Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-15 / 139. szám

Borászati kislexikon Maceráció vegyszeres eljárás va­lamilyen anyag (például illóolaj) ki­vonására Magnun palack másfél literes pezsgőspalack Majomtej kiterjedt, de még le nem tisztult újbor Maláta csíráztatott, aszalt gabona, különösen árpa (sörkészítésre) Malligand-fok a bor Malligand-fé­­le készülékkel meghatározott alko­holtartalma térfogatszázalékban (V/V százalék) kifejezve Malozsa a mazsola régi neve Mannitos erjedés bőrbetegség Manométer nyomásmérő műszer Maraschino meggylikőr Martini olasz ürmösbor Máslás 1. tokaji aszú seprőjén er­jesztett bor, 2. törkölyre öntött víz­ből erjesztett, gyenge bor (csiger) Maszk (masque) seprő letapadása a pezsgőspalack falán Mazsola mag nélküli szőlő meg­aszalt bogyója Megfordulás bőrbetegség Meisli egéríz Melasz 1. a cukorgyártás mellék­­terméke, 2. nagy cukortartalmú, kellemetlen ízű szörp, 3. a szesz­­gyártás egyik alapanyaga Melegtöltés a bort a biológiai sta­bilizálás végett 50-55 Celsius-fokon töltik palackba; a visszahűlés a kör­nyezeti hőmérséklettől függ Membrán 1. vékony hártya, amely bizonyos anyagokat átenged, máso­kat visszatart, 2. szűrőlemez Méricske fickó, fából készült, egy­­nyelű, kisebb merítőedény Meszely űrmérték Metaborkősav borkőstabilizáló kezelőanyag Mézbor méz és szőlőmust keveré­kéből készült bor Micélium gomba fonala, sejtjeinek szövedéke Mikroorganizmus csak mikrosz­kóppal látható parányi élőlény (baktérium, gomba stb.) Minőségi bor hatóságilag szabá­lyozott borkategória Misztella sűrítménnyel és párlat­tal feljavított must, amelyet borok édesítésére használnak Marci erjedő, zavaros újbor Muskátliíz a szorbinsav vagy a kálium-szorbát bomlásakor kelet­kező, a muskátli szagára emlékez­tető, kellemetlen íz Növényorvoslás E pillanatban a levéltetű az egyes számú közellenség, szinte minden kultúrában tömegével fordul elő. Az ellene való védekezésnél - amelyre a szabad forgalmú piretroid ható­anyagú szerek nedvesítővel kiegé­szítve, vagy a II-es kategóriájú Uni­­fosz tökélesen megfelel - a várako­zási idő betartására hívják fel a szakemberek a figyelmet, elsősor­ban az érőfélben lévő cseresznyénél! Hasonló lelkiismeretességgel jár­junk el az esők miatt itt-ott rothad­ni kezdő szamócánál, amit inkább egyáltalán ne permetezzünk gom­baölőszerrel, hiszen minden nap szedünk, illetve eszünk belőle! Az esők miatt egyébként egyre­­másra jelennek meg mákban, bor­sóban, hagymában, uborkában pe­­ronoszpórafélék, illetve főként a ko­rai burgonyákban a fitoftóra tüne­tei. Védekezésre a réz, rézpótló vagy a felszívódó (Ridomil, Cursate, San­­dofan) szerek megfelelőek. Ha leszedtük a köszmétét, föltétlen érdemes a kis fácskákat permete­zéssel megóvni a levélbetegségek­től, lisztharmattól, levéltetűtől egy hatásos hármas keverékkel (rézpót­ló-, kénpótló- és rovarölőszer). Mál­nában, de uborkában is ajánlatos odafigyelni - és természetesen ha találunk példányokat piretroiddal el is intézni - a mezei poloskára, amelynek szúrása nyomán tönkre megy a termés. A málna vesszőfoltosság elleni vé­delménél most már ne használjuk a hosszú (30 nap) várakozási idejű gombaölő szereket. A hajtásnövekedés leáll, a levelek tö­pörödöttek maradnak azokban a sző­lőkben (különösen a „Saszla” érzé­keny rá), ahol nem védekeztek a le­vélatka ellen. Azoknak, akik