Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A diósgyőri kohó még él Az elmúlt évben, augusz­tus 6-án kezdődött meg a diósgyőri kohászatban a Nyersvas- és Acélgyártó Kft. felszámolása, a „művelettel” a bíróság a Reorg Rt.-t bíz­­ta meg. Időközben a Dimag Rt.-nek új tulajdonosa lett, és az orosz—osztrák kon­zorcium, illetve a Diósgyő­ri Nemesacél Művek (DNM) a felszámolószervezettől ez év június 30-ig, tehát a teg­napi napig bérbe vette a Reorgtól a kohót, s az acél­művet. A termelőberendezé­seket működtették is, amed­dig csak tudták... A bérleti szerződés lejár­ta előtt már intenzív tár­gyalások folytak a DNM, a Dimag és a felszámoló szer­vezet között, és tegnapra az is eldőlt: a bérleti szerző­dést a bérbevevők tovább már nem tudják meghos­­­szabbítani, éppen a Dimag bizonytalan sorsa miatt. Ez a bejelentés legkevesebb 1200 ember sorsát bizonyta­lanította el. Egy dolog biztos: áll a diósgyőri kohászatban a ter­melés, az emberek 100 szá­zalékos alapbérüket kapva otthon vannak. És az is töb­­bé-kevésbé tény: a kohá­szatban az ipari miniszté­riummal egyetértésben min­dent megtesznek annak ér­dekében, hogy a kohót élet­ben tartsák. Legalábbis ad­dig, míg egyszer, s minden­korra eldől: a kormány mit akar a kohászattal... Robbantás helyett újjáépítették Raktár a malomban Ha a központban lenne, kétségtelen: díszévé válhat­na Miskolcnak. Persze, így is, hogy csak az iparterüle­ten található, szép. Tegnap műszakilag átadták a beru­házónak az alsóvárosi mal­mot, a Vágóhíd utca 4. szám alatt. Az 1912-ben épült, és most teljes egészében meg­újult épület már csak a ne­vében őrzi a malmot :ezen­­túl­i funkciója a Vasvill Ke­reskedelmi Vállalat raktá­ra, diszkontáruháza. A malom valamikori tu­lajdonosa elismerően bólo­gatott, amikor szemrevéte­lezte az átépítést, neki tet­szett. És nagy valószínűség­gel mondható: hasonlókép­pen vélekedik erről minden­ki, aki erre jár. A Vasvill hét évvel ezelőtt vette meg az épületet, és a cég tervei között még az is szerepelt: lerobbantják, korszerű rak­tárbázist építenek helyébe. Szerencse: pénzük csak az átépítésre futotta, ezért a város is nyert, és a keres­kedelmi vállalat sem szo­­morkodhat. A generálkivitelezést ver­senytárgyalás után az Észak­magyarországi Állami Épí­tőipari Vállalat nyerte el, majd annak átalakulása, fel­számolása után a HEZES Kft. végezte. A Nyitrai Pál ügyvezető által vezetett csa­pat kétségkívül nívós mun­kát végzett, és ezt Monas­tery Jenő Vasvill vezérigaz­gató is kiemelte tegnapi be­szédében. A kereskedelmi vállalat több, mint hatvan millió forintot fordított az átépítésre, és az igen közeli jövőben itt kap helyet a cég raktára, diszkontáruháza, va­lamint számítógépközpontja is. Szabó Iván: „Két-három év alatt korszerű, acélipara lehet Ózdnak” A kanadai Hatch cég 95 millió dollár befektetéséről tárgyal Budapest (ISB)­­ „A kanadaiak elképzelései reálisak, segítségükkel világszínvonalúvá és nyereségessé alakítha­tó az ózdi kohászat" - szögezte le Szabó Iván. Az ipari és kereskedelmi tárca vezetője, az ózdi kohászat jövőjé­vel kapcsolatos kedd délelőtti szakmai konzultáción adott hangot optimizmusának. Rövid bevezetőjében utalt arra is, hogy a jórészt elkészült megvalósíthatósági tanulmány sze­rint a korszerűsítés 95 millió dollárba kerül. Az új üzem­ben a mainál sokkal magasabb szinten termelhetnek majd, s jelentős mértékben csökkenni fog a környezet szennye­zése is. A beruházáshoz azonban nem a kormány adja a pénzt, a dollármilliókat külföldi és hazai befektetőknek kell előteremteniük. Az Ózdi Acélmű Rt. és az Ózdi Kohászati Üzemek mo­dernizálását szolgáló megva­lósíthatósági tanulmányt az ipari tárca kezdeményezé­sére rendelték meg a kanai­­dai Hatch befektetésszerve­ző cégtől. A tanulmány ké­szítői elsősorban azt vizsgál­ták, hogy milyen beruházá­sok szükségesek ahhoz, hogy az ózdi kohászat, illetve drót-, betonacél- és acélrúd­­gyártás nyereségessé váljon. A kanadaiak megállapítása összecseng a hazai szakér­tőikéve­­t: a m­aigyolvasztóra alapozott vaskohászatot nem l­ehet nyereségesen folytatni. Ezért azt javasolják, hogy egy Észak-Ameri­kában már sikeresen és nyereségesen működő mini acélművet te­lepítsenek Ózdra. A mini acélmű nagy előnye, hogy ócskavasból állítja elő a fel­használandó alapanyagot, üzemeltetése rend­k­ívül gaz­daságos és­­ környezeti kímélő. (Folytatás a 2. oldalon) H Ülést tartott a munkaügyi tanács Minden