Esze Tamás Népe, 1974 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1-2. szám

Egy korszak lezárult... E­­ddig nem fogalmaztuk meg határozottan és pontosan, de tudtuk, éreztük, félig-meddig ki is mondtuk, hogy termelőszövetkezeteink történetében — Tarpán, Gu­lácson és Tiva­daron egyaránt — határkőhöz érkeztünk, életünk, munkánk, gazdálkodásunk egy korszaka lezá­rult. Ha visszagondolunk, megállapíthatjuk, hogy nem is az első korszak volt ez, hanem a második, hiszen a szövetkezeti gazdálkodás nagyközségünk területén már n­em is 25, hanem 27 éves múltra tekint vissza. Gulácson ugyanis 1947-ben alakult az első termelőszövetkezet, Tarpán és Tivadaron 1950-ben. De mindaz, ami 1960-ig a nagy átszervezésig történt, összefoglalva — bár voltak külön­böző szakaszai — egy egész korszaknak nevezhető, mégpedig a nekikezdés, az útkeresés, a tétová­zás, a küzdelem, a harc, összefoglalóan és pozitívan az alaplerakás korszakának. Ez a második korszak, amely most lezárult, 1960-ban, a nagy átszervezéssel kezdődött, azzal, hogy végre megtaláltuk a közös nevezőt, a közös nyelvet és kialakítottuk az egységesen közös szándékot, amit leginkább az jellemez, hogy Tarpa, Gulács és Tivadar földművelő lakossága egy­értelműen és visszavonhatatlanul a nagyüzemi gazdálkodás, a szocialista fejlődés útját választotta. A nagy harcok, a széthúzások, a tétovázások megszűntek és kibontakozott az egyenletes fejlődés, bár ez a folyamat se történt magától, ezt a korszakot is a harc, a küzdelem jellemezte. Ha összehasonlítjuk az 1960. évi kezdetet a mostani valósággal, aligha lehet kétséges, hogy si­keres harcot vívtunk, eredményes korszakot zártunk­ le 1973. végén, amikor egységes elhatározás­sal Tarpa, Gulács és Tivadar termelőszövetkezeti tagsága kimondta az egyesülést, mert ezt követel­ték az új feladatok. Az 1960 óta tartó korszakot véglegesen és eredményeit is összegezve a zárszámadó közgyűlések zárták le, amelyet a két termelőszövetkezet még külön-külön tartott, s ezzel a tarpai Győzelem ugyanúgy befejezte, lezárta önálló történetét, mint a gulács-tivadari Uj Élet. A tarpai Győzelem 1974. február 7-én, a gulácsi Uj Élet február 18-án tartotta zárszámadó közgyűlését. A Győzelem győzelme Ünneplőbe öltözve gyülekez­tek az emberek Tarpán, a mű­velődési ház nagytermében. Nem csak azért, mert ez már így illik és így szokás, hanem azért is, mert nagyon kedves vendégek érkeztek a Győzelem Termelőszövetkezet zárszáma­dó közgyűlésére. Vendégünk volt Biszku Béla elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Tar Imre elvtárs, a megyei párt­bizottság első titkára, dr. Czim­­balmos Béla elvtárs, a megyei tanács általános elnökhelyette­se, Spisák András elvtárs, a vá­­sárosnaményi járási pártbizott­ság első titkára, dr. Kiss György elvtárs, a megyei tanács vásá­­rosnaményi járási hivatalának elnöke és Józsa Endre elvtárs, a Szatmár-beregi Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségének titkára. A zárszámadó közgyűlésen a vezetőség nevében Faggyas Je­nő elvtárs, a tarpai Győzelem Termelőszövetkezet elnöke is­mertette az 1973. évi termelés és gazdálkodás eredményeit, össze­hasonlítva azokat a korábbi évek eredményeivel. Az elnök is hangsúlyozta, mi is tudjuk, hogy a Győzelem Tsz történetének legeredménye­sebb esztendejét zárta. 