Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-02 / 102. szám

Eurosite-díj a nemzeti parknak Kecskemét (MTI)­­ A Kiskunsági Nemzeti Park kapta az idei Eurosi­­te-díjat, amit vasárnap a késő esti órákban adott át Jean Pierre Ri­­baut, az Európa Tanács képviselője a kecskeméti városházán. Az Euro­­site nemzetközi természetvédelmi szervezet 1987-ben alakult. Célja a legértékesebb európai természetvé­delmi területek kezelőinek egymás­sal való megismertetése, szakmai együttműködésük megteremtése és a természetvédelem szakmai elő­mozdítása. A KNP felvételi kérel­mét 1991-ben fogadta el a szervezet közgyűlése, s az Európa legjobb faj­védelmi projektjéért járó díjat a Fü­­löpszállás közelében megvalósított szikes tavak ökológiai állapotát helyreállító programjáért kapta. Szent Adalbertre emlékeztek Esztergom (MTI)­­ Szent Adal­bertre, az Esztergom-Budapest ér­sekség és az esztergomi Szent Ist­ván Bazilika védőszentjére emlé­keztek vasárnap Esztergomban. A bazilikában megrendezett szentmi­sét sok száz hívő és zarándok előtt Paskai László bíboros prímás Esztergom-Budapest főegyházme­gye érseke celebrálta. A cseh feje­delmi családból származott Adal­bert már fiatalon Prága püspöke lett, és már e címet viselve vállalta a még félig pogány magyarok közöt­ti hittérítést. Ő bérmálta és nevelte éveken keresztül első királyunkat, Szent István. Halála után mind­össze egy évtizeddel később szentté avatták, a magyar katolikus egyhá­zért kifejtett áldozatos munkájáért az ország legnagyobb temploma vé­dőszentjévé választották. Befejeződött a Kazinczy-verseny Győr (MTI)­­ Ünnepélyes ered­ményhirdetéssel ért véget a Ka­zinczy Ferencről elnevezett szép magyar beszéd­verseny országos döntője vasárnap délelőtt. A Péchy Blanka által alapított ve­télkedőt ezúttal 30. alkalommal rendezték meg a Rába-parti város­ban a középiskolás korú fiatalok számára. A legszebben beszélő versenyzőket Kazinczy Éremmel jutalmazták. Harminc gimnazista, szakközépis­kolás, illetve szakmunkás- és szak­iskolai tanuló részesült a díjban. A legígéretesebb vállalkozó Hatvan (MTI)­­ A Magyar Gyári­parosok Szövetségének alelnöke, Csornai Zoltán által vezetett zsűri döntése szerint Réz Tibor hevesi vállalkozó nyerte el Heves megye legígéretesebb vállalkozója címet. A végső megmérettetésig hosszú volt az út, hiszen a jelentkezőknek elő­ször arra a 20 kérdésre kellett he­lyesen válaszolniuk, amelyeket március elejétől a Heves Megyei Nap című újságban tettek fel folya­matosan az érdekelteknek. A beér­kezett válaszok értékelése után a zsűri 28 versenyzőt hívott meg a hatvani döntőre. Itt 15, a marketin­get, vállalkozói ismereteket, a tőzs­dei szabályokat, a protokollt érintő kérdésre kellett válaszolniuk az in­dulóknak. A nyertes Réz Tibor hír­adástechnikával foglalkozik és az elnyert egymillió forintot is vállal­kozásba fekteti. Csak a szolidaritásban bízhatunk! Hat szakszervezet demonstrációja a Parlament előtt Budapest (MTI) - A zuhogó eső ellenére több ezer szakszerve­zeti tag gyűlt össze Budapesten a Roosevelt téren az MTA épüle­te előtt, hogy tiltakozzon a kor­mány stabilizációs intézkedés­­csomagja ellen. A békés de­monstrációt kezdeményező Pe­dagógusok Szakszervezete (PSZ) nevében Sári Lajos elnök kijelentette: nem félünk, de félt­jük a jövőt, ugyanis nem tudjuk elfogadni azt a jövőképet, amit a kormány elénk tárt március 12-ei intézkedéseivel. Felolvasták Fred van Löwennek, az oktatási Internacionálé titkárának Horn Gyula miniszterelnökhöz in­tézett levelét. A titkár ebben támo­gatásáról biztosította a magyar pe­dagógusokat, és nyomatékosan arra szólította fel a kormányfőt, hogy vonja vissza az oktatás költségveté­sének csökkentéséről és a felősokta­­tási tandíj bevezetéséről szóló intéz­kedéseket. A tudományos akadé­mia épülete előtt több helyi szak­­szervezeti vezető felszólalását köve­tően a tüntetés résztvevői a Parla­ment épülete elé vonultak. A Parla­ment épülete előtt összegyűlt a szervezők információja szerint több mint 10 ezer résztvevőnek, a „Pedagógusok Szakszervezete érted van” feliratú transzparens alatt. Sári Lajos a PSZ elnöke felolvasta Kuncze Gábor belügyminiszternek az önkormányzatokhoz intézett levelét. Kuncze Gábor aláhúzta, hogy az önkormányzatoknak át kell tekin­teniük az egyes általuk működte­tett intézmények létszámkeretét, majd ezek ismeretében saját hatás­körükben meg kell tenniük a szük­séges átalakítási és létszámcsök­kentési intézkedéseket. Szöllősi Istvánné, a PSZ főtitká­ra kijelentette: a munkához és a ta­nuláshoz való jogért nem esede­zünk, hanem követeljük. Álláspontja szerint a Bokros-féle intézkedéscsomag azért nem fogja stabilizálni a magyar gazdaságot, mert a 21. századi európai munka­­megosztásba nem lehet olcsó és képzetlen munkaerővel „meg­érkezni”. A hat tüntető szakszervezet - a Belügyi Dolgozók Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszerve­zete, a Honvédségi Dolgozók Szak­­szervezete, a Magyar Zeneművé­szek és Táncművészek Szakszerve­zete, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete valamint a Pedagógusok Szakszervezete­­ ezt követően vezetőik aláírásával ellá­tott petíciót adott át Kóródi Máriá­nak, az Országgyűlés alelnökének a Parlamentben. A demonstráción a borsodi szakszervezetek is képviseltették magukat Fotó: Nagy Gábor (ISB) „Közösen a semmiből is lehet teremteni” Óriási érdeklődés kísérte az idei csanyiki majálist Miskolc (ÉM­­­KI) - A mostani tavasz nem hozott jó évet, nem teremtett társadalmi békét. En­nek ellenére fel kell rázni önma­gunkat, össze kell fognunk, s meg kell ragadnunk az új érté­ket teremtő lehetőségeinket - hangsúlyozta ünnepi beszédé­ben Miskolc polgármestere a Csanyikban. Óriási érdeklődés kísérte Miskolcon a csanyiki majálist. A késő délelőtti órákban Diósgyőrtől már csak ara­szolva tudtak haladni a helyszínre igyekező buszok, autók. A Majális­parkban a hagyományokhoz híven különböző kulturális, szórakoztató programokat, politikai vitafórumo­kat szervezett az MSZP, a Munkás­párt, sátrat állított az MSZOSZ s néhány vállalat, közöttük a Digép is. A MÁV-fúvószenekar hangjaira gyülekező érdeklődőket délelőtt 10 órakor Kobold Tamás, Miskolc pol­gármestere köszöntötte. A világon minden munkásem­­bernek van hite és öntudata - hang­súlyozta a szónok -, amely hit és ön­tudat nem megfoghatatlan: az összetartásban és a cselekvőképes­ségben nyilvánult, s nyilvánul meg. Ennek köszönhető, hogy az 1889-es párizsi kongresszus május 1-jét a munka ünnepévé avatta, s hogy május első napjával a törvényes munkásvédelemért folytatott harc is összefonódott. Nálunk ötven évvel ezelőtt, itt, a háborúban megcsonkított hazánk­ban az emberek tudtak újrakezde­ni. Remélték, hogy közösen el tud­ják végezni az országépítés munká­ját, mert közös erővel a semmiből is lehet teremteni. Akkor még volt kö­zös erő - mondotta Kobold Tamás -, nem osztotta meg a nemzetet az ön­zés, a gyűlölet, a félelem. A mostani tavasz nem hozott jó évet, nem te­remtett társadalmi békét. Ennek el­lenére fel kell rázni önmagunkat, össze kell fognunk, s meg kell ra­gadnunk az új értéket teremtő lehe­tőségeinket - hangsúlyozta. Méltó­sággal kell viselni a nehezebb sor­sot, de nem szabad elviselni, hogy rossz sáfárok vagy demagógok le­gyenek közöttünk, akár rózsaszínű­re festik a jövőt, akár vészharango­kat kongatnak meg. A polgármester az ünneplők között Fotó: Dobos Klára ■KOMMENTÁR Régi-új párt Görömbölyi László Röviden így summázhatnánk a Fidesz hét végi kongresszusának eseményeit: semmi különös nem történt, Orbán Viktor döntő támogatottsággal megtartotta elnöki pozí­cióját, s ha lehet, ezzel még egyértelműb­bé vált a párt irányvonala. Annál is inkább, mert a néhány hónappal ezelőtt lezajlott rendkívüli kongreszustól eltérően ezúttal ellenjelölt sem volt. Az akkori vetélytárs, a miskolci illetőségű Wachsler Tamás az utolsó pillanatig fontolgatta indulását-vé­gül azonban nem szállt ringbe. Talán elvi megfontolásokból, talán azért, mert nem látott esélyt a győzelemre. Mi tagadás, a Fidesz óriásit bukott a múlt évi választásokon, amit már jó előre jelez­tek a közvélemény-kutatási adatok. A Hét vasárnap esti műsorában be is mutatták az ezt illusztráló grafikonokat - amelyeknek persze sokféle értelmezése lehet. Az egyi­ket éppen a műsor vendége, a régi-új el­nök, Orbán Viktor adta. Nevezetesen: vi­tathatatlan, hogy a pártja nem tudott olyan válaszokat adni a magyar társadalom leg­fontosabb kérdéseire, amelyek elnyerték volna a választópolgárok tetszését. Konk­rétan, a Fidesz nem tartotta elfogadható­nak egy (akkori) ellenzéki koalíció létre­jöttét, nem volt hajlandó közösségre lép­ni az MSZP-vel. Azért - mondta Orbán -, mert ez szerintük nemhogy az ország ér­dekét szolgálta volna, de éppen a teljes katasztrófával fenyegetett. Anélkül hogy belemennénk a katasztró­fahelyzet pontos meghatározásába, érde­mes szemügyre venni a Callup éppen most nyilvánosságra hozott jelentését. Február közepétől április közepére a koalíciós pár­tok támogatottsága folyamatosan csök­kent, miközben az FKGP-ről és a Fidesz­­ről ennek ellenkezője mondható el. Az FKGP külön történet, maradjunk a Fidesz­­nél: mintha az említett tendenciák éppen Orbánt igazolnák - ismét csak a közvéle­mény-kutatások nyelvén. Volt egy másik, lényeges momentuma a kongresszusnak. Kiegészült a párt neve, ezután Fidesz Magyar Polgári Pártként kell emlegetnünk e politikai szervezetet. Ezzel a nevében is egyértelművé vált, mi az a szellemi-politikai irányzat, amit a Fidesz magáénak vall, amit képviselni akar. A párt jövője alighanem azon múlik, mennyire tudja ezt az értékrendet a min­dennapokban hitelesen megjeleníteni, vonzóvá tenni; nem utolsósorban pedig azon­­ mennyire fogékony erre az érték­rendre a mai magyar társadalom. Horn találkozója Kono Joheittel Budapest (MTI)­­ Horn Gyula miniszter­­elnök hétfőn dolgozószobájában fogadta Kono Joheit, a hivatalos látogatáson Magyarorszá­gon tartózkodó japán külügyminisztert. A két fél a magyar-japán kapcsolatokat il­letően megállapodott: a közeljövőben Tokióba látogató Bokros Lajos pénzügyminiszter lehe­tőséget kap arra, hogy részletesen kifejtse a magyar-japán gazdasági kapcsolatok bővíté­sére vonatkozó budapesti elképzeléseket. A tárgyaló partnerek több konkrét, a tér­séggel kapcsolatos japán érdeklődésre is szá­­mottartó kérdésről is szót ejtettek. A magyar kormányfő arról biztosította Ko­­nót, hogy a kormány március 12-i szigorító in­tézkedései a piacgazdaság kialakítását szol­gálják, és kedvező feltételeket teremtenek a külföldi tőkebefektetések számára. A magyar és a japán fél megegyezett abban, hogy Horn Gyula még az idén ősszel ellátogat a japán fővárosba, Tokióba.

Next