Esze Tamás Népe, 1985 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
Óév végén — új év elején Eredményekről, tervekről beszélgettünk Szokatlanul hideg tél köszöntött ránk az új év első heteiben. A munka azonban nem szünetelhet. Az első munkahét végén lakásukon kerestem fel beszélgetőpartnereimet. A magunk mögött hagyott esztendő illetve 1985 gondjai, feladatai, lehetőségei érdekeltek. Mindhárman fiatalok, s így azt hinné az ember, csak jövőjük van. Szűcs László, a tarpai gépműhely szerelője: — Mint látja, 15 hónapos fiam köszöntése „szia” — fogadja felújított lakásunk vendégeit. Nagyon nehéz volt, de a család összefogásával, s a TSZ segítségével igazi otthont alakíthattunk ki a régi lakásból. Bőven van azonban tennivaló. A falak „cseréje”, központi fűtés kialakítása, s belső átalakítások, s természetesen fiunk nevelése. — Mi nyolcan voltunk — vagyunk — testvérek. Édesapám, édesanyám, nagyon sokat dolgoztak, hogy felneveljenek bennünket. Már öten családosok vagyunk, de két gyereknél sehol nincsen több. Nagy gond, még ilyen feltételek mellett is a gyereknevelés. A feleségem bolti eladó, nincs agyonfizetve, de így is megérezzük, hogy itthon van. Úgy igyekszünk pótolni a kiesést, hogy állatokat tartunk. Sertést is. Részben saját célra, részben értékesítésre. S a telken lévő területet is hasznosítjuk. Szükség van minden forintra. A műhelyben, ilyenkor kisebb a kereset, mint szezonban. Viszont nagy előny az, hogy itthon vagyunk. S az sem akármi, hogy figyelnek rám, törődnek velem, értékelik a munkám. Ez az év nevezetes lesz azért is, mert munkásőr lehetek. Sokan megkérdezik, mire jó ez? Csak munkát, szolgálatot jelent. Tény, nem azért vállalom, mert ezzel majd nő a fizetésem. Ez a rendszer tett bennünket emberré, úgy érzem, kötelességem ennek védése. S ha lehet, az élet még jobbá tétele. Az enyém, a családé, mindannyiunké. Lassan harminc éves leszek. Szeretnék azonban még tanulni. Kár, hogy az adagolós képzés Kétegyházán van. Nem szívesen kerül az ember ilyen távolra a családjától. Csak adódik majd valami más lehetőség. Hiszem, hogy a műhelyi körülmények, a kereseti lehetőségek is csak javulnak. S ha egészségünk is lesz — ha ennyit gyarapodunk 1985-ben is, mint tavaly — nem lesz semmi baj. Ifj. Siket Sándor József gulácsi technikus: — Itt akarok jól élni! Ezt kibővíteném azzal, lehetőségeim kihasználásával, azért dolgozom, hogy ezt a többi gulácsi, illetve TSZ-tag társam is elmondhassa. Érettségi után tanultam szakmát, majd tettem technikusi vizsgát. Hazajöttem. Itt próbálkoztam. S az egy évtizedes párttagságom, fél évtizedes TSZ vezetőségi tagságom alatt arról győződtem meg, sokan vannak olyanok, akik ugyancsak ezért küzdenek. Ilyen kollektívában érdemes dolgozni. Tagja vagyok az MSZMP nagyközségi vb-nek is. Korábban, s most is azért hangoskodom, hogy ami jár a gulácsiaknak, megkapjuk. Nem is gátolnak, sőt segítenek ebben. Tavaly a fecskendő üzem után, haza kerültem a fatelepre. Helyettes vezető vagyok. A tanultaknak a hasznát igyekszem értékesíteni. Könnyebbé tenni a munkát, szervezettebbé, hatékonyabbá a termelést. Tavaly lettem technikus. Most esti egyetemen tanulok. Ez természetesen nem jelenti az utolsó állomást, de 85-re ad feladatokat. Szeretek itt élni. Igaz, hogy 4500 forintos fizetésemmel, nem csináltam „karriert”. Ilyen értelemben nem is akartam. Itt születtem, itt nőttem fel, s hogy elfogadnak, követnek, segítenek — ez mindennél nagyobb fizetség. Jól megvagyunk. A közeljövőben érkezik új Wartburg személygépkocsink. Dolgozunk, tanulunk. Bár most táppénzen vagyok, de remélem ez nem lesz hosszadalmas, s ismét dolgozhatok. Ünnepre készülünk a munkásőrségnél is. Jó évet zártunk. Ez nem jelent elégedettséget, hanem egy mércét, idén még jobban kell dolgoznunk. Ifj. Kozma Béla tivadari brigádvezető: — Nekem csak jót hozhat az új év. Feleségem ugyanis végez a nyíregyházi tanárképző főiskola, matematika-kémia szakán. Remény van arra, hogy Tarpán helye lesz az általános iskolában, nekünk pedig a TSZ szolgálati lakásában. Én eddig is igyekeztem segíteni, ahol tudtam. Egy időben KISZ-titkároskodtam, de voltam klubvezető is a községben. A mátészalkai Baross Szakközépiskola után, szívesen fogadtak a TSZ- ben. Több területen is foglalkoztattak. Ez mind hasznos tapasztalatszerzés volt. Segített abban, hogy régi tervem ne adjam fel — továbbtanulok. Két lehetőség közt őrlődöm. Szarvas illetve Kecskemét főiskolája lesz — remélem — a következő állomás. Mert az élet nem állhat meg. MSZMP alapszervezetünk is e napokban tervezi meg a jövő időszak munkáját. Én leszek a levezető elnök. — A párttaggyűlést, de további életünket is igyekszem úgy vezetni, hogy ne lehessen gond, probléma. Az az igazság, hogy