések. Az egymás­nak ellentmondó, tehetségte­len kormányzati intézkedé­sek miatt, Magyarország nemhogy Európába nem menetel, de még banánköz­társasággá sem alakulhat, mert csak almánk van, de az is eladhatatlan — jelen­tette ki Torgyán József. — Milyen erőkre támasz­kodik a Független Kisgazda­­párt? — kérdeztem a po­litikustól. (Folytatás a 2. oldalon) A szíjgyártók, lószerszámkészítők körében csikónak hívják azt az ülőalkalmatos­ságot, amelyen a szebbnél szebb lószerszámok készülnek. Idős Kovács Ferenc szentesi szíjgyártó mester édesapjától tanulta a szakmát. A németországi, belga és holland megrendelések mellett, a fogathajtó válogatottunk részére is dolgo­zik. A közelmúltban Egerszegi Krisztina, a szegvári lovasnapok díszvendége ka­pott a mestertől egy szép fonott ostort. A különböző, kézzel csipkézett kantár­fejek, magyaros díszszerszámok és fonott sallangok készítését fia, ifj. Kovács Fe­renc is megtanulta, továbbviszi a szép, családi mesterséget. A képben: id. Ko­vács Ferenc (MTI Fotó) Szíjgyártó .dinasztia Fonott sallangok. Új erdők Felújítást a Borsodi Erdő­és Fafeldolgozó Gazdaság területén ősszel 230 hektá­ron végeznek. Az új, azaz a meglevőt növelő erdő te­lepítése tavaszra marad, amikor is folytatják a fel­újításit is. Az őszi erdősí­tést már megkezdték. Ülte­tik a csemetéket többek kö­zött Mis­kolc környékén, Mo­­csolyáson, valamint Hegyal­ján, Tolcsva mellett. A telepítéshez a ta­lajelő­­készítést már korábban el­végezték, s most a lombos fákat ültetik, mint a nyá­­rat, a bükköt és a tölgyet. M­integy 65 ezer nyárfacse­metét ültetnek el, amelyet a novajidrányii csemetekert­­ben neveltek. A bükk- és a tölgycsemeték a borsodi dombvidékre, valamint a lillafüredi, tehát bükki és a bánhorváti térségbe kerül­nek. A tervek szerint nyár­ról mintegy 100 hektárnyit ültetnek be 65 ezer cseme­tével, míg­­ 130 hektárnyi te­rületre egymillió-háromszáz­ezer tölgy- és bükkcsemete kerül. (Folytatás a 2. oldalon)

Next