Északkelet, 1909. szeptember (1. évfolyam, 10–13. szám)
1909-09-05 / 10. szám
Első évfolyam. 10-ik szám. Szatmárnémeti, 1909. szeptember 5. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. ......... ■—■ [UNK] [UNK] [UNK]............—in .i—..nj.i. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 4 korona. Negyed évre 1 korona. Fél évre . . 2 korona. Egy szám ára: 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy utca 18. Felelős szerkesztő: CSOMAY GYŐZŐ. Laptulajdonos és kiadó: az „ÉSZAKKELETI KÖNYVNYOMDA“. Hirdetések a legmérsékeltebb árért közöltétnek. Többször feladott hirdetéseknél nagy árengedmény. Nyílttér sora 20 fillér. Mindennemű díjak és levelek e lap kiadóhivatalába (Szatmárnémeti, Kazinczy utca 18. sz.) küldendők. A parcellázások. (K.) Darányi Ignác földmívelésügyi miniszternek egyik vezető elve az, hogy a nagybirtokokat ott, hol földszükség van, apróbb részletekben a kis- és középbirtokosok között előnyös föltételek mellett bérbe kell adni, vagy ha lehet, parcellákban örök áron el kell adni. Ez volna nemcsak az ő nézete, de ezt az egy megoldási módot tartják elsősorban célravezetőnek mindazok az országos tekintélyek is, kik szívükön viselik és komolyan képviselni is törekszenek a nép javát. Ismerünk olyan megyéket, hol az óriási nagy birtoktestek miatt erőteljes középbirtokosság ki nem fejlődhetik; hol a lakosság legnagyobb része a régi hűbéri viszonynál is rosszabb helyzetben van. Csak két osztályról lehet komolyan szó; a nagybirtokos és napszámos osztályról. Első tejben vajban úszik, a második nyomorog. Oka az, hogy a kötött birtoktestben csak napszámoskodhat a nép. Nemzeti szempontból kívánatos volna tehát az, hogy a nagybirtoktestek egyes része, különösen azon lakossággal szemben, mely ingatlanban szűkölködik, kisebb 5—6 holdas területekben szétosztassék, bérbeadassék, vagy örökáron eladassék. Ezzel a földéhes nép nyomorán lehetne segíteni; a népizgatók üres puffogó szólamait le lehetne törni és legvégül az országnak jó adófizető kis és középbirtokosságot lehetne tereemteni. Nemrégiben egy olyan vidéken jártam, hol a parcellázás folyamatban volt, ott azt hallottam, hogy nagyon sokan nem jegyeztek azért, mert az első rátát kifizetni képesek nem voltak. Pedig a parcellázás tulajdonképpen akkor segítene a nép nyomorán, ha a parcellákat a zsellérek vennék meg, mert voltaképpen ezeket kellene gazdákká kiképezni. Azzal, hogy a Dunába vizet hordunk, nem sok jót teszünk. Ha a parcellákat azok veszik birtokba, kiknek amúgy is van, avval nincs segítve a bajon. Olyanokat kellene birtokhoz segíteni, kinek nincsen és nem azért nincsen, mert nem józanok és nem takarékosak, hanem azért nincsen, mert nem voltak kellően körültekintők akkor, mikor édesanyjuk megválasztásáról volt szó. Ezeknek a születésüknél fogva teherhordásra kényszerített embereknek kellene a hónuk alá nyúlni avval, hogy a parcellázás árát, vagy annak egy idejében a vételizót financirozni kellene.megkívánt réNemzetgazdasági szempontból tehát s különösen a kivándorlás ellensúlyozásául, a parcellázás áldásos csak akkor lenne, ha a parcellázások azok javára történnének, akik ma egy talp- Genfi utunk és a genfi ünnepségek. .. Magyarok köszöntője Kik véled frigyet kötöttünk Magyar földről im’, eljöttünk Kálvin szelleméhez, születése 400-ik évfordulóján. Irta és a genfi magyar ünnepi estélyen elmondta: dr Lampérth Géza. Kálvin János! Te nagy, bátor Napnyugoti reformátor! Napkeletről im’, eljöttünk, Kik véled frigyet kötöttünk A krisztusi tiszta hitben, — Mit te prédikáltál itten. Dicső szellem — áldjon Isten! * * * Rhöne vizéhez, Genf tavához, Balatontól , a Tiszától, Kis, de erőshitü tábor. Az útunkra fényt sugároz: Bocskay és Bethlen Gábor! Bocskay és Bethlen Gábor: Az ős, erős magyar lélek, A mi lelkünk, aki téged Úgy átölelt, úgy megértett Ott a Kárpátok aljában, Amikor felhangzott bátran Gránit zendülésü szavad Hogy világokat bőzöngjön ... Itt, genévei szabad földön, Itt az ősi Mont-Blanc alatt! Nem , sok, ékes lobogóval, Dús köntösben, cifra szóval Jöttünk hozzád ! Semmi másban: Lélekben és igazságban! Nem, hogy megimádjunk téged; Nem, hogy neked hajtsunk térdet. (Hisz te mondtad, te hirdetted: Az Úr eszköze volt lelked. Legyen tehát, — igy kívántad — Az Úré minden imádat!) ... Jövénk az Úrat imádni, Szivünk Előtte kitárni, Zengni Hozzá dicséretünk, Hogy téged elküldött nekünk. Tanúságot tenni jöttünk, Hogy a lelked él közöttünk! S jövénk, hogy elmondjunk neked Egy bús, egy szent történetet, Mely szól testvértelen népről, Tenger gyászról, szenvedésről, Ami — mint egy bősz áradat — Arra a népre rászakadt... Hogy megfojtsa, elgyötörje, ELMAN LAJOS cég-, cím és díszműfestő Szatmár, Báthory u. 12. Elvállal mindennemű cégfestést üvegre pléhre, amerikai bőrvászonra, finomabb mázolást, fényezést, emaillirozást, aranyozást, butorfestést stb. stb. ::: Egy tanuló felvétetik.