Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-15 / 139. szám
Borászati kislexikon Maceráció vegyszeres eljárás valamilyen anyag (például illóolaj) kivonására Magnun palack másfél literes pezsgőspalack Majomtej kiterjedt, de még le nem tisztult újbor Maláta csíráztatott, aszalt gabona, különösen árpa (sörkészítésre) Malligand-fok a bor Malligand-féle készülékkel meghatározott alkoholtartalma térfogatszázalékban (V/V százalék) kifejezve Malozsa a mazsola régi neve Mannitos erjedés bőrbetegség Manométer nyomásmérő műszer Maraschino meggylikőr Martini olasz ürmösbor Máslás 1. tokaji aszú seprőjén erjesztett bor, 2. törkölyre öntött vízből erjesztett, gyenge bor (csiger) Maszk (masque) seprő letapadása a pezsgőspalack falán Mazsola mag nélküli szőlő megaszalt bogyója Megfordulás bőrbetegség Meisli egéríz Melasz 1. a cukorgyártás mellékterméke, 2. nagy cukortartalmú, kellemetlen ízű szörp, 3. a szeszgyártás egyik alapanyaga Melegtöltés a bort a biológiai stabilizálás végett 50-55 Celsius-fokon töltik palackba; a visszahűlés a környezeti hőmérséklettől függ Membrán 1. vékony hártya, amely bizonyos anyagokat átenged, másokat visszatart, 2. szűrőlemez Méricske fickó, fából készült, egynyelű, kisebb merítőedény Meszely űrmérték Metaborkősav borkőstabilizáló kezelőanyag Mézbor méz és szőlőmust keverékéből készült bor Micélium gomba fonala, sejtjeinek szövedéke Mikroorganizmus csak mikroszkóppal látható parányi élőlény (baktérium, gomba stb.) Minőségi bor hatóságilag szabályozott borkategória Misztella sűrítménnyel és párlattal feljavított must, amelyet borok édesítésére használnak Marci erjedő, zavaros újbor Muskátliíz a szorbinsav vagy a kálium-szorbát bomlásakor keletkező, a muskátli szagára emlékeztető, kellemetlen íz Növényorvoslás E pillanatban a levéltetű az egyes számú közellenség, szinte minden kultúrában tömegével fordul elő. Az ellene való védekezésnél - amelyre a szabad forgalmú piretroid hatóanyagú szerek nedvesítővel kiegészítve, vagy a II-es kategóriájú Unifosz tökélesen megfelel - a várakozási idő betartására hívják fel a szakemberek a figyelmet, elsősorban az érőfélben lévő cseresznyénél! Hasonló lelkiismeretességgel járjunk el az esők miatt itt-ott rothadni kezdő szamócánál, amit inkább egyáltalán ne permetezzünk gombaölőszerrel, hiszen minden nap szedünk, illetve eszünk belőle! Az esők miatt egyébként egyremásra jelennek meg mákban, borsóban, hagymában, uborkában peronoszpórafélék, illetve főként a korai burgonyákban a fitoftóra tünetei. Védekezésre a réz, rézpótló vagy a felszívódó (Ridomil, Cursate, Sandofan) szerek megfelelőek. Ha leszedtük a köszmétét, föltétlen érdemes a kis fácskákat permetezéssel megóvni a levélbetegségektől, lisztharmattól, levéltetűtől egy hatásos hármas keverékkel (rézpótló-, kénpótló- és rovarölőszer). Málnában, de uborkában is ajánlatos odafigyelni - és természetesen ha találunk példányokat piretroiddal el is intézni - a mezei poloskára, amelynek szúrása nyomán tönkre megy a termés. A málna vesszőfoltosság elleni védelménél most már ne használjuk a hosszú (30 nap) várakozási idejű gombaölő szereket. A hajtásnövekedés leáll, a levelek töpörödöttek maradnak azokban a szőlőkben (különösen a „Saszla” érzékeny rá), ahol nem védekeztek a levélatka ellen. Azoknak, akik ezt