Észak-Magyarország, 1996. május (52. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-02 / 102. szám

Az élő és élettelen világról Aggtelek (ÉM)­­ Tegnap délután „Kutatás, Megőrzés, Kezelés” cím­mel kezdődött szimpózium Aggtele­ken. A környezet- és természetvé­delmi konferencia megnyitóján Tardy János helyettes államtitkár mondott beszédet, majd kezdetét vette a neves hazai és külföldi s­zakemberek, akadémiai kutatók, egyetemi professzorok - 180 részt­vevő - által tartott előadások soro­zata. A téma elsősorban az ország természeti állapot-felmérése, a nemzeti parkok, a természeti kör­nyezet élő és élettelen világáról nyert kutatási tapasztalatok, ered­mények, módszerek kiértékelése. A tanácskozás, mely a természeti ér­tékek kezeléséhez próbál támponto­kat feltárni, vasárnapig tart. Emléktábla Tildy Zoltánnak Balassagyarmat (MTI)­­ Köztár­sasági elnökké választásának 50. évfordulója alkalmából emléktáblát állított Tildy Zoltánnak Balassa­gyarmaton a város önkormányzata és a Tildy Zoltán Emlékét Ápoló Szervező Bizottság. A református templom melletti lelkészlak falán elhelyezett emléktáblát szerdán avatták, illetve szentelték fel. Tildy életpályáját felidézve G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés alel­­nöke többi közt hangsúlyozta, hogy Tildy Zoltán elnöklete idején a Füg­getlen Kisgazdapárt a magyarság vértanú pártjává emelkedett, mert a magyar nép megbízásából a legal­jasabb időkben is az utolsó leheleté­ig kitartott. Évadnyitó ünnep a Balatonon Keszthely (MTI)­­ A vitorlásoktól kísért Csobánc motoroshajó fedélze­téről a Balatoni Szövetség elnöke az öböl vizébe dobta az idénykezdetet jelképező virágkoszorút, s ezzel kez­detét vette a balatoni üdülőévad. Balázs Árpád elmondta: különös je­lentőséget ad az idei balatoni évad­nyitónak, hogy erősödik az összefo­gás és akarat egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a Balaton és kör­zete megóvására. Ebben kifejezésre jut a százezreknek pihenést, ezrek­nek megélhetést nyújtó selymes vi­zű tó iránti felelősség is. Privatizációs mérleg márciusig Budapest (MTI)­­ Az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Rt. ez év­ben március 31-éi­g összesen 25,26 milliárd forint bevételre tett szert, ebből 24,37 milliárd forint készpénz volt - állapítható meg a szervezet Informatikai és Vagyonnyilvántar­­tási Ügyvezető Igazgatóságának legfrissebb adataiból. Tűz volt a debreceni MGM-ben Debrecen (MTI)­­ Keddre virradó éjszaka kigyulladt a Magyar Gördü­lőcsapágy Művek (MGM) forgácsoló üzemének edzőkemencéje. A debre­ceni tűzoltók néhány perc alatt a helyszínre érkeztek s rövid idő alatt eloltották az ekkor már mintegy 100 négyzetméteres területen égő tüzet. A kár eléri a nyolcmillió forin­­tot, a tűzeset ugyanakkor nem ve­­sélyezteti a csapágygyár folyama­tos termelését. Addig lógott az eső lába, míg leért Megyeszerte esernyővel a kézben ünnepelték május elsejét Miskolc (ÉM - BAL)­­ Ahogy az már több mint száz éve szokás, május első napja ünnepnap - fé­lig a munka ünnepe, félig pedig az igazi tavasz köszöntése kap­csán. Idén is szerte a megyében, szinte minden városban és köz­ségben számtalan rendezvényt tartottak május elsején. A legnagyobb közülük persze a mis­kolci Csanyikban rendezett majális volt. Bizonyára még sokkal nagyobb lakossági megmozdulással találko­zott volna a miskolci Majális-park­ba kilátogató érdeklődő, ha­­ az el­múlt néhány nap időjárásához ké­pest váratlanul - szerdán nem az esős idő köszöntött volna be hirte­len. Ennek ellenére több ezer váro­si, egyedül, párosan vagy családdal kapta magát reggel és indult a Csa­­nyikba. A munka ünnepének kisebb-na­­gyobb politikai vonatkozásai kap­csán, persze, nemcsak az egyszerű polgárok lepték el a park gyepét, de jónéhány párt, nagyvállalat és szakszervezet is felállította hagyo­mányos sörsátrait, kisasztalait-szé­­keit. Nagy „erőkkel” vonult fel pél­dául a szocialista párt és a Munkás­párt, a Digép és a drótgyár, illetve az MSZOSZ. Hogy melyikük - más szerveze­tek és csoportok mellett - milyen szabadtéri programok sorával kí­vánt volna a nagyközönség elé lép­ni, arra legalábbis az eső áztatta délelőttön, egész kora délutánig, nem derült fény. Annál is inkább, hiszen a (nap)fény csak valamikor két óra körül kezdett előtűnni a fel­hők közül, ráadásul a jogos várako­zással ellentétben akkor sem a rek­­kenő hőséget hozta magával. A Majális-parkban egész nap fel­­alá - esernyővel, széldzsekiben - sé­tálók száma semmi kívánnivalót nem hagyott maga után, az esővel dacoló látványosságról pedig nép­táncbemutató, meglovagolható pó­­nilovacskák és a „kéznél levő” Va­das­park gondoskodott. A szemerkélő eső nem lehetett akadálya annak, hogy némi gulyás kerül­jön a tányérba Fotó: Vajda János közoktatási törvényről Egyeztetés a