Északkelet, 1911. október (3. évfolyam, 203–228. szám)
1911-10-01 / 203. szám
Ili. évfolyam. 203-ik szám. mm Előfizetési árak: Helytan: Egész évre 12 UL Vidéken: 16 K. Egy szám ára : 4 tűtét. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Északkelet: Könyvnyocida Szatmári« -meli Kanocxy-o. fíl. ieier.:»«~szám^ 2&4. 5HÜJB Mindeoaeiua díjak a kiadvtovataik.» M! Nyítttér sora 28 fillér. I Hirdetések a hssjiitá*mtt»*Ót> ár éri, kiögökei^ aL. Szatmárnémeti, 1911. október POLinSll XTAPHiAP. Nagy intelmek. A nekigördült nagy világbom odaírnak melyek a belsőleg nyugodt államok figyelmét az utóbbi időban lekötötték, vérontásaikon keresztül fognak átrobogni. Míg Marokkó vizein farkas szemet néz az egymásnak irányított ágyúcsöveken keresztül a francia és német gazdasági érdek, lent a földközi tenger déli partjainak közepén az olasz és török fegyverek keresik egymást, hogy leszámoljanak velük a rivális gazdasági érdekek. Milyen nagyszerű ez a világkép. Ugyanaz az alapszinezete, mint a bécsi drágasági forradalomnak. Kenyérkérdés ez. Szürke, poézis nélkül való. Érdek küzd az érdekkel. A birodalomnak határvonalait csak azért festik jó vastagon vörösre — embervérrel, hogy azokon belül egy egészséges gazdasági fejlődés tenyésztődjék. Mindenki a kenyérért, a létért küzd. A modern katona más tűzzel veszi kezébe fegyverét, más gondolat erősíti lelkét, mint elődeit: küzd, meghal, hogy millió honfitársainak olcsóbb legyen a kenyere. Értsük meg: az olcsóbb kenyér! Ez: a hadviselés célja. A birodalmak koronás fejei, a sima nyelvű diplomaták kíméletlenül ultimátumot küldenek egy más államnak, ha a kenyérérdek így kívánja. Nincs tovább simaság, kímélet. A nép jóléte parancsol királynak, diplomatáknak és katonáknak, íme a jövő történeté. A tripoliszi vizeken eldördülő első ágyúlövés ennek a overtürje lesz. Most ehhez a világfejlődési kerethez szokott szemmel nézzük végig a mi mai politikai helyzetünket. Míg más szerencsésebb népek az olcsóbb kenyérért harcba küldik fiaikat, a mi államgépészeink jobban megfeszítik a csavart, hevesebben mozgásba hozzák* 1 a szivattyú működését, mellyel a milliók apró koronáit szívják fel. Nálunk drágul a kenyér. Nálunk király, diplomaták és miniszterek a kis államtartó egzisztenciák millióit még nagyobb áldozatra szorítják, figyelmen kívül hagyva a gazdasági manóméiért, mely a túlfeszültség jeleit mutatja. Nálunk a köznyomor ijesztően terjed, mint a vízáradás. Csak azért nem figyelünk reá, mert mindnyájan nyiszunk. Még a harangokat sem húzunk meg, hogy jeleznék a nemzeti veszedelmet, mert olyan régi s olyan lassan fokozódó Enyészet. Hallgat az erdő... pihen csendesen, Bus álomjárás van a lelkemen; Almokat szövök rezgő lomb alatt, S szabad lantomon siló dal fakad. Búgó dal fakad. . . Hallgat az erdő, — enyészik minden, S mig szivemhez szól az örök Isten, Lázpirban fürdik redős homlokom, Halálfejt látok fán, fán, bokrokon, Hajló lombokon... Hallgat az erdő,... s amig álmodom, S tűnődöm régi, kihalt vágyakon: Miként a hulló, sárga levesek,— Az enyészetbe én is elmegyek, Halkan elmegyek... Sirám. Elment előttem, utána néztem, Szivem és lelkem reszketett. Egy sóhaj rebbent az őszi szélben. __Ez a nő engem szeretett! Elment előttem, — utána mentem, — Könny fátyol fedte szememet__ S amint követtem, sirattam csendben. .... Ez a nő engem feledett! Követtem lopva, s nagy lázban égve Nem tudtam végre: hol vagyok— Csillagos éjben vettem csak észre, Hogy ablakánál zokogok__ sasi Nagy Lajos. Vasárnap. Modern szatmárhegyi szüret. (A pár száz tőke tulajdonosa, akinek ez a kis szőlőhegy inkább keret a nyaralójához mint üzleti vállalkozás, egy jóizü ember, a régi fajtából, behívja szobájába a feleségét egy kis konferenciára:) Az asszony: Mit akarsz papuskám ? A jó izü régi fajta: Még nem tudom,le valamit. Tudod, itt az ősz, jön a szioretelés és én szeretnék itt valami jót, valami újat produkálni. Az asszony: Mit lehet itt produkálni? A szobaleány leszedi a fürtöket és szépen felkötözzük őket a padlásra, hogy legyemtélire gyümölcs. A jóizü stb: Nem, nem, én nem ezt akarom. Valami újat valami zavatos má-CrtckegyTeljeseim kap tBtodts jobb U wüanar pár ápá sámfát, amely a cipő formája'. Szolid áiakí — Dús választéki t ■ L ILJP O « & T ft i tJF á « 'SS