Észak-Magyarország, 1992. június (48. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Fejlesztésre a nyereséget! SZAKSZERVEZETI FÓRUM KAZINCBARCIKÁN Ennek a „néma országnak”, amelyben a polgárok nem mennek el szavazni, amelyben tüntetőleg elvonulnak a politikától, arra van szüksége, hogy valamennyi szakszervezet megtalálja a közös hangot, mondta szombaton Kazincbarcikán Révész András, a Független Szociáldemokrata Párt örökös elnöke, a Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Kazincbarcikai Vegyész Szakszervezet által rendezett országos szakszervezeti fórumon. Az Egressy Béni Művelődési Ház színháztermében összesen huszonöt különböző szakszervezet országos vezetői, parlamenti képviselők, nagyvállalati vezetők válaszoltak a jelenlevő, mintegy másfél száz érdeklődő kemény kérdéseire. Az elnöklő Főcze Lajos, a VDSZ főtitkára sajnálattal közölte, hogy a meghívott kormánytagok és minisztériumok nem jöttek el a rendezvényre. Bár a fórum központi témáját a szociális demokrácia témakörében hirdették meg, a kérdezők elsősorban a válsághelyzetben levő észak-magyarországi térség jövőjére voltak kíváncsiak, arra, hogy mit tesznek a szakszervezetek és az országgyűlési képviselők a súlyos gondok enyhítéséért. Tóth István országgyűlési képviselő (MDF) úgy vélekedett, hogy megfelelő piac esetén csupán a vegyiparnak van jövője, a kohászat és a szénbányászat nagyfokú visszafejlesztéssel élheti túl a válságot. Matyi László képviselő (SZDSZ) kijelentette, hogy a kormánynak a nehéz helyzetben levő ipari térségek átalakítására elképzelése sincs. Pál László képviselő (MSZP) szerint nem a magyar valóságra épít a kormány és az ipari vezetés. Bilecz Endre független képviselő úgy vélte, hogy a hagyományos ipar Észak- Magyarországon nem tartható meg fejlesztési program hiányában, de ennél súlyosabb, hogy a falusi munkanélküliség (ami nem szerepel a statisztikákban) már (Folytatás a 2. oldalon) Olasz nem a felkérésre Olaszországnak nincs szándékában elfogadná a felkérést és részt venni az újonnan alakult francia—német közös európai haderőben — jelentette ki Virginio Rognoni, védelmi miniszter. „Olaszország, úgy véli, hogy európai közös véderő létrehozására a Nyugat-európai Unió a megfelelő keret, ahogyan ezt a maastrichti csúcsértekezleten is megjelölték, s nem kétoldalú kezdeményezések, mint az Eurocorp elnevezésű hadtest — mondotta. A Nyugat-európai Unióban kilenc ország vesz részt, az EK tagjai, kivéve Írországot, Dániát és Görögországot. A maastrichti csúcson olyan döntést hoztak, hogy a közös pénzt és közös védelmi politikát kialakító jövendő Európai Unió biztonságpolitikai szervezete az átalakított NyEU lesz. 1/10) aM Elsőízben rendezett gyermeknapot a miskolci repülőtéren a megyei Aero Klub. Vasárnap a 9 órára hirdetett megnyitót megelőzően már hosszú gépkocsiskonvoj, emberáradat jelezte a nagy érdeklődést. Ezen a napon a gyerekeiké volt a hatalmas zöld préri, motoros és vitorlázó repülőgépeik, s 1 sárkányrepülők, s ezernyi „csoda” várta őket. A késő délutánig tartó program fél 10- ikor vette kezdetét, s a népes gyerekhadat és szüleiket Kele Antal, a repülőklub elnöke köszöntötte. (Folytatás a 16. oldalon) Az Ipari Minisztérium a Dimagról Tovább tart a diósgyőri kohászat körüli bonyodalom. Mint ahogy lapunk több ízben is jelezte: áll a termelés a gyárban, (volt) Dimag-vezetőket vettek őrizetbe (igaz, már nem „élvezik a rendőrség vendégszeretetét”), és holnap várhatóan hivatalosan is kihirdetik a felszámolást. Ez elvileg és nagy valószínűséggel gyakorlatilag azt is jelenti: a jelenlegi tulajdonosok kivonulnak a vállalkozásból, amely sokak szerint beláthatatlan következményekkel is járhat. Az elmúlt hét végén megszólalt az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium is. Közleményt bocsátott ki a Dimagról, amelyet most szó szerint közlünk: „A Dimag Rt. 1992. május 26-án újabb azonnali leállást helyezett kilátásba arra hivatkozva, hogy a MÁV nem szállítja a szükséges alapanyagokat. A kormány azonnal intézkedett, engedélyezte, hogy a korábban a felszámoló szervezet részére biztosított 1 milliárd forintos keretből a vállalatok tartozását a MÁV - nak részben kiegyenlíthesse. A vállalat vezetése ennek ellenére 1992. május 28-án a termelés teljes leállítása mellett döntött. Egyértelmű bizonyíték ez arra, hogy az újra meg újra felvetődő követelődzések csak politikai manőverek a vállalatvezetés tehetetlenségének palástolására. (Folytatás a 2. oldalon) Gólok, pontok, eredmények TIZENEGYEDIK LETT A BORSODI BÁNYÁSZ * JUGOSZLÁVIÁT KIZÁRTÁK * SENNA MEGTÖRTE MANSELL SIKERSOROZATÁT ★ ABAÚJSZÁNTÓ: ÚTBAN AZ NB III. FELÉ * TOTÓ: PAPÍRFORMA * KOSÁRCSÚCS AZ AVASIBAN * OLASZ B: UDVARIAS VENDÉGEK (Tudósítások, beszámolók a 13., 14. és 15. oldalon) Balesete óta először indult hármas