1973- ban ezernél több taggal össze­sen 4891 hektár területen gaz­dálkodott. Ebből azonban csak 2057 hektár a szántó, 380 hek­tár a háztáji, 244 hektár a gyü­mölcsös, a többi rét, legelő és más terület. A növénytermesz­tés eredményei 1973-ban szinte az emberi erőt és képességeket meghaladó nehéz munkával születtek a kedvezőtlen időjá­rás, különösen az aszály miatt. Mégis, ha összehasonlítjuk az 1966—1970. évi átlagokat az utóbbi három év eredményeivel, kiderül, hogy kenyérgabonából 53, kukoricából 28, napraforgó­ból 45, cukorrépából 10, pillan­gósokból 7 százalékkal termett több hektáronként átlagban, mint a korábbi időszakban. 1973-ban az állattenyésztési ágazat dolgozói és vezetői is nagyszerű eredményeket értek el, bár a korszerű állattenyész­tés megfelelő alapjait — sza­kosított telepek — csak most raktuk le. Mégis, az utóbbi há­rom évben 35 százalékkal nö­vekedett a szarvasmarha-érté­kesítés, 50 százalékkal a b­arom­­fiértékesítés és hétszer annyi a tej, mint a korábbi időszakban. Az állattenyésztés árbevétele három év átlagában az előző öt év átlagához viszonyítva 70 százalékkal emelkedett. 1973- ban 42 százalékkal több hízott szarvasmarhát és 80 százalék­kal több húsbaromfit értékesí­tett az állattenyésztés, mint az előző esztendőben. Az úgynevezett egyéb tevé­kenység — melléküzemágak: kőbánya, szeszfőzde, gatter és parkettaüzem, lakossági szol­gáltatás stb. — bevétele az utóbbi három év átlagában 125 százalékkal több, mint a ko­rábbi öt év átlagában. Ez a melléküzemágak dolgozóinak és vezetőinek kiemelkedően jó munkáját bizonyítja és dicséri. A tarpai Győzelem Termelő­szövetkezet 1973-ban 53 millió forint­ értékű árut termelt. A szövetkezet mérleg szerinti tisz­ta nyeresége 11 590 600 forint volt. A szövetkezeti bruttó jö­vedelem jócskán meghaladta a 24 millió forintot. A tsz-tagok­­nak és alkalmazottaknak össze­sen — jutalmakkal együtt — csaknem 15 millió forintot fi­zettek ki. Ebből 97 forint jut egy 10 órás munkanapra. A tsz 21 százalék nyereséget­ is fize­tett — a betervezett jövedelmen felül. Mindezt úgy, hogy a szö­vetkezet fejlesztésére — a tag­sággal egyetértésben — 8 621 000 forintot fordított a vezetőség. Megfelelő összegű tartalékokról is gondoskodtunk. Sokáig lehetne sorolni az eredményeket, de mind azt bi­zonyítja, hogy az 1960-ban ala­kult Győzelem Termelőszövet­kezet győzött. A tagok és a ve­zetők összefogásával, a pártta­gok és pártonkívüliek egységé­vel, a szocialista munkaver­­seny-mozgalom nagyszerű len­dítőerejével — a viszonylag gyenge földeken, mostoha kö­rülmények közt — korszerű, szocialista mezőgazdasági nagy­üzemet hozott létre, amely egy­ben alapja az egyesülésnek is. Ezekről az eredményekről szólt teljes elismeréssel — tolmácsol­va a Központi Bizottság és sze­mély szerint Kádár János elv­társ üdvözletét is — Biszku Béla elvtárs, zárszámadási köz­gyűlésünk kedves vendége, aki hangsúlyozta, hogy pártunk és kormányunk jó, következetes politikájának eredményeként országunkban a békés alkotó munka biztosított és továbbra is biztosítva lesz. Tsz-tagok a közgyűlésen. Nehéz út végén A gulácsi Új Élet Termelő­­szövetkezet a mostani zárszám­­adással szintén egy korszak vé­gére ért, összegezve az eredmé­nyeket ott is megtörtént a le­zárás. A gulácsi tsz útja, fejlő­dése nem volt annyira egyen­letes, mint a tarpai Győzelemé — ezt mindenki tudja, a gulá­csi és a tivadari emberek is el­ismerik. Vannak bizonyos prob­lémák, rendezetlen ügyek is. Összességében azonban a gulács­­tivadari tsz eddigi fejlődése is eredményes, pozitív, hiszen csaknem 30 millió forint tiszta vagyonnal mondták