megyei ember mnka nék­i lesz Nagy valószínűséggel mond­ható:­­bejön a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ év ele­ji prognózisa: az év végére várhatóan 80—90 ezren lesz­nek mimika nélkül. Ez, nem­zetközi összehasonlításban is szokatlanul magas, és poli­tikailag is alig kezelhető 21—24 százalékos mun­ka­­­né­lküli ráta f kia­lalkulását i­s eredményezheti. A megyei munkaügyi ta­nács tegnapi ülésén —t több más napirendi pont mellett — tájékoztató hangzott el a régió első félévi munka­­erőpiaci helyzetéről is. Ez egyértelműen megállapítja, hogy a munkanélküliség to­vábbra is erőteljese­n nő, immár több, mint 65 ezer munkavállaló kapta­­ kézbe munkakönyvét. A mun­ka­­nél­külliség változatlanul igen gyors növekedése összefügg azzal­, hogy a foglalkoztatá­si helyzetet meghatározó gazdasági folyamatok to­vábbra is­­ kedvezőtlenül ala­kultak. Alacsony a rende­lésállomány, romlott a ka­pacitások kihasználtsága, na­gyon sok cég csődbe ment, többnél a felszámolási eljá­rás folyik (gépgyár, szén­bányák, divatgyár, kohászat, építőipar). Bár az utóbbi hetekben egyre több az üres álláshe­lyük száma, de a munkahe­lyük választéka viszonylag (Folytatás a 2. oldalon) MA: ELKERÜLHETŐK A VÍZI TRAGÉDIÁK (3. oldal) UFÓK A BIZTOSÍTÓKÉRT (6. oldal) HA A BUSZ KÜLFÖLDRE MEGY ... (12. oldal) Japánok Kazincbarcikán A probléma és a higany maradt Volt egyszer egy higany­ügy, mely két évvel ezelőtt — ha tetszett, ha nem — reflektorfénybe állította a Borsodi Vegyi Kombinátot. Mint olvasóink előtt is is­mert, a talajba szivárgott, hatalmas mennyiségű nehéz­fém „utóéletéről”, környe­zetszennyező hatásáról vizs­gálatok készültek, pro és kontra eredménnyel, meg­osztva a szakembereket és a közvéleményt egyaránt. A témával kapcsolatos híradások azóta ritkultak, de a probléma maradt, hi­szen mindaddig amíg a BVK-jogutód Borsodchem a hig­­nykatódos elektrolízises technológiát üzemelteti, gya­rapítja a föld alatti higany­mennyiséget. A megoldás: egy higanymentes technoló­gia. Ennek kidolgozásán — a részvénytársaság megbízá­sából — japán szakembe­rek dolgoztak, és a tanul­mányterv ez év februárjára elkészült. A megvalósítás? Nos — saját anyagi forrás hiányá­ban —i a Ibarcikaiak meg­pályáztak egy ugyancsak ja­pán környezetvédelmi kor­mányhitelt. Lesz tehát tech­­­­nológiaváltás Kazincbarci­kán? Jelenleg a hitel oda­ítélésében részt vevő mun­ka­bizottság ellenőrzi az el­készült tanulmányterv hát­terét. A felkelő nap orszá­gaiból érkezett szakemberek tegnap és ma a helyszínem jártak, járnak, adatokat gyűjtenek, hogy hazájukba visszatérve megalapozottan dönthessenek a finanszíro­zásról. A válasz várhatóan ez év végére születik meg. Amennyiben a­­ beruházás létrejön, a borsodi térség egyik súlyos környezetvé­delmi gondján segít. Holnaptól hatályba lép Kárpótlás a politikai üldözötteknek Budapest (I­KB) Július 2-án hatály­ba lép a politi­kai üldözöttek kárpótlásáról szóló­­ törvény. Ez volt az apropója annak a sajtótájé­koztatónak, amelyet kedden délelőtt tartott az­­ Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Sepsey Tamás cím­zetes államtitkár bevezető­jében kitért arra, hogy száz­ezrük várják: a múlt bű­neiért a mai nemzedék ad­jon valamilyen formában elégtételt. Az erkölcsi kár­pótlást — az ország teher­bíró-képessége által behatá­rolt — anyagi is kísérni fogja. A­­ törvény az 1939. már­cius 11. és 11989. október 23. közötti, több mint ötven évet öleli á­t, s próbálja meg kárpótolni az elmúlt diktatúrák politikai jogfosz­tott­jait: deportáltakat, get­tóba­­ kényszerítette­ket, mun­­kaszolgálatosokat, internál­takat, börtönökben szenve­detteket. A törvény szerint sza­badságelvonás miatt a sé­relmet szenvedett jogosult a kárpótlásra. Ha már meg­halt, akkor kizárólag a túl­élő házasítáns­­ kaphat kár­pótlást: az összeg fülét. Túl­élő házastársna­k az minő­sül, aki a sérelmet elszen­vedettel a szabadságelvonás ideje alatt is együtt élt (vagy a sértett szabadulása után az első házasságát ve­le kötötte), és a házassága sérelmet elszenvedett halá­lakor is fennállt. A külföldön élő jogosult egyösszegű kárpótlást kap — minden szabadságelvo­násban eltöltött hónap után 11 000 forint értékű kárpót­lási jegyet. A belföld­ön élő jogosult hasonló elbírálásban része­sül, de ha 6 hónapnál na­gyobb időtartam után kér kárpótlást, ak­kor választ­hat. Az előbbi említett le­hetőség, illetve a járadék (Folytatás a 2. oldalon)

Next