szeretnénk, ha ebben az évben már hárman lennénk. Szüleim is nagyon várják, hogy unokájuk legyen. Megszereztem a jogosítványt — most már csak kocsi kell hozzá. S mindehhez az, hogy egyéni céljaink mellett, illetve azzal együtt a közös céljaink is megvalósuljanak. Mindenki dolgozhasson, kereshessen — boldogulhasson. — Az itt töltött évek alatt arról győződtem meg, hogy mindhárom község tagsága boldogulása jelenti a TSZ vezetés feladatait is. S ha a magam területén, legyen az a növénytermesztés, vagy éppen a kertészet , tehetek valamit, akkor nem hiába tanultam, tanulok. Örök optimista voltam, nagyon bízom abban, hogy nem lehet rosszabb 1985 sem, mint a tavalyi volt. M. K. Szűcs László , ifj. Siket Sándor és ifj. Kozma Béla mondták el véleményüket arról, ami volt, és amit terveznek 1985-re A molnárt elcsapták, helyébe a kisbégényi illetőségű Mándoki Imrét választották. A kevés fizetés miatt 1882- ben ez a molnár felmondott. Más baj volt az, hogy a malmok rokkant állapotba jutottak. Ha nem helyeznek új ágásokat a malomba, összedől. A városi képviselő testület engedélyezte új ágások kiadását, így a rekonstrukció megtörténhetett. A felújítás után újra György Károly lett a molnár, valószínű azért, mert nem volt más jelentkező. Nagyobb gond volt ettől, hogy a malmok generáljavítására és nem részfelújítására lett volna szükség, de erre nem volt pénz. (A korábbi nagy malmi bevételkor tehát nem gondoltak arra, hogy egyszer arra is szükség lehet, hogy a malmokra költsenek.) ... Természetesen Tarpán nem forgott minden csak a malmok körül. A dolgozat írója ír, Simon András lelkészről, aki 41 évet töltött Tarpán és az iskolák építője volt. Amikor állását elfoglalta, az egyháznak semmi pénze sem volt, de lett. 1877-ben iskolát építettek, 1883-ban megint másikat építettek. 1888-ban kezdték a harmadik iskola építését. Szól a krónika arról is, hogy a tarpai emberek, ha a pénz elfogyott, a szomszéd földbirtokosnál aratást vállaltak. Ebből a munkából 1000—1200 forint került az egyház kasszájába iskola építésére, így épült fel a leányiskola. Abban az évben csapott a villám a templomtoronyba, amely teljesen megsemmisült. A templom újjáépítéséhez azonnal hozzákezdtek. Az anyagiakban sok szűkös év után megnyitották a tarpai kőbányát. Ez nagy hasznot hozott, „minden megváltozót, még a község főterének arculata is”. 1896-ban a gondnok a pénztári naplóba már ezt írhatta: „maradvány 1491 forint és 38 krajcár ...” És következett egy új korszak a malmok történetében. 1891- ben az elnöklő lelkész tudomására hozta az egyháztanácsnak: „ ... beregszászi lakosok Cseh Sándor mértékhitelesítő vejei, a városi albíró Esze Gábor által azon ajánlatukat terjesztik a prezsbitérium elé, hogy hajlandók gőzmalmot állítani fel Tarpán, ha az egyház helyet ad nekik.” Ebből a szépnek ígérkező vállalkozásból akkor nem lett semmi. Viszont a szárazmalmok üzemeltetése válságba került. Az épületeket fel kellett volna újítani, de nem volt rá pénz. A malmok rossz állapotukban nem kis mértékben a molnárválságok miatt, alig jövedelmeztek. Ekkor jelentkezett Uray Imre azzal a szándékával, hogy a Szigetben (egyházi telken) gőzmalmot vagy maga, vagy az egyházzal közösen esetleg másokkal együtt részvénytársaságban építsen. Fel volt adva a lecke, választani kellett. (Folytatjuk) A tarpai malmok (4.) Események - hírek - képekben Vezetőségválasztások Termelőszövetkezetünk két párt alapszervezetében január elején megtartották a vezetőségválasztó taggyűléseket. Mindkét helyen beszámoló hangzott el arról, hogy széles körben megvitatták a pártkongresszus irányelveit. A párttagok, pártonkívüliek egyetértettek az irányelvekben megfogalmazott elvekkel, hangsúlyozva, hogy azok a szocializmus építésének további feltételeit tartalmazzák. Jó visszhangra talált a gazdasági építőmunkával kapcsolatos elgondolás, a demokratizmus erősítését célzó feladat-meghatározás. A termelőszövetkezet egyes alapszervezetében párttitkárnak Szűcs Miklóst, Gulácson a kettes alapszervezetben Kürtös Gusztávot választották. A csúcsvezetőségválasztást január 24-én (lapzárta után) tartották. (A vezetőség névsorát februári lapunkban közöljük.) Felvételünkön az egyes alapszervezet megválasztott pártvezetősége az első megbeszélésen. Két kép a keltetőből Kétévi szünet után újra tojásokat raktak a keltetőbe, így január 20. körül ezer naposcsibe bújt ki a tojásból. Felvételeinken január elején Torzsás Józsefné az embriók vizsgálatát végezte, Szűcs Béláné a tálcákon a keltetőbe rakott tojásokat forgatta. Nagy munkában a könyvelés Még néhány hét és következik a zárszámadás. A mérleg hitelességét a pontos könyvelői munka biztosítja. Szűcs Józsefné és Balogh Elekné az adatokat összesíti, ellenőrzi.