Eszmélet, 2004 (16. évfolyam, 61-64. szám)
2004 / 61. szám
2004-ben Magyarország az Európai Unió tagjává válik. Az ezzel kapcsolatos vélekedések az elmúlt tíz év során eljutottak az utópisztikustól az apokaliptikusig, bár az utóbbival inkább csak a jobboldali politika köreiben találkozunk. A baloldalt ma leginkább a jóléti rendszerek jövője foglalkoztatja Európában, és konkrétan az a kérdés, hogy a balközép politikai erők képesek-e a szociális biztonság, a méltányosság és a modernizáció összehangolására. Az általunk közölt esettanulmányok inkább a kudarcokat dokumentálják. Ismét foglalkozunk a nyugat-európai „új jobboldal” természetrajzával. A mai Európa elemzése mellett tanulmányaink visszatekintenek a közelebbi és a távolabbi múltra is. Folytatódik az államszocializmus-vita, és összeállítást közlünk a holokausztról, amelynek a hatvanadik évforduló miatt különös figyelmet szentelünk 2004-ben. Életének 94. évében elhunyt Paul M. Sweezy amerikai közgazdász, a független baloldal szellemi vezéralakja, a Monthly Review alapítója és főszerkesztője fél évszázadon át „.. .mindnyájunk számára, akik komolyan jobb jövőt akarunk az emberiségnek, eljött az ideje, hogy nyíltan és becsületesen kimondjuk: ez a jobb jövő elérhetetlen a kapitalizmus körülményei között. Más szavakkal: ideje feléleszteni és megújítani a szocializmusnak mint a kapitalizmus egyedüli reális és megvalósítható alternatívájának az örökségét.” Paul M. Sweezy Eszmélet 25. 74. o. „...a fasizmus elsődlegesen kispolgári lumpen, tönkremenő és munkájukat veszített emberek tömegmozgalma, amely eltorzított szociális jelszavakkal jelentkezik, és olyan diktatúrát valósít meg, amely képzetes egységbe fogja össze a nemzet különböző osztályait és rétegeit. A fasizmus a társadalmi forradalom aberrációja, az elvetélt baloldali forradalmakra adott reakció vagy éppen az ilyen forradalmak megelőzésére szolgáló preventív hatalomátmentés.” Szalai Pál Eszmélet 52., 132. o. . .a harmadik útnak tartalmaznia kell a szocializmus értékeit, azonban a demokratikus szocializmus értékeit, elsősorban úgy, ahogy azt Csehszlovákia és Chile haladó erői 1968-ban, illetve 1970-73 között meg akarták valósítani. A gyárakat munkástanácsok vezetése alá kell helyezni, az egyes termelői egységek közötti piaci versenyt rugalmas teremzéssel kell korlátozni.” Szalai Pál Eszmélet 43., 124. o.