Eszmélet, 2005 (17. évfolyam, 65-68. szám)
2005 / 65. szám
„A mű tehát mikrokozmosz, a világ egésze kicsiben. Ez a művészetfilozófiai koncepció hatalmas ambíciókat rejt: olyan műveket létrehozni, amelyek képesek eltakarni előlünk a világ egészét, képesek árnyékba borítani a Napot, s képesek kielégíteni mérhetetlen szomjunkat a világegész befogadására, betölteni a világhiányt. Hiányzik nektek a világ? - kérdezi. Nos, akkor olvassátok a verseimet.” Tverdota György: Tizenkét vers (Gondolat Kiadó, Budapest, 2004 , 102. o.) Eszmélet 6olm itt a szenvedés belül, ám ott kívül a magyarázat. Lebed a világ ég, hévül s te lelkedet érzed, a lázat. Rab vagy, amíg a szíved lázad - úgy szabadulsz, ha kényedül nem raksz magadnak olyan házat, melybe háziúr települ. Medáliák 12. Az eltaposott orrú fekete, a sárga, kinek kékebb az ege, a rézbőrű, kin megfagyott a vér és a lidércként rugódzó fehér„József Attilának [...] a [...] radikális baloldalisága, minden belső ciklikusságával, tévedésével és önkorrekciójával együtt -[...] folytonos, eleven örökség. És a 21. századba is átvihető, mint egyik költőörökösénél, Nagy Lászlónál, »fogában tartva« a Szerelem, »a túlsó partra«.” Agárdi Péter Eszmélet 60., 33. o.