most pótolják, megteszi az Omite, a Mitac, vagy bármely más atkaölő szer. Kertbarát Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. JÚNIUS 15. Bacchus Bogácsra invitál minden borászt Bogács (ÉMHa) Értesüléseink szerint nagy-nagy izgalommal és készülődéssel várják megyénk szőlősgazdái tájegységünk legnagyobb szabású, legrangosabb borászati rendezvényét, a III. Bükkvinfestet, a Bogácson június 22-25-e között tartandó Bükkaljai Nemzetközi Borfesztivált. Természetesen őket a fesztivál legfontosabb szakmai rendezvénye, a nemzetközi borverseny érdekli legjobban, ahol boraik országos hírű szakemberek előtt vizsgáznak, minősülnek majd. A Bükkvinfesten arany-, ezüst-, vagy bronzérmet nyerni szakmai rangot jelent. Tudok olyan osztrák borászról, akinek a tavalyi fesztiválon nyert bogácsi diplomája bekeretezve, fő helyen díszeleg a pincéjének abban a részében, ahol a vendégeket fogadja. Tavaly 291 bor minősült Bogácson. Nemcsak Bükkaljáról és Tokaj-Hegyaljáról, hanem Egerből, Gyöngyösről, Villányból, Siklósról, Zalából érkeztek minták, s itt voltak boraikkal Ausztria két borvidékéről is a termelők. Az idei fesztivál az előzetes várakozások szerint méreteiben felülmúlja a tavalyit. Ez azt is jelenti, hogy az előző évinél több bor minősül, s a fesztivál tovább „nemzetköziesedik”, hiszen a visszatérő osztrák borászok mellett idén itt lesznek Németország leghíresebb borvidékeinek, Rheingaunak a borai is. Sőt, Johannisberg, Rüdesheim, Geisenheim városok legkitűnőbb termelőinek rajnai rizlingjei már meg is érkeztek Bogácsra. Szűkebb pátriánk termelőit persze az érdekli, hogy ők hol és mikor tudják benevezni, leadni bormintájukat. Nos, mától kezdve sok helyen. Miskolcon a Földművelésügyi Minisztérium Megyei Hivatalában (a megyeháza új szárnya) Németh László főkertész szobájában, Szerencsen a Tokajhegyaljai Szövetség irodájában (ez a szerencsi várban található), Tarcalon a Kutatóintézetben, és Hercegkúton, a helyi szövetkezet borászati üzemében, Szabó Dánielnél. E helyszíneken ma, június 15-én, 16-án, 19-én, 20-án 8-16 óra között, valamint 21-én, szerdán 8-12 óra között lehet nevezni. A fesztivál helyszínén Bogácson a helyi művelődési házban június 18-án, vasárnap 9-től 13 óráig és június 21-én, szerdán 14-től 20 óráig veszik át a bormintákat. E helyszínektől függetlenül bárhol összegyűjthetik a gazdák a benevezésre szánt bormintákat, de ezek szerdán (június 21-én) 20 óráig érkezzenek meg Bogácsra. Minden egyes bormintából 2 darab 0,7 literes palackkal kell leadni, méghozzá parafadugóval lezárva. Nevezési díj az első borminta esetén 300 forint, minden további mintából 200-200 forint. Az üvegre ragasszanak címkét, és ezen szerepeljen a termelő neve, a bor fajtája, évjárata, termőhelye és jellege (száraz, félszáraz, félédes, édes). A versenyre nevezett borok árusítását a fesztivál ideje alatt a bogácsi termálfürdő területén engedélyezi a Bogácsi Önkormányzat. A fesztivál második napján, június 23-án, pénteken lesz a borverseny, a Kádár Gyula professzor vezette szakmai zsűri több kategóriában értékeli a nedűket. A díjkiosztásra pedig június 24-én, szombaton 14.30 órai kezdettel a termálfürdő szabadtéri színpadán kerül sor. Pénteken 19 órai kezdettel a Cserépi úti pincesoron három pincében rendezik a bordalfesztivál