ezt most pótolják, megteszi az Omite, a Mitac, vagy bármely más atkaölő szer. Kertbarát Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. JÚNIUS 15. Bacchus Bogácsra invitál minden borászt Bogács (ÉM­­­Ha)­­ Értesüléseink szerint nagy-nagy izgalommal és készülődéssel várják megyénk sző­lősgazdái tájegységünk legnagyobb szabású, legrangosabb borászati rendezvényét, a III. Bükkvinfestet, a Bogácson június 22-25-e között tartandó Bükkaljai Nemzetközi Borfesztivált. Természetesen őket a fesztivál legfontosabb szakmai ren­dezvénye, a nemzetközi borverseny érdekli legjobban, ahol boraik or­szágos hírű szakemberek előtt vizs­gáznak, minősülnek majd. A Bükk­­vinfesten arany-, ezüst-, vagy bronzérmet nyerni szakmai rangot jelent. Tudok olyan osztrák borász­ról, akinek a tavalyi fesztiválon nyert bogácsi diplomája bekeretez­ve, fő helyen díszeleg a pincéjének abban a részében, ahol a vendége­ket fogadja. Tavaly 291 bor minősült Bogá­cson. Nemcsak Bükkaljáról és To­­kaj-Hegyaljáról, hanem Egerből, Gyöngyösről, Villányból, Siklósról, Zalából érkeztek minták, s itt vol­tak boraikkal Ausztria két borvidé­kéről is a termelők. Az idei fesztivál az előzetes vára­kozások szerint méreteiben felül­múlja a tavalyit. Ez azt is jelenti, hogy az előző évinél több bor minő­sül, s a fesztivál tovább „nem­­zetköziesedik”, hiszen a visszatérő osztrák borászok mellett idén itt lesznek Németország leghíresebb borvidékeinek, Rheingaunak a bo­rai is. Sőt, Johannisberg, Rüdeshe­­im, Geisenheim vá­rosok legkitűnőbb termelőinek rajnai rizlingjei már meg is érkeztek Bogácsra. Szűkebb pátriánk termelőit persze az érdekli, hogy ők hol és mikor tudják be­nevezni, leadni bor­mintájukat. Nos, mától kezdve sok he­lyen. Miskolcon a Földművelésügyi Minisztérium Me­gyei Hivatalában (a megyeháza új szár­nya) Németh László főkertész szobájá­ban, Szerencsen a Tokajhegyaljai Szö­vetség irodájában (ez a szerencsi vár­ban található), Tar­­calon a Kutatóinté­zetben, és Hercegkú­­ton, a helyi szövetke­zet borászati üzemé­ben, Szabó Dániel­nél. E helyszíneken ma, június 15-én, 16-án, 19-én, 20-án 8-16 óra között, va­lamint 21-én, szerdán 8-12 óra kö­zött lehet nevezni. A fesztivál helyszínén Bogácson a helyi művelődési házban június 18-án, vasárnap 9-től 13 óráig és jú­nius 21-én, szerdán 14-től 20 óráig veszik át a bormintákat. E helyszí­nektől függetlenül bárhol össze­­gyűjthetik a gazdák a benevezésre szánt bormintákat, de ezek szerdán (június 21-én) 20 óráig érkezzenek meg Bogácsra. Minden egyes bormintából 2 da­rab 0,7 literes palackkal kell leadni, méghozzá parafadugóval lezárva. Nevezési díj az első borminta esetén 300 forint, minden további mintából 200-200 forint. Az üvegre ra­gasszanak címkét, és ezen szerepel­jen a termelő neve, a bor fajtája, év­járata, termőhelye és jellege (szá­raz, félszáraz, félédes, édes). A versenyre nevezett borok áru­sítását a fesztivál ideje alatt a bogá­csi termálfürdő területén engedé­lyezi a Bogácsi Önkormányzat. A fesztivál második napján, júni­us 23-án, pénteken lesz a borver­seny, a Kádár Gyula professzor ve­zette szakmai zsűri több kategóriá­ban értékeli a nedűket. A díjkiosz­tásra pedig június 24-én, szombaton 14.30 órai kezdettel a termálfürdő szabadtéri színpadán kerül sor. Pénteken 19 órai kezdettel a Cserépi úti pincesoron három pincé­ben rendezik a