Budapest (MTI)­­ Horn Gyula mi­niszterelnök, Medgyessy Péter pénz­ügy- és Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter társaságá­ban a jövő héten megbeszélést tart a Pedagógusok Szakszervezetének, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának és az önkormányzati szövetségek képviselőivel a közok­tatási törvény módosításának ter­vezetéről. Ezt Magyar Bálint jelen­tette be az újságíróknak kedden azt követően, hogy a nap folyamán tár­gyalásokat folytatott az említett tervezetről az SZDSZ és az MSZP oktatási, önkormányzati és gazda­sági szakértőivel, majd Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel, végül pedig Szöllősi Istvánnéval, a PSZ főtitkárával és Borbáth Gáborral, a szakszervezet titkárával. A minisz­ter a találkozókon felmerült témák közül elsőként a közoktatás finan­szírozási forrásainak szabályozását emelte ki. Tájékoztatása szerint Medgyessy Péterrel egyetértésre ju­tottak abban, hogy mindig a két év­vel korábbi összközoktatási költsé­gek 75 százaléka lenne az, amit köz­pontilag kell majd fedezni. Eörs vezér szobrát avatták Kácson Kács (ÉM - CsKA)­­ Tegnap dél­előtt a Kovács Endre egri segéd­püspök által celebrált mise után leplezték le Kács főterén Eörs vezér szobrát, s avatták fel a falu címerét és zászlaját. Horváth János polgármester ünne­pi beszédében tisztelgett a honfog­lalók előtt, s elmondta, hogy a ma­gyar nép szívében őrzi azoknak em­lékét, kik 1100 évvel ezelőtt ide tele­pedtek. Kis falujukban - amit régen Kacsunak neveztek - Eörs vezér nemzetisége talált otthonra, s le­származottai talán még most is vannak a község lakói között. Büsz­kének kell lenni erre az örökségre - mondta a polgármester szitáló eső közben - s átörökíteni unokáinkra. Nap mint nap bizonyítanunk kell, hogy magyarok vagyunk, s nemze­tünk képes a felemelkedésre. A Kis György által készített szobrot Hatvani Zoltán, a Megyei Közgyűlés alelnöke leplezte le, s gondolatai a múltra kalandoztak vi­ssza. Szavai viszont a ma emberé­hez szóltak, hiszen a címer, a zászló és a szobor nemcsak a múltat idé­zik, hanem jövőt formáló tettek is válhatnak belőlük. A zászló mindig is harcra buzdított, s győzelemre serkentette hordozóit. Ma már nem véresek eme harcok, hanem a min­dennapi megélhetésért, gyermeke­ink jövőjéért küzdünk - mondta az alelnök, majd a nemzeti színnel át­kötött fehér leplet leemelte a falu egykori hős magyarjának mellszob­ráról. Kovács Endre megáldotta a zászlót és a címert, amin a kalász és a szőlő, mint a község régi motívu­mai is szerepelnek. A vezér leszármazottai talán még most is élnek a faluban - mondta a szo­boravatáson Horváth János polgármester­Fotó: Gál Péter „Kommentár Május 1. Görömbölyi László Hol vannak már azok a régi május else­jéke Felvonulók ezreivel, tízezreivel, zász­lóerdővel és dísztribünökkel, ahonnan pártunk és kormányunk legjobbjai moso­lyogtak vissza a feléjük integető tömegre. Hol vannak az úttörőnyakkendős gyere­kek, a kiváló és még kiválóbb vállalatok, üzemek dolgozóinak csapatai, a diákság képviselői - és persze a parasztság, meg az értelmiség. A zenés ébresztők ország­szerte, tévéközvetítés a Dózsa György út­ról Kádár-interjúval, boldog nyilatkozók­kal, no meg az Önök kérték esti főműso­rával... Hol vannak már azok a régi május elsejék - ahol nemcsak vidámnak lenni, de felvonulni is kötelező volt? (A legalább középkorúak biztosan emlékeznek né­hány történetre, ki, hogyan próbált kibúj­ni a magasztos feladat alól, s elkerülni a részvételt a munka társadalmának összné­pi demonstrációján.) Hol vannak? Eltűntek éppen úgy, mint minden más, ami érdemtelen a maradan­­dóságra a történelem múló epizódjai kö­zül. Május elseje oda került, ahová való. Nem több és nem kevesebb annál, mint amiért megszületett több mint száz évvel ezelőtt. A munkásérdekek érvényesítésé­ért tüntettek annak idején - először 1890- ben, Chicagóban, s aztán egyre többfelé a világban -, előbb a nyolcórás munka­időért, később, a társadalmi változások­hoz igazodva az éppen aktuális munka­­vállalói érdekekért. Május elsejét ma is ünneplik világszerte. Ma már nem a nyolcórás munkaidő a tét - inkább a munkanélküliség megfékezé­sét, a szociális biztonságot követelik-sür­­getik a demonstrációk, a politikai gyűlé­sek. Amelyeket főként a szakszervezetek szerveznek, de amelyek lehetőségeit a po­litikai szervezetek is igyekeznek kihasz­nálni. A programokra ki-ki önszántából megy el - önszántából tapsol, ha tetszik a szónoklat, s önszántából áll tovább, ha nem tetszik neki a mondanivaló. Világszerte éppen úgy, mint nálunk. Ünnep világszerte Hol így, hol úgy, de világszerte megünnepel­ték május elsejét. Görögországban például (képünkön) a munkanélküliség leküzdéséért demonstrált a több tízezres tömeg Nemzet­közi körkép a 2. oldalon. Fotó: AP

Next