Észak-Magyarország, 1992. július (48. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A diósgyőri kohó még él Az elmúlt évben, augusztus 6-án kezdődött meg a diósgyőri kohászatban a Nyersvas- és Acélgyártó Kft. felszámolása, a „művelettel” a bíróság a Reorg Rt.-t bízta meg. Időközben a Dimag Rt.-nek új tulajdonosa lett, és az orosz—osztrák konzorcium, illetve a Diósgyőri Nemesacél Művek (DNM) a felszámolószervezettől ez év június 30-ig, tehát a tegnapi napig bérbe vette a Reorgtól a kohót, s az acélművet. A termelőberendezéseket működtették is, ameddig csak tudták... A bérleti szerződés lejárta előtt már intenzív tárgyalások folytak a DNM, a Dimag és a felszámoló szervezet között, és tegnapra az is eldőlt: a bérleti szerződést a bérbevevők tovább már nem tudják meghosszabbítani, éppen a Dimag bizonytalan sorsa miatt. Ez a bejelentés legkevesebb 1200 ember sorsát bizonytalanította el. Egy dolog biztos: áll a diósgyőri kohászatban a termelés, az emberek 100 százalékos alapbérüket kapva otthon vannak. És az is többé-kevésbé tény: a kohászatban az ipari minisztériummal egyetértésben mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kohót életben tartsák. Legalábbis addig, míg egyszer, s mindenkorra eldől: a kormány mit akar a kohászattal... Robbantás helyett újjáépítették Raktár a malomban Ha a központban lenne, kétségtelen: díszévé válhatna Miskolcnak. Persze, így is, hogy csak az iparterületen található, szép. Tegnap műszakilag átadták a beruházónak az alsóvárosi malmot, a Vágóhíd utca 4. szám alatt. Az 1912-ben épült, és most teljes egészében megújult épület már csak a nevében őrzi a malmot :ezentúli funkciója a Vasvill Kereskedelmi Vállalat raktára, diszkontáruháza. A malom valamikori tulajdonosa elismerően bólogatott, amikor szemrevételezte az átépítést, neki tetszett. És nagy valószínűséggel mondható: hasonlóképpen vélekedik erről mindenki, aki erre jár. A Vasvill hét évvel ezelőtt vette meg az épületet, és a cég tervei között még az is szerepelt: lerobbantják, korszerű raktárbázist építenek helyébe. Szerencse: pénzük csak az átépítésre futotta, ezért a város is nyert, és a kereskedelmi vállalat sem szomorkodhat. A generálkivitelezést versenytárgyalás után az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat nyerte el, majd annak átalakulása, felszámolása után a HEZES Kft. végezte. A Nyitrai Pál ügyvezető által vezetett csapat kétségkívül nívós munkát végzett, és ezt Monastery Jenő Vasvill vezérigazgató is kiemelte tegnapi beszédében. A kereskedelmi vállalat több, mint hatvan millió forintot fordított az átépítésre, és az igen közeli jövőben itt kap helyet a cég raktára, diszkontáruháza, valamint számítógépközpontja is. Szabó Iván: „Két-három év alatt korszerű, acélipara lehet Ózdnak” A kanadai Hatch cég 95 millió dollár befektetéséről tárgyal Budapest (ISB) „A kanadaiak elképzelései reálisak, segítségükkel világszínvonalúvá és nyereségessé alakítható az ózdi kohászat" - szögezte le Szabó Iván. Az ipari és kereskedelmi tárca vezetője, az ózdi kohászat jövőjével kapcsolatos kedd délelőtti szakmai konzultáción adott hangot optimizmusának. Rövid bevezetőjében utalt arra is, hogy a jórészt elkészült megvalósíthatósági tanulmány szerint a korszerűsítés 95 millió dollárba kerül. Az új üzemben a mainál sokkal magasabb szinten termelhetnek majd, s jelentős mértékben csökkenni fog a környezet szennyezése is. A beruházáshoz azonban nem a kormány adja a pénzt, a dollármilliókat külföldi és hazai befektetőknek kell előteremteniük. Az Ózdi Acélmű Rt. és az Ózdi Kohászati Üzemek modernizálását szolgáló megvalósíthatósági tanulmányt az ipari tárca kezdeményezésére rendelték meg a kanaidai Hatch befektetésszervező cégtől. A tanulmány készítői elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen beruházások szükségesek ahhoz, hogy az ózdi kohászat, illetve drót-, betonacél- és acélrúdgyártás nyereségessé váljon. A kanadaiak megállapítása összecseng a hazai szakértőikévet: a maigyolvasztóra alapozott vaskohászatot nem lehet nyereségesen folytatni. Ezért azt javasolják, hogy egy Észak-Amerikában már sikeresen és nyereségesen működő mini acélművet telepítsenek Ózdra. A mini acélmű nagy előnye, hogy ócskavasból állítja elő a felhasználandó alapanyagot, üzemeltetése rendkívül gazdaságos és környezeti kímélő. (Folytatás a 2. oldalon) H Ülést tartott a munkaügyi tanács Minden megyei ember mnka néki lesz Nagy valószínűséggel mondható:bejön a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ év eleji prognózisa: az év végére várhatóan 80—90 ezren lesznek mimika nélkül. Ez, nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul magas, és politikailag is alig kezelhető 21—24 százalékos munkanélküli ráta f kialalkulását is eredményezheti. A megyei munkaügyi tanács tegnapi ülésén —t több más napirendi pont mellett — tájékoztató hangzott el a régió első félévi munkaerőpiaci helyzetéről is. Ez egyértelműen megállapítja, hogy a munkanélküliség továbbra is erőteljesen nő, immár több, mint 65 ezer munkavállaló kapta kézbe munkakönyvét. A munkanélkülliség változatlanul igen gyors növekedése összefügg azzal, hogy a foglalkoztatási helyzetet meghatározó gazdasági folyamatok továbbra is kedvezőtlenül alakultak. Alacsony a rendelésállomány, romlott a kapacitások kihasználtsága, nagyon sok cég csődbe ment, többnél a felszámolási eljárás folyik (gépgyár, szénbányák, divatgyár, kohászat, építőipar). Bár az utóbbi hetekben egyre több az üres álláshelyük száma, de a munkahelyük választéka viszonylag (Folytatás a 2. oldalon) MA: ELKERÜLHETŐK A VÍZI TRAGÉDIÁK (3. oldal) UFÓK A BIZTOSÍTÓKÉRT (6. oldal) HA A BUSZ KÜLFÖLDRE MEGY ... (12. oldal) Japánok Kazincbarcikán A probléma és a higany maradt Volt egyszer egy higanyügy, mely két évvel ezelőtt — ha tetszett, ha nem — reflektorfénybe állította a Borsodi Vegyi Kombinátot. Mint olvasóink előtt is ismert, a talajba szivárgott, hatalmas mennyiségű nehézfém „utóéletéről”, környezetszennyező hatásáról vizsgálatok készültek, pro és kontra eredménnyel, megosztva a szakembereket és a közvéleményt egyaránt. A témával kapcsolatos híradások azóta ritkultak, de a probléma maradt, hiszen mindaddig amíg a BVK-jogutód Borsodchem a hignykatódos elektrolízises technológiát üzemelteti, gyarapítja a föld alatti higanymennyiséget. A megoldás: egy higanymentes technológia. Ennek kidolgozásán — a részvénytársaság megbízásából — japán szakemberek dolgoztak, és a tanulmányterv ez év februárjára elkészült. A megvalósítás? Nos — saját anyagi forrás hiányában —i a Ibarcikaiak megpályáztak egy ugyancsak japán környezetvédelmi kormányhitelt. Lesz tehát technológiaváltás Kazincbarcikán? Jelenleg a hitel odaítélésében részt vevő munkabizottság ellenőrzi az elkészült tanulmányterv hátterét. A felkelő nap országaiból érkezett szakemberek tegnap és ma a helyszínem jártak, járnak, adatokat gyűjtenek, hogy hazájukba visszatérve megalapozottan dönthessenek a finanszírozásról. A válasz várhatóan ez év végére születik meg. Amennyiben a beruházás létrejön, a borsodi térség egyik súlyos környezetvédelmi gondján segít. Holnaptól hatályba lép Kárpótlás a politikai üldözötteknek Budapest (IKB) Július 2-án hatályba lép a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvény. Ez volt az apropója annak a sajtótájékoztatónak, amelyet kedden délelőtt tartott az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Sepsey Tamás címzetes államtitkár bevezetőjében kitért arra, hogy százezrük várják: a múlt bűneiért a mai nemzedék adjon valamilyen formában elégtételt. Az erkölcsi kárpótlást — az ország teherbíró-képessége által behatárolt — anyagi is kísérni fogja. A törvény az 1939. március 11. és 11989. október 23. közötti, több mint ötven évet öleli át, s próbálja meg kárpótolni az elmúlt diktatúrák politikai jogfosztottjait: deportáltakat, gettóba kényszerítetteket, munkaszolgálatosokat, internáltakat, börtönökben szenvedetteket. A törvény szerint szabadságelvonás miatt a sérelmet szenvedett jogosult a kárpótlásra. Ha már meghalt, akkor kizárólag a túlélő házasítáns kaphat kárpótlást: az összeg fülét. Túlélő házastársnak az minősül, aki a sérelmet elszenvedettel a szabadságelvonás ideje alatt is együtt élt (vagy a sértett szabadulása után az első házasságát vele kötötte), és a házassága sérelmet elszenvedett halálakor is fennállt. A külföldön élő jogosult egyösszegű kárpótlást kap — minden szabadságelvonásban eltöltött hónap után 11 000 forint értékű kárpótlási jegyet. A belföldön élő jogosult hasonló elbírálásban részesül, de ha 6 hónapnál nagyobb időtartam után kér kárpótlást, akkor választhat. Az előbbi említett lehetőség, illetve a járadék (Folytatás a 2. oldalon)