Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

□ '*0-------------­ Törvény kötelez a privatizációra Budapest (MTI)­­ A Miniszterel­nöki Hivatal pénteken közleményt hozott nyilvánosságra, amely a Fi­desz parlamenti frakcióvezetőjének a kormányfőhöz ugyanezen a na­pon eljuttatott levelére reagál. A közlemény szerint Szájer József, a Fidesz képviselőcsoportjának irá­nyítója levelében felszólította a kormányt, hogy a privatizációt ha­ladéktalanul függessze fel, és a korrupciós, illetve korrupciógyanús ügyeket vizsgáltassa ki. Horn Gyu­la miniszterelnök szerint az ügy, amely a legutóbbi kemény kor­mányintézkedések kiváltója volt, nem privatizációs ügy. A kormány alkotmányos kötelessége a törvé­nyek, így a privatizációs törvény végrehajtása is, tehát nincs joga a végrehajtás felfüggesztéséhez. (Részletek a 3. oldalon.) Európa Nap - már nem kívülállóként Békéscsaba (MTI) - Göncz Árpád nyitotta meg pénteken délelőtt Bé­késcsabán a város és a megye ön­­kormányzata által közösen szerve­zett Európa Napot. Az államfő el­mondta, korábban kívülálló fél­ként kezelték a külföldi tárgyalá­sokon Magyarországot, mostanra alapvetően megváltozott a légkör: természetesnek veszik jelenlétün­ket s azt, hogy közösen oldhatjuk meg Európa gondjait. Declan Co­­nolly, Írország budapesti nagykö­vete, az Európai Unió soros elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a csabai Európa Nap rendezvényein örömmel állnak a város lakói elé, hogy bemutassák az Európai Uni­ót. Viszonzásként pedig szeretnék megismerni azokat a gondokat, amelyek a békéscsabaiakat foglal­koztatják, s amelyek megoldásá­hoz esetleg segítséget tudnak adni. Megszűnik a taszári repülőalakulat Taszár (MTI) - Taszárra már nem jut pénz a Magyar Honvédség költ­ségvetéséből - közölte a Kapos Harcászati Repülőezred pénteken megtartott zártkörű állománygyű­lésen Sági János dandártábornok, a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő főcsoportfőnöke bejelent­ve: az alakulat rövidesen megszű­nik, objektuma tartalékbázis lesz. A hajózók, vagyis az aktív repülő­személyzet egy részét Pápára vagy Kecskemétre irányítják át, a jelen­legi állomány mintegy fele - 600-800 hivatásos katona - Taszá­­ron marad, gondoskodik a tarta­lékbázis fenntartásáról. Százéves a Szabadság híd Budapest (MTI)­­ Száz év múlva is állni fog a statikailag oly sokat bírált Szabadság híd, amely most ünnepli centenáriumát. Acélszerke­zete a meghibásodás esetén is javít­ható a legutolsó szegecsig, így a ha­talmas terhelés okozta „gyűrődés” bármikor korrigálható. De alapkö­vetelmény, hogy a híd eredeti for­máját érintetlenül hagyják - mond­ta a híd 100. születésnapja alkal­mából rendezett konferencián Schulek János, a Fővárosi Mérnöki Tervező Rt. műszaki igazgatója. Begyújtották a hulladékégetőt A szakemberek szerint korszerű és biztonságos a technológia Tiszaújváros (ÉM - GSL)­­ Átad­ták a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (TVK) új hulladékégető művét. A próbaüzem alatt álló beren­dezés a TVK-ban keletkezett valamennyi hulladékot, így a veszélyes anyagokat is képes megsemmisíteni. A TVK-ban 1983 óta üzemelő hulla­dékégető nem felelt meg a mai kör­nyezetvédelmi előírásoknak. Mivel a hulladék megsemmisítés nem tar­tozik a vegyigyár fő tevékenységi körébe, az erre szakosodott német Lobbe Holding Gmb-val kötött együttműködési megállapodást egy korszerű mű megépítésére. Az 1,2 milliárd forintos beruházás nyomán kevesebb mint egy év alatt felépült új hulladékégető a TVK Rt. és Lob­be Holding vegyes vállalataként működik - 49-51 százalékos tulaj­doni megoszlásban - Tiszai Hulla­dékégető Kft. néven. A kft. 28 fős személyzettel üzemel. Az égetőbe­rendezés évi 7 ezer tonnás kapaci­tása lehetővé teszi, hogy ennek a mennyiségnek mintegy felét bér­munkában hasznosítsák. Ehhez azonban a jelenleg tartó próbaüzem megfelelő eredményei és a szakha­tósági engedélyek beszerzése is szükséges, így leghamarabb jövőre használhatják ki a teljes kapacitást - tudtuk meg a Várhegyi Miklóstól, a TVK Rt. vezérigazgatójától. A próbaüzem alatt a mű olyan környezetszennyezési értékeket produkált, amelyek nagyságren­dekkel alatta maradnak a környe­zetvédelmi előírások szerint kibo­csátható mennyiségnek - jelentette ki Képes Tibor, a Tiszai Hulladék­égető Kft. ügyvezető igazgatója. A legkorszerűbb technológiával mű­ködő égető 58 féle folyékony és szi­lárd halmazállapotú anyag meg­semmisítésére képes. Csupán hi­gany, tallium és néhány más, rend­kívül veszélyes vegyi anyag ártal­matlanítására alkalmatlan. Az előírásoknak megfelelő üzem­mód érdekében­­ egy külön erre a célra épített­­ laboratóriumban vizsgálják a beérkező hulladék­anyagokat és a keletkező salakokat. A számítógépes termelésirányító­rendszerbe épített műszerek is el­lenőrzik a biztonságos működést. Az égetőkemencénél. Szigorúan ellenőrzik a vegyi anyagok ártalmatlanításának folyamatát. Fotó: Végh Csaba Nem kelt el a bábonyi vegyigyár Az új privatizációs pályázatot várhatóan novemberben írják ki Miskolc (ÉM­­ ME)­­ Sikertele­nül zárult az Észak-magyaror­szági Vegyiművek (ÉMV) priva­tizációjára kiírt pályázat, illet­ve az azt követő ártárgyalás. Az 1992 óta felszámolás alatt álló sajóbábonyi cég magánosításá­ra - a felszámoló Bonus Eco Rt. szándékai szerint - november­ben újabb pályázatot írnak ki. Az ÉMV-re idén április 24-én kiírt pályázat iránt meglepően sok ér­deklődő volt - tudtuk meg Gönczi Gyula felszámolóbiztostól. Aztán a május 24-i határidőre három cég nyújtotta be pályázatát, így a dél­afrikai Sanachem LTD - amely a növényvédőszereket gyártók közül a világon a 2. legnagyobb forgalmat lebonyolító társaság -, a Nitroké­mia Rt., és egy ugyancsak hazai - a szakmában addig ismeretlen - be­fektetőcsoport, a Pharmainvestor. Jó ideig úgy tűnt, a Sanachem lesz a vegyiművek tulajdonosa, annál is inkább, mert ők kínálták a legma­gasabb vételárat, ám a múltbeli környezetvédelmi károk miatt olyan igényekkel léptek fel, amelyet a magyar állam nem tudott vállal­ni. Hosszas egyeztetőtárgyalások után ezt a pályázati ciklust július­ban eredménytelenül lezárták. Mostanra azonban az is kide­rült, hogy az augusztus óta a Nitro­­kémiával, illetve - az egészen a leg­utóbbi napokig - a Pharmainves­­torral folytatott ártárgyalások sem hoztak sikert. A Pharmainvestor ugyanis nem tudta igazolni a vétel­ár fedezetét és a szerződéskötést je­lentő foglalót sem tette le. A felszá­moló úgy döntött, hogy egy eleve nehézségekkel küzdő vevőnek nem adják át a gyárat, nem bízzák rá az ott dolgozó 400 ember sorsát. A sajóbábonyi vegyiművek je­lenleg a növényvédőszer-gyártási szezon elején tart, a Chemol Rt. bérmunka megrendelését teljesíti. Ez az egymilliárdos árbevételt je­lentő megrendelés csaknem null­szaldós tevékenység - tudtuk meg. A vegyigyárban. Hárman pályáztak, de egyik sem nyert. Fotó: Vajda /. Kommentár Fuggo : Görömbölyi László A Tocsik-botrány pénteki fejleménye: a Fidesz levelet intézett a miniszterelnök­höz, amelyben azt kérik Horn Gyulától: haladéktalanul függessze fel a privatizá­ciót. Amint várható volt, s amint az ter­mészetes is, a nyolcszázmilliós sikerdíj újabb és újabb hullámokat ver. Akkor sem lehet ezen csodálkozni, ha igazat kell adni a miniszterelnöknek, aki arra hívta fel a figyelmet a minap: a bot­rány nem a szorosan vett privatizációval kapcsolatos. Igen, ez valóban így van, aki a híradásokat figyelemmel kísérte, ma már pontosan tudja, mi a különbség a belterületi földingatlanok­ körüli vita, és mondjuk az energiaszektor magánosí­tása között. Ennek ellenére - ami az ügy etikai vonatkozásait illeti - nehéz merev határvonalat húzni a különféle feladatok között. Itt ugyanis nem az a kérdés, hogy az egyiket jól csinálták, a másikat pedig nem. A probléma az, hogy hihetetlen mértékű felületesség (vagy éppen szán­dékos csalás - ezt majd a különféle vizs­gálatok megállapítják) történt egy állami szervezet keretein belül. A Tocsik-ügy­­ben ugyanazok az emberek jártak el úgy, ahogy eljártak, akikre a privatizáció lebonyolítását bízta a kormány, joggal vetődik fel a kérdés: ha az egyik ügyben megtörténhetett mindaz, ami megtörtént, akkor mi a biztosíték arra, hogy egy má­sik - éppen privatizációs - ügyben nem történik meg. Nos, alighanem ez a logi­ka indíthatta levelük megírására a fiatal demokratákat. Akik maguk is hangsú­lyozzák: komoly elhatározást igénylő, súlyos lépésről van szó - ami persze nem érintené a már megkötött szerződé­seket, eladott vagyontárgyakat, a hatálya tehát nem lenne visszamenőleges. Az viszont nehezen ítélhető­ meg, mi­lyen lenne a hatása­­ akár belföldön, akár külföldön. Nehezen dönthető el most, hogy a potenciális befektetők teljes bizalomvesztésével járna, vagy éppen fordítva, a határozott fellépés a bizalmat erősítené. Az viszont nem kétséges: kulcskérdés, hogy a hasonló feladatokkal kiket bíznak meg, s miféle ellenőrzési mechanizmusokat működtetnek. Ha már eddig elmaradt a kellő körültekintés, leg­alább a jövőben kellene erre ügyelni. Az ÁPV Rt.-ben is, meg másutt is. Nobel-békedíj­asok A norvég Nobel-bizottság az idei Nobel-bé­­kedíjat megosztva ítélte oda Carlos Belo ke­­let-timori püspöknek (jobbra) és José Ramos Horta ellenállási vezetőnek (balra) a kelet-ti­­mori konfliktus igazságos és békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseikért. A döntés indokairól a 2. oldalon írunk. Fotó: AP U

Next