bordalfesztivál selej­tezőjét, erre megyénk nótáskedvű lányai, asszonyai, férfiai Farkas Gyula, Fekete Rudolf és Hilóczki János bogácsi termelők pincéjénél jelentkezhetnek. Zenekíséretet a rendezők biztosítanak, az éneke­seknek szőlővel, borral kapcsolatos két népdalt kell elénekelniük. A verseny döntőjére még ugyanezen az estén Kiss Barna pinceborozójá­ban kerül sor. A bordalfesztivál első három helyezettje értékes tárgyju­talomban részesül. Június 24-én, szombaton délelőtt pedig a borkirálynő-választásra ke­rül sor. Erre a versenyre a gyengébb nem azon tagjainak jelentkezését várják a rendezők, akik „királynői küllemmel” bírnak, s ismerik egy kicsit a szőlészet, borászat fortélya­it, valamint Bükkalja természeti, történelmi, idegenforgalmi neveze­tességeit. A verseny győztese lesz egy esztendeig a Bükkalja borki­rálynője cím jogos birtokosa. A borfesztivál emblémája A rheingaui szőlősgazdák borkirálynőjük, Angelika Meckel jelenlétében indították útra boraikat Bogácsra. A Bükkvinfesten is lesz borkirálynő választás. Fotók: ÉM repró Nyílik a virág, érik a zöldség, a gyümölcs Júniusban már igazán szemet gyönyörködtető látványt nyúj­tanak a virágos díszkertek, s az időjárás is kegyeibe fogadta a növényeket az időnként meg­­megeredő, majd lélegzetvétel­nyi szünetet tartó esőivel. Ed­dig nem kellett túl sokat öntöz­ni a gyepet sem, viszont az eső­mentes napokon ajánlatos időt szakítani a nyírásra, hetente legalább egyszer. A levágott fa alkalmas komposztá­lásra is, de fák és cserjék alá terít­ve is hasznosítható. A gyep üde zöld színnel és dús növekedéssel hálálja meg az évközben (esőzés vagy locsolás előtt) kijuttatott műtrágyázást. Hazánkban a házak melletti ker­tek egyik legkedvesebb virága a ró­zsa, mely egymás után hozza szebb­nél szebb virágait. Az elvirágzott ré­szeket érdemes lemetszeni két-há­­rom leveles szárrésszel együtt. Ez megakadályozza a termésképzést, s így a rózsatő sem gyengül annyira. A gombabetegségek (leginkább rozsda, lisztharmat) tüneteinek (sárgás, feketés foltok illetve lisztes bevonat a leveleken) és a levéltetű megjelenésekor azonnal védekezni kell a szakboltokban ajánlott leg­újabb szerekkel. Az egynyári virá­gok kiültetése sem késett túl sokat, még garantáltan élvezni fogják a kertészkedők az eredményt. A sövé­nyekre ilyenkor már ráfér egy kis alakító, sűrűsítő metszés, ennek el­mulasztása, a türelmetlenül gyors felengedés felkopaszodáshoz vezet­het. Talán nem árt felhívni a figyel­met a talajlazításra (főleg a nagy esőzések után), a gyomok kiszedé­sére (még maghozásuk előtt!), s a száraz napokon frissítő öntözésre. A zöldségeskertekből már javá­ban szedhető a retek, a saláta, s fel­szabadult részekre másodvete­­ményként ültethető karalábé, késői káposzták, de a család folyamatos és friss zöldségellátására két-három hetente érdemes ismételten kiültet­ni a salátákat. Az erőteljesebben növekvő paradicsom- és paprikatö­vek elfekvése karózással könnyen megelőzhető. A paradicsom hónaljhajtásait ki kell csípni, a feketefóliás takarás vagy a mulcsozás (például a fűnyi­­vadék elterítése) itt is kitűnően véd a gyomok és a kiszáradás ellen. A gyümölcseink közül élő köszméte, földieper, cseresznye termését min­denképpen le kell szedni, mert ké­sőbb a kórokozók fészkévé válhat (persze, ezt leginkább a köszméjé­nél kell hangsúlyozni). A rendszere­sen öntözött földiepernél a szürke­penészes rothadás okozhat komoly kárt, ezért itt (de más növénykultú­ráknál is) az öntözést a kora reggeli órákra kell időzíteni, hogy a levél gyorsan, de még a perzselés veszé­lye nélkül megszáradjon. A pipacs a mezőgazdaságban gyomnövénynek számít, ennek ellenére dísze a tájnak Fotó: Farkas Gyula A csonthéjasok mézgásodása Ezt a jelenséget az edénynyalábok eldugulása idézi elő, és a felszínre bukkanó, gyantaszerű váladék (mézga, mézgacsepp, „macskaméz”, gyanta) megjelenésében nyilvánul meg. A mézgásodás leggyakrabban a kajszi- és az őszibarackfákat kínozza, de sűrűn előfordul kiterjedtebb mézgásodás a cseresznye- és a meggyfák törzsén, vastagabb ágain, valamint a szilvafák idősebb részein és a szilva gyümöl­csén is. Nem csupán szépérzékünket bántja a méz­­gafolyás, hanem kifejezetten figyelmeztető je­lenség is: a mézgacseppek megjelenése után rendszerint az ágak rákosodása és elhalása következik be. A mézgásodásnak sokféle oka lehet: ezek közül a leggyakoribb a talaj nagy mésztartal­­ma, a nem megfelelő alany, a magas vagy ép­pen ingadozó talajvíz, a megismétlődő kemény és tartós téli fagy, a késő tavaszi fagy, sőt ro­var kártevők (például a kis és a nagy farontó hernyó) jelenléte is. Nagyon gyakori, hogy a metszési sebeken keresztül gombás, baktériu­­­mos vagy vírusos fertőzés éri a fa edénynya­lábjait, és ezek okozzák a mézgacseppek kivá­lását. A jelenséget tehát csak úgy tudjuk meg­szüntetni, ha megkeressük az előidéző okot, és azt gyógykezeljük.­­Tudom, hogy a hasonlat többnyire sántít. Mégis megkockáztatom, hogy a mézgásodást az emberi szervezet lázához hasonlítsam. A láz sem betegség, hanem tünet. Az embernek lehet láza attól, hogy influenzás vagy tüdő­­gyulladása van, de okozhat lázat a sebesülés vagy akár a gyomormérgezés is. Nem a lázat kell tehát gyógyítani, hanem a lázat előidéző okot kell megszüntetni.­ Minél kedvezőbb körülmények között élnek a fák, minél egyenletesebb a vízellátottságuk és minél harmonikusabb a táplálásuk, annál kevésbé fenyegeti őket a mézgásodás. Magát a mézgásodást tüneti kezeléssel kú­ráljuk ki: a mézgacseppeket gondosan leszed­jük, az alattuk levő elhalt, elbarnult vagy elfe­ketedett szövetrészt éles késsel - az egészsé­ges rétegig - kivágjuk. Ezután a sebfelületet ajánlatos háztartási ecettel bedörzsölve fertőt­leníteni; végül a sebet sebkezelő anyaggal (Celloid, Vulneron, Fabalzsam) kenjük be, és így segítjük elő a károsított szövetek regenerá­lódását. Virágkalauz A kehelyvirág csodaszép rajzolatú levelei gyakran csaknem függőlegesen nőnek a hos­­­szú levélnyeleken, emiatt a levelek alsó olda­lán lévő mintázat is látható. Fényigény: Közepes napfény. Vízigény: Bőséges öntözést igényel, a növeke­dési időszakban pedig kéthetenként tápolda­tos kezelést. Télen mérsékelten öntözzük. Hőmérséklet: Egész évben 15 és 21 Celsius-fok közötti melegben érzi jól magát. Levegő páratartalma: A növény számára lét­­fontosságú a magas páratartalom, ezért he­lyezzük a cserepet nedves kavicsrétegre és gyakran permetezzük vízzel, legjobb erre a tiszta esővíz. Elhelyezés: Legideálisabb hely számára a ház­ban a folyosó, ahol a fény nem túl erős ahhoz, hogy a növénynek ártson, de azért ahhoz elég világos van, hogy az árnyaltan színezett leve­lek láthatóak legyenek. Calathea makoyana (Kehelyvirág)

Next