Eszmélet, 2014 (26. évfolyam, 101-104. szám)
2014 / 101. szám
fokozódó ökológiai problémákat, valamint a globális élelmiszerárak jövőben várható megugrására irányuló spekulációt. A termőföldek feletti rendelkezés jelenleg zajló centralