Észak-Magyarország, 1992. augusztus (48. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

XLVIII. évfolyam, 181. szám 1992. augusztus 1. Szombat Ára: 9,60 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Történelmi nap: Csatorna a Rajnát Pénteken a Duna—Raj­na—Majna csatorna utolsó, rövid szakaszának elárasz­tásával összekapcsolták az európai kontinenst kettévá­lasztó Északi- és Fekete-ten­gert. Történelmi nap a nem­zetközi hajózás életében — kommentálta a hírt az AP amerikai hírügynökség­ köti össze a Dunával Rezesbanda játszott, szí­nes luftballonokat eresztet­tek fel, és mintegy 1000 em­ber nézte, amint két ex­kavátor szétlapátolja a 171 km hosszú csatorna utolsó száraz szakaszát elzáró föld­­gátat. A művelet befejezté­vel az 1 km-es csatorna megtelt vízzel. (Folytatás a 2. oldalon) Bizonytalan béremelés a közalkalmazottaknak A költségvetés még két évig meggátolja Budapest (ISB). Minden érdekképviseleti követelés ellenére is valószínű, hogy 1995 előtt jelentős béremelést kaphatnak a­özalkalmazottak. Egyelőre a jubileumi jutalmak, a tizenhárma­ik havi illetmény és a végkielégítések fedezete látszik biztos­ak. A kormány e heti ülésén foglalkozott a költségvetési intézmények érdekegyeztető fóruma munkavállalói szer­vezeteitől érkezett levéllel. A közalkalmazottak nevében megfogalmazott memoran­dum azt firtatta, miként ter­vezik végrehajtani a rég várt béremelést a foglalkozási körben. (Folytatás a 2. oldalon) 0» ügyészségi vizsgálat az Ybl Bank kapcsolatban A Legfőbb Ügyészséget kéri fel a privatizációs mi­niszter az Ybl Bankkal kap­csolatos vizsgálatra — tájé­koztatta Csuhaj V. Imre kabinetfőnök az MTI-t pén­teken. Mint mondotta: lezajlott ugyan már egy belső vizs­gálat az Ybl Bankkal kap­csolatban, amelynek során azt elemezték, hogy törvé­nyesek voltak-e az eladás körülményei, illetőleg a tranzakció megfelelt-e az ÁVÜ belső szabályrendsze­rének. Mivel e vizsgálat nem adott megnyugtató, végleges eredményt, azt folytatják mégpedig külső szervezetek bevonásával. Az Állami Számvevőszék mel­lett a Legfőbb Ügyészséget kérik fel, hogy vizsgálja meg a tranzakció valamen­­­­nyi részletét. Az Állami Vagyonügynök­ség 25,8 százalékban volt tulajdonosa az Ybl Banknak a privatizáció előtt. E rész­vényeit 300 millió forintért értékesítette. (MTI) ENSZ-adósságok Súlyos pénzügyi helyzet­ben van az ENSZ: július közepéig a tagállamok 908,5 millió dollár befizetéssel maradtak adósak — derül ki abból a jelentésből, ame­lyet csütörtökön tette­k közzé a világszervezetben. (MTI) XXV. nyári olimpia Nyolcra nőtt aranyérmeink száma! Fantasztikusak a magyar úszók! Amit ők egyszer meg­ígérnek, arra mérget lehet venni. Széchy Tamás és Kiss László nyilatkozataikban nem titkolták, egyáltalán nem rej­tették véka alá, hogy négy, esetleg öt arany lehet a ter­més. Nos, tegnap estére meg­lett az ötödik is, előbb Dar­nyi Tamás védte meg 200 ve­gyesen szöuli elsőségét — küzdenie kellett, de fantaszti­kus hajrája ellen senkinek sem volt ellenszere —, aztán pedig negyed 9 tájban Eger­szegi Krisztina imponáló fö­lénnyel tette egyértelművé mindenki számára, hogy jelen­leg ő a női hátúszás király­nője. A 400 vegyes és a 100 hát után pénteken a 200 há­ton is győzött, s Barceloná­ban véghezvitte a hatalmas bravúrt, a mesterhármast. Közben kézilabdázóink szép csendesen eljátszották esélyü­ket, Izland verte meg őket; Barsi azokat igazolta, akik ké­telkedtek fellépése komolysá­gában, Hajtás Bertalan pe­dig lapzártáig beverekedte magát a legjobb négy közé a cselgáncsozók 71 kilós súly­csoportjában. Az egykori mis­kolci derekasan menetelt, s a sportlövészetben is jók mára a kilátások. Egerszegi Krisztina megszerez­­te harmadik aranyérmét is, fö­lényesen nyert 200 háton. i­i?. g.. » ; * «mami ■ » > Darnyi Tamás útban 200 méter vegyesen az olimpiai győzelem felé. Jegyzék készül a tartós állami tulajdonról A kormány gyakorlati lépései a vagyonkezelés terén Budapest (ISB) A kormány a csütörtöki ülésén feladat­­tervet fogadott el a tartó­san, valamint az időlegesen állami tulajdonban maradó vagyon kezelésével, illetve hasznosításával kapcsolatban. Ismeretes, hogy az Ország­gyűlés a nyári szünet előtti utolsó munkanapjain fogad­ta el a tartósan állami tu­lajdon­ban maradó vagyon­­ kezeléséről, továbbá az idő­legesen állami tulajdonban maradó vagyon hasznosításá­ról szóló törvényeket. Mint azt László B­alázs kormányszóvivő pénteki saj­tókonferenciáján bejelentet­te, a kormány e heti ülésén feladattervet határozott meg a két törvény végrehajtásá­nak legfontosabb teendőiről. A feladatterv legfontosabb elemei: részletes lajstromot készítenek azokról a válla­latokról,­­melyek esetében az álla­m 100, vagy legalább 51 százalékos tulajdont kíván fenntartani; meghatározzák azokna­k a közfeladatot ellá­tó vállalatoknak a körét, me­lyeket alapítványi formában­­ kívánnak működtetni; elké­szül az Állami Tulajdonosi Rt. szervezeti modellje; meg­tervezik az Állami Vagyon­ügynökség illeszkedését az új állami vagyoni kezelői, -hasz­nosítási struktúrába. Miskolc belvárosában tegnap életbe lépett a Telpark-rendszer, amely azt jelenti, csak 40 fo­rintos parkolási kártyával lehet 1, 2, vagy 4 órán át tartózkodni a belvárosban attól füg­gően, milyen közel vagyunk a város szívéhez. Nyilvánvaló, hogy a legbelső parkolási zóna a legdrágább, kifelé haladva tovább és ol­csóbban várakozhatnak az autók. Képünkös a Városgondnokság munkatársai eltávolítják fölöslegessé vált parkolóórákat. Fotó: F. M. MARGOT HONECKER: Németország többé nem a hazám Az új Németország többé nem a hazám — nyilatkozta csütörtökön a Chilébe tartó Margot Honeckier, akit Luxemburgban, repülőtéri átszállása közben sikerült mikrofonvégre kapnia az ARD egyik újságírónőjének. — Ami az elmúlt évek­ben történt, az egy nagy tévedés. A németek ezt még meg fogják bánni — jelen­tette ki a feleség, amint azt a riporter az ARD televízió­­állomás egyik pénteki mű­sorában jelentette. — Örü­lök, hogy Chilében viszont­látom családomat — mond­ta végül Margot, a férjére vonatkozó kérdésekre azon­ban nem válaszolt. Margot Honeckert Santia­­goban lánya, Sonja és annak családja várja. A most 39 éves Honecker lány egy chilei menekülthöz ment férjhez, aki annak idején, a hetvenes években az NDK- ban talált menedéket. A család két gyermekével két éve él Chilében. , „Karcsúsodik” az Észak-magyarországi Tü­zép Vállalat Budapest (ISB) — „A Tü­zép-vállalatok privatizáció­jára némi fáziskéséssel ke­rült sor” — mondja Tóth Attila, az Állami Vagyon­ügynökség (ÁVÜ) igazgató­­helyettese. Az ok: a „régi” Kereskedelmi Mini­sz­térium 1990-ben azzal bízott meg egy szervezőintézetet, hogy készítsen terveket a tüzép­­szakma szervezeti korszerű­sítésére, a privatizáció elő­készítésére. Az intézet 1991- re dolgozta ki az elképzelé­seit, amelyek szerint egy­szerre több megyét felölelő vállalatóriásokat lehetőleg egyben kellett volna tartani, s a privatizációjukat is a hagyományos szervezeti for­mában végrehajtani. Az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisz­térium azonban nem értett egyet ezzel az elgondolással, helyette decentralizációt ja­vasolt, a vállalatok „karcsú­sítását”­ így indult meg a kisebb Tüzép-tel­epek eladá­sa az előprivatizációs prog­ram keretében. A vállalatóriások vezetői­nek természetesen elemi ér­dekük fűződött ahhoz, hogy a céget minél érintetlenebb formában egyben tartsák. Több helyen rossz szemmel nézték az egyes megyei ki­­rendeltségek, telepek önálló­sulási szándékát, s lakossá­gi, vállalati érdekre hivat­kozva elhárították azt. „Ha­tározottan elmondtuk az el­képzeléseinket a decentra­lizáció fontosságáról — em­lékezik Tóth Attila. — Úgy tűnik, sikerült minden vál­lalatvezetővel megértetni az idők szavát. Régen bebizo­nyosodott, hogy a kisebb vállalatok átalakulása és privatizációja sikeresebb, mint a nagy vagyonértékű, s ahhoz képest szerény ered­ményeket felmutatni képes mamutcégeké.” „Határozott­ságban” odáig ment el az ÁVÜ, hogy kifejtette az idők szavát megérteni nem akaró vállalatvezetőknek; az állam, mint tulajdonos, bár­milyen formában — akár a (Folytatás a 2. oldalon) Hazatért 100 menekült Az elmúlt 24 órában 100 menekült tért vissza a dél­szláv államokba, 54 horvát és 46 bosnyák. Az MTI kér­désére Krisán Attila határ­őrségi szóvivő elmondta, hogy­­ a bosnyá­kok meglehe­tősen kalandos körülmények közepette tudtak csak haza­utast. A 46 bosnyák — 25 gyer­mek és 21 nő — csütörtök délután elhagyta a nagy­atádi menekülttábort, s busszal a drávaszabolcsi ha­tárállomásra utaztak. Gyalo­gosan átmentek a horvát ol­dalra, ahonnan azonban visszaküldték a menekülte­ket, akik közül négynek volt útlevele, a többiek csak a táborban kiállított igazolás­sal rendelkeztek. A bosnyá­­kok ezért visszamentek a menekülttáborba. Ezt köve­tően mégis jelzés érkezett a határról, hogy a horvát ol­dalon egy vöröskeresztes gépkocsi várja­­ a bosnyáko­­kat. A menekültek végül pénteken 0 óra 20 perckor rendben átmentek a Dráva­szabolcsi határállomáson. (MTI)

Next