Észak-Magyarország, 1992. január (48. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
u_ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A egyénik városaiban már óesztendő utolsó délutánünnepi hangulat uraltt, szóltak a dudák, a a legtöbb ember jól el készülődött az éji mulatságra, a virásra, 1092 köszöntésére, "feljebb a kisebb telepüvoltak csendesek, noünnepi készülődés ott ~ endezle” az óév utol .unkanapjának rendjét. A szombati nyitva tartás íránt üzemelő boltok nagy álmái bonyolították, ami dél körüli már hiába késtünk például virslit Misié belvárosában, még a nagyobbnak számító Húsházban sem kaptunk, nem is csak alig a megrenlt mennyiség felét szállt' a húsipari vállalat, íré azonban zavartalan hangulat kerekedett megyeszerte. Amikor sötétedés után kiürültek az utcák, a szórakozóhelyeken, az otthonokban megkezdődött a szilveszteri mulatság, sok helyen hajnalig. Éjfélkor összecsendültek a pezsgőspoharak, megszólaltak ismét a dudák, helyenként felröppentek a tűzijátékok fényei, és sajnos rengeteg petárda robbant. Újév napjának napfényes reggelén, Miskolcon a legtöbben még aludtak, de amint haladt előtre az óramutató, mind többen indultak útnak, hogy boldog új évet kívánjanak rokonaiknak, hozzátartozóiknak, folytatódott az evészet, ivászat... Aminek egyébként voltak „károsultjai” is. — A miskolci központosított orvosi ügyelet is meglehetősen nagy forgalmat bonyolított le — kaptuk a tájékoztatásit délelőtt dr. Fazekas István ügyeletestől. — Közlekedési baleset ugyan nem történt, ám sok volt az ittasan különböző sérüléseket szenvedett gyalogos, a szokásosnál is többen akartak öngyilkosok lenni, sérüléseket okoztak a petárdák. Egyik Alsózsolcán egy 11 éves cigányfiú kezében robbant fel. Miközben telefonon beszélgettünk, már megtudtuk azt is, hogy Tiszakeszinél történt az újév első közlekedési balesete: négyen sérültek meg, egyikük állapota súlyos. S nem telt teljesen zavartalanul a szilveszteri éjszaka a Blaskovits utcai detoxikáló állomáson sem: három felnőtt férfi és egy nő került hozzájuk kezelésre, holtrészegen. A Miskolci Közlekedési Vállalat diszpécserszolgálatánál Fekete Lajos ügyeletestől azt tudtuk meg, hogy szilveszterkor mintegy hetven autóbusz- és tizenöt villamosvezető volt szolgálatban. — Valamennyien vállalták a munkát — mondta. — A forgalom zavartalan volt, semmi rendellenesség nem történt. Éjszaka a 2-es, az 1-es és a 14-es buszok vonalán rásegítő járatokat is beindítottunk, hogy a szilveszterezők mihamarabb hazajuthassanak Tapolcáról, vagy Lillafüredről, ahol például a Palotaszállóban rendeztek nagy szilveszteri mulatságot. (Folytatás a 2. oldalon) t kormány nyilatkozata a költségvetésről Az Országgyűlés hosszas itát és szavazási eljárást illetően, az év utolsó napja elfogadta a Magyar Köztársaság 1992. évi állami ..öltségvetéséről szóló törvényt. Ennek egyik fontos előzménye, hogy a költségvetés irányelveinek megismerése árán a képviselők olyan lényeges információk birtokába juthattak, mint például a költségvetési hiány terezett mértéke, illetőleg az gyes fejezetekre vonatkozóbb adatok. Ezek megfelelő adót nyújtottak a költségetési törvény későbbi vitáihoz. Kétségtelen, hogy a költégvetési törvényjavaslatot a kormány bizonyos időbeli késedelemmel terjesztette a ház elé, de az Országgyűlés napirendjén egyébként is számos olyan javaslat szerepelt, amelyek elfogadása széles társadalmi igényeket elégített ki, s amelyekről a költségvetést megelőzően kellett dönteni. A kormány álláspontja szerint mindezen előzmények nem indokolták az ellenzék részéről azoknak az obstrukciós eszközöknek az alkalmazását, amelyek csaknem meghiúsították a költségvetés időben történő elfogadását. Külön kiemelést érdemel az a tény, hogy 1991. december 30-ról 31-re virradóra, amikor a kormánykoalíciót alkotó pártok, valamint a független képviselők egy része az immár második éjszakán át tartó ülésezés folytatása mellett döntöttek, az ellenzéki pártok frakciói távoztak az ülésteremből. Két ellenzéki párt képviselőcsoportja az éjszaka folyamán már nem is vett részt a határozathozatalban. Az Országgyűlés folyamatos ülésezése hiányában minden kétséget kizáróan (Folytatás a 2. oldalon) XLVIII. évfolyam, 1. szám 1992. január 2. Csütörtök Ara: 9,60 Ft Göncz Árpád ! ■ ■ i ■ [UNK] ii . ff« újévi köszöntője Honfitársaim! Barátaim! Boldog új esztendőt kívánok valamennyiőtöknek! Boldog új esztendőt hazánk polgárainak, a nálunk menedéket találóknak, a szomszédos államokban élő és a távoli országokba szétszóródott magyarságnak, köztársaságunk minden barátjának, s a világ minden jóakaratú emberének! Békét kívánok az új esztendőben! Békét a világnak, Európának, legkivált szomszédainknak és önmagunknak. Békét és bizalmat népek, nemzetek, etnikumok között. Békét és bizalmat itthon, egymás között, mindazoknak, akiket a nézeteik, eltérő politikai szándékaik, vagy éppen az egyre növekvő társadalmi különbségek szembeállítanak egymással. Amikor immár több, mint egy éve hozzákezdtünk az új, demokratikus Magyarország építéséhez, egységesebben éreztünk és hittünk. Egységessé tett bennünket, amit elutasítottunk: a régi rendet, a nemzeti kiszolgáltatottságot, a szélmalomharcot, amellyel illúziókból próbáltunk valóságot teremteni. Hittünk egy Európához jobban illeszkedő Magyarországban, ahol a jogrend védőernyője alatt nemcsak a társadalom egésze, hanem az egyes ember is könnyebben boldogul. Ma, alig egy év múltán, szakadozik az egység és foszladozik a hit. Bundás indulatokkal támadnak egymásra a politikai erők, s olykor már a társadalmi indulatok is felparázslanak, mert a szokatlan lemondás és nélkülözés bizalmatlanságot csihol, békétlenséget szül. Pedig nagy utat tettünk meg 1991-ben nagy célunk, a független demokratikus Magyarország felé, a sikeresebb gazdálkodást ígérő tulajdonviszonyok felé, s mindezt úgy, hogy hazánk a hétköznapok gondjai ellenére, e sok vihart megélt térség legszilárdabb országa maradt. 1991-ről följegyzi a történelem, hogy csaknem fél évszázad múltán, ebben az esztendőben hagyta el hazánkat az utolsó — lelkünk legmélyén mindig is megszállónak tartott — idegen katona, ekkor szűnt meg a Varsói Szerződés és a KGST, térségünk e két sajátos intézménye, melyek oly sokat emlegetett proletárinternacionalizmusa még leplezni is csak rosszul leplezte kiszolgáltatottságunkat. 1991-ről följegyzi a történelem, hogy csaknem fél évszázad múltán olyan törvényeket alkotott immár szabadon -és a szó valós értelmében — választott parlamentünk, amelyek révén a perifériáról közelebb kerültünk a középponthoz, a bennünk élő Európaeszméhez. Arra azonban kevesen gondoltak, hogy eredményeinknek vagy sikereinknek ára van. Olykor nagyon is keserves ára. • A társadalom legszélesebb rétegeit sújtó infláció és munkanélküliség, a szociális védettség csökkenése. És nyomukban olyan veszélyek járnak, mint a társadalmi ellentétek kiéleződése, a politikai indulatok elszabadulása, vagy éppenséggel a közbiztonság aggasztó romlása. Arra is talán csak kevesen gondoltak, hogy a meghatározó politikai erők sem képesek a jobb jövő érdekében türelemmel viszonyulni a társadalmi-politikai más véleményhez. Sőt, történelmi küldetésük nem ritkán túlzott magabiztossággal vértezett tudatában, maguk is hozzájárulnak az ellentétek éleződéséhez. Vagy éppenséggel nem figyelnek eléggé rá, hogy még a legígéretesebb távlatok reményében is összeroskadhatnak a jelen terhei alatt azok, akiknek a vállára mindig is a legnagyobb súlyt rakta a mindenkori történelem. Falun és városon egyaránt. A mindenkori milliókra, a bérből, fizetésből élőkre, nyugdíjasokra. Átalakulásunk legsúlyosabb terhét - s mind többet — ők (Folytatás a 2. oldalon) Elmaradt az ejtőernyősök bemutatója Látványos bemutatót ígért a Borsod Megyei Aeroklub ejtőernyős szakosztálya szilveszter napjára. Délelőtt 11 órára a miskolci műjégpályáin, majd ezt követően 13 órakor a Városház téren szerettek volna célba ugrani, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy újabb tagokat toboroznak a legbátrabbak sportjához és további szponzorokat szerezzenek az ejtőernyőzés fennmaradásához. Nos, az idő múlt, de az alkalmi kíváncsiskodók hiába kémlelték az eget, sem repülőgépet, sem ejtőernyősöket nem észleltek közeledni. A miskolci repülőtéren érdeklődtünk a látvány elmaradása miatt Szöllősi József repülőtér-vezetőnél. — Sajnos több nehézség együttes hatása akadályozta meg az ugrást. Ma 10 órakor kaptam kézhez a repülőtér „alkalmasságának engedélyét” a Légügyi Főigazgatóságtól, amit egyik klubtagunk személyesen hozott le Budapestről. Az AN—2 típusú repülőgépünknek nincs (Folytatás a 2. oldalon)