próbaversenyen a miskolci Kropkó Péter (képünkön), a Trike többszörös magyar bajnok és Világ Kupa helyezett sportolója. A Bolyai biatlonon állt rajthoz Miskolctapolcán, és a férfi felnőtt kategóriában szerezte meg az első helyet. MBMHMHMHBBI——— íj. ENSZ-BT Azonnali embargó Kis-Jugoszlávia ellen A magyar kormány nyilatkozata Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton este New Yorkban átfogó megizzorító inrtézkedésielket hozott Szerbia és Montenegro élén. Az erről szóló határozatot 13 szavazattal hoziálk, Kína és Zimbabwe tartózkodott a szavazástól. A testület elnöki tisztét jelenleg Ausztria tölti be. Az azonnali hatállyal életbe lépő tilalomcsomag csaknem teljes kereskedelmi embargót és az olajszámmításaik leállítását irányozza elő. Emberiességi szempontból csupán az élelmiszerek és gyógyszerek képeznek kivételt. A dokumentum értelmében megszűnik a Bellgráddal való légiforgalom, befagyasztják Szerbia és Montenegro külföldi javait, ieálllítják a pénzügyi ügyleteiket, megszakítják a sport-, a kulturális és tudományos kapcsoltaitokat. A magyar kormány álláspontjáról és döntéséről az ENSZ- embargó ügyében Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője vasárnap késő délután a következő nyilatkozatot juttatta el a Magyar Távirati Irodához. A tájékoztatás szerint a magyar kormány a miniszterelnök közvetlen irányításával az ENSZ Biztonsági Tanácsának összeülésétől kezdve folyamatosan tartja az érintkezést az érdekeltekkel, és az alábbi nyilatkozatot teszi közzé: A magyar kormány üdvözli a jelenleg osztrák elnökség alatt álló ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szerbia és Montenegro elleni szankciókat elrendelő határozatát, melynek — egyetlen térségbeli országként, több állam óhajára — maga is társszerzőjévé vált. A határozatot Magyarország olyan nagy horderejű lépésnek tartja, amely a kibontakozást segíti elő, sőt annak az adott helyzetben elkerülhetetlen, elengedhetetlen eszköze. A kormány a Biztonsági Tanács határozatának megfelelően jár el, teljes körben érvényesíti a testület által elfogadott szankciókat. Számít arra, hogy a nemzetközi közösség minden tagja ennek megfelelően cselekszik. (MTI) Zempléni liberális napok Május utolsó három napján szervezett több helyszínen a fenti címmel rendezvénysorozatot a Szabad Demokraták Szövetsége. Egy rögtönzött értékelésre kértük vasárnap délelőtt Soós Károly Attilát, az SZDSZ országgyűlési képviselőjét, a párt országos tanácsának tagját. — Ezen a hétvégiéin az SZDSZ parlamenti képviselői és ügyvivői látogattak Zemplénbe. Különösebb aktualitása nincs a helyszínválasztásnak, az országban mindenütt igyekszünk ilyen rendezvényeket tartani. Külön örömünkre szolgált, hogy meghívásunkat elfogadva Csehszlovákiából is átjöttek ottani parlamenti képviselők, egyrészt azért, hogy tájékozódjunk az ott élő magyarok helyzetéről, másrészt pedig, hogy ők is képet kaphassanak a nálunk élő szlovákok helyzetéről. Többek között megállapítottuk, hogy Magyarországon a szlovák oktatás helyzete fejlődik, mindamellett feltétlenül növelni szükséges a szlovák nyelvű iskolák számát, de ugyanezt kellene tenni a szlovákiai magyarok oktatásának javításáért is. Szó esett még a kölcsönös pedagógusképzés lehetőségeiről. Ami az egyéb tapasztalatokat illeti: a gondok az ország minden részében nagyjából hasonlóak. Itt, az északkeleti régióban azonban fokozottabb problémát jelent a munkanélküliség, de a kedvezőtlen természeti adottságokból fakadóan súlyos a mezőgazdaság helyzete is. Az itt élő embereket érthetően ezek a kérdések foglalkoztatják leginkább, a fórumokon — amelyeket nagy érdeklődés kísért — ezekre a problémákra vártak tőlünk választ. Az MDF a, médiaMMí ’-ríl M , VáAz MDF Országos lasztmányának szombati ülésén elfogadott állásfoglalás szerint a miniszterelnök indítványa, melyben javasolta a köztársasági elnöknek a Magyar Rádió elnökének felmentését, összhangban áll az alkotmánnyal és az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel, amely a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szól. Az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzott: Göncz Árpádnak az a döntése —, hogy nem mentette fel Gombár Csabát tisztségéből — törvénysértő és ellentétes az alkotmánnyal. A köztársaság elnöke ugyanis nem vette figyelembe a kinevezési törvényt, semmibe vette az 1047/1974-es minisztertanácsi határozatot és mellőzte az Alkotmánybíróság két határozatát is. Székelyhídi Ágoston szóvivő kifejtette, hogy a „médiaháborút” elsősorban közjogi kérdésnek tekintik. Az alapviszony a tömegtájékoztatás és a közvélemény, és nem az egyes pártok és a tömegtájékoztatás között található. A tömegtájékoztatás alapvető feladata, hogy hitelesen informáljon, valamint hitelesen tükrözze a közvéleményt — húzta alá a szóvivő. (MTI)