ki az egye­sülést, bár náluk a terület sok­kal kisebb, mint Tarpán és jó­val kevesebb a tagok száma is. Kiss Sándor tsz-elnök a zár­számadó közgyűlésen — a ve­zetőség nevében — beszámolt a gazdálkodásról, az eredmé­nyekről és a problémákról is. A gulács—tivadari Új Élet Tsz 1973-ban 1243 hektár szán­tón gazdálkodott. A háztáji te­rület 265 hektár, a gyümölcsös 253 hektár — ebből termő 156 hektár —, a többi rét, legelő, erdő és egyéb. A gulács—tiva­dari tsz összes területe 1974 hektár volt. A tagok száma — nyugdíjasokkal és járadékosok­kal együtt — csaknem 600 fő. A növénytermesztés hozamai hasonlóak a tarpaihoz, sőt, bú­zából jobbak. A korszerű állat­­tenyésztés azonban csak kiala­kulóban van, bár Gulácson is kész a szakosított tehenészeti telep. Ez azonban nyereséget még nem tudott biztosítani. Erőteljes volt a háztáji gazda­ságokban termelt áruk közösön keresztül történő értékesítése, melynek összege meghaladta a 4 millió forintot. A gulács—tivadari Új Élet Termelőszövetkezet fejlődése — az ismételten jelentkező prob­lémák, pénzügyi nehézségek el­lenére — is eredményes, mond­hatjuk: dinamikus volt. Tiszta vagyona 1967-ben mindössze 7 millió forint volt, 1973 végén viszont már 30 mil­lió forint. A halmozott terme­lési érték is több, mint duplá­jára emelkedett hat év során, s 1967-ben 33 500 000 forint volt. A tagoknak kiosztott részesedés 1967-ben alig több, mint 3 mil­lió forint, ezzel szemben 1973- ban már 7 562 000 forint jöve­delmet szereztek a tagok csak a közösből. Ebből 78 forint jut egy 10 órás munkanapra, nyolc forinttal több, mint az előző esztendőben. Az Új Élet Tsz bruttó terme­lési értéke 1973-ban, a zárszám­adási beszámoló alapján 43 340 000 forint volt. A tsz eredményesen gazdálkodott, mérleghiánya nincs, viszont az év közbeni jövedelemkifizetés nem egészen szabályos módja miatt is alaphiányok keletkez­tek. Mégpedig: a fejlesztési alap hiánya 1 681 000 forint, a kul­turális alap hiánya 83 000 fo­rint. Emiatt a tsz-t hatóságilag szanálni kell és szükséges az 1973. évi gazdálkodás gyors felülvizsgálata, a pénzügyi­ problémák rendezése. Valószí­nűnek látszik, hogy a jövede­lemkifizetéssel kapcsolatban szabálytalanság történt, bár a tsz közgyűlése — a vezetőség javaslatával ellentétben — azt szavazta meg, hogy a beterve­zett jövedelmet év közben — a végzett munka szerint — 100 százalékosan ki kell fizetni, holott törvény, hogy a beterve­zett jövedelemnek év közben csak 80 százalékát lehet kifizet­ni, a többit tartalékolni kell. Ezt minden tsz így csinálja, mert a tsz gazdálkodásáért, an­nak esetleges hiányosságaiért, kudarcaiért a tagoknak is vál­lalniuk és viselniük kell a fele­lősséget. A tsz ugyanis csoport­­tulajdon, mindenki gazda és a gazdálkodásért anyagilag is mindenki felelős. A jövedelem 20 százalékának visszatartása éppen azt szolgálja, hogy abból a gazdálkodás során keletkező hiányokat, kieséseket részben, vagy egészben pótolni lehessen. A gulács—tivadari Új Élet Termelőszövetkezetben terme­lési kiesés, mérleg szerinti hi­ány ugyan nem volt 1973-ban, de a felhalmozás és a fogyasz­tás egyensúlyát nem tudták biz­tosítani. Fejlesztésre nem ma­radt elegendő pénz. A zárszámadó közgyűlésen ezeket a problémákat a veze­tőség ismertette, de szükséges, hogy a felügyeleti hatóságok — tanács, bank, bevételi igazgató­ság — gyors felülvizsgálattal és szanálással rendezzék a tsz pénzügyi problémáit. Biszku Béla elvtárs felszólalását mondja.

Next