selejtezőjét, erre megyénk nótáskedvű lányai, asszonyai, férfiai Farkas Gyula, Fekete Rudolf és Hilóczki János bogácsi termelők pincéjénél jelentkezhetnek. Zenekíséretet a rendezők biztosítanak, az énekeseknek szőlővel, borral kapcsolatos két népdalt kell elénekelniük. A verseny döntőjére még ugyanezen az estén Kiss Barna pinceborozójában kerül sor. A bordalfesztivál első három helyezettje értékes tárgyjutalomban részesül. Június 24-én, szombaton délelőtt pedig a borkirálynő-választásra kerül sor. Erre a versenyre a gyengébb nem azon tagjainak jelentkezését várják a rendezők, akik „királynői küllemmel” bírnak, s ismerik egy kicsit a szőlészet, borászat fortélyait, valamint Bükkalja természeti, történelmi, idegenforgalmi nevezetességeit. A verseny győztese lesz egy esztendeig a Bükkalja borkirálynője cím jogos birtokosa. A borfesztivál emblémája A rheingaui szőlősgazdák borkirálynőjük, Angelika Meckel jelenlétében indították útra boraikat Bogácsra. A Bükkvinfesten is lesz borkirálynő választás. Fotók: ÉM repró Nyílik a virág, érik a zöldség, a gyümölcs Júniusban már igazán szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak a virágos díszkertek, s az időjárás is kegyeibe fogadta a növényeket az időnként megmegeredő, majd lélegzetvételnyi szünetet tartó esőivel. Eddig nem kellett túl sokat öntözni a gyepet sem, viszont az esőmentes napokon ajánlatos időt szakítani a nyírásra, hetente legalább egyszer. A levágott fa alkalmas komposztálásra is, de fák és cserjék alá terítve is hasznosítható. A gyep üde zöld színnel és dús növekedéssel hálálja meg az évközben (esőzés vagy locsolás előtt) kijuttatott műtrágyázást. Hazánkban a házak melletti kertek egyik legkedvesebb virága a rózsa, mely egymás után hozza szebbnél szebb virágait. Az elvirágzott részeket érdemes lemetszeni két-három leveles szárrésszel együtt. Ez megakadályozza a termésképzést, s így a rózsatő sem gyengül annyira. A gombabetegségek (leginkább rozsda, lisztharmat) tüneteinek (sárgás, feketés foltok illetve lisztes bevonat a leveleken) és a levéltetű megjelenésekor azonnal védekezni kell a szakboltokban ajánlott legújabb szerekkel. Az egynyári virágok kiültetése sem késett túl sokat, még garantáltan élvezni fogják a kertészkedők az eredményt. A sövényekre ilyenkor már ráfér egy kis alakító, sűrűsítő metszés, ennek elmulasztása, a türelmetlenül gyors felengedés felkopaszodáshoz vezethet. Talán nem árt felhívni a figyelmet a talajlazításra (főleg a nagy esőzések után), a gyomok kiszedésére (még maghozásuk előtt!), s a száraz napokon frissítő öntözésre. A zöldségeskertekből már javában szedhető a retek, a saláta, s felszabadult részekre másodveteményként ültethető karalábé, késői káposzták, de a család folyamatos és friss zöldségellátására két-három hetente érdemes ismételten kiültetni a salátákat. Az erőteljesebben növekvő paradicsom- és paprikatövek elfekvése karózással könnyen megelőzhető. A paradicsom hónaljhajtásait ki kell csípni, a feketefóliás takarás vagy a mulcsozás (például a fűnyivadék elterítése) itt is kitűnően véd a gyomok és a kiszáradás ellen. A gyümölcseink közül élő köszméte, földieper, cseresznye termését mindenképpen le kell szedni, mert később a kórokozók fészkévé válhat (persze, ezt leginkább a köszméjénél kell hangsúlyozni). A rendszeresen öntözött földiepernél a szürkepenészes rothadás okozhat komoly kárt, ezért itt (de más növénykultúráknál is) az öntözést a kora reggeli órákra kell időzíteni, hogy a levél gyorsan, de még a perzselés veszélye nélkül megszáradjon. A pipacs a mezőgazdaságban gyomnövénynek számít, ennek ellenére dísze a tájnak Fotó: Farkas Gyula A csonthéjasok mézgásodása Ezt a jelenséget az edénynyalábok eldugulása idézi elő, és a felszínre bukkanó, gyantaszerű váladék (mézga, mézgacsepp, „macskaméz”, gyanta) megjelenésében nyilvánul meg. A mézgásodás leggyakrabban a kajszi- és az őszibarackfákat kínozza, de sűrűn előfordul kiterjedtebb mézgásodás a cseresznye- és a meggyfák törzsén, vastagabb ágain, valamint a szilvafák idősebb részein és a szilva gyümölcsén is. Nem csupán szépérzékünket bántja a mézgafolyás, hanem kifejezetten figyelmeztető jelenség is: a mézgacseppek megjelenése után rendszerint az ágak rákosodása és elhalása következik be. A mézgásodásnak sokféle oka lehet: ezek közül a leggyakoribb a talaj nagy mésztartalma, a nem megfelelő alany, a magas vagy éppen ingadozó talajvíz, a megismétlődő kemény és tartós téli fagy, a késő tavaszi fagy, sőt rovar kártevők (például a kis és a nagy farontó hernyó) jelenléte is. Nagyon gyakori, hogy a metszési sebeken keresztül gombás, baktériumos vagy vírusos fertőzés éri a fa edénynyalábjait, és ezek okozzák a mézgacseppek kiválását. A jelenséget tehát csak úgy tudjuk megszüntetni, ha megkeressük az előidéző okot, és azt gyógykezeljük.Tudom, hogy a hasonlat többnyire sántít. Mégis megkockáztatom, hogy a mézgásodást az emberi szervezet lázához hasonlítsam. A láz sem betegség, hanem tünet. Az embernek lehet láza attól, hogy influenzás vagy tüdőgyulladása van, de okozhat lázat a sebesülés vagy akár a gyomormérgezés is. Nem a lázat kell tehát gyógyítani, hanem a lázat előidéző okot kell megszüntetni. Minél kedvezőbb körülmények között élnek a fák, minél egyenletesebb a vízellátottságuk és minél harmonikusabb a táplálásuk, annál kevésbé fenyegeti őket a mézgásodás. Magát a mézgásodást tüneti kezeléssel kúráljuk ki: a mézgacseppeket gondosan leszedjük, az alattuk levő elhalt, elbarnult vagy elfeketedett szövetrészt éles késsel - az egészséges rétegig - kivágjuk. Ezután a sebfelületet ajánlatos háztartási ecettel bedörzsölve fertőtleníteni; végül a sebet sebkezelő anyaggal (Celloid, Vulneron, Fabalzsam) kenjük be, és így segítjük elő a károsított szövetek regenerálódását. Virágkalauz A kehelyvirág csodaszép rajzolatú levelei gyakran csaknem függőlegesen nőnek a hosszú levélnyeleken, emiatt a levelek alsó oldalán lévő mintázat is látható. Fényigény: Közepes napfény. Vízigény: Bőséges öntözést igényel, a növekedési időszakban pedig kéthetenként tápoldatos kezelést. Télen mérsékelten öntözzük. Hőmérséklet: Egész évben 15 és 21 Celsius-fok közötti melegben érzi jól magát. Levegő páratartalma: A növény számára létfontosságú a magas páratartalom, ezért helyezzük a cserepet nedves kavicsrétegre és gyakran permetezzük vízzel, legjobb erre a tiszta esővíz. Elhelyezés: Legideálisabb hely számára a házban a folyosó, ahol a fény nem túl erős ahhoz, hogy a növénynek ártson, de azért ahhoz elég világos van, hogy az árnyaltan színezett levelek láthatóak legyenek. Calathea makoyana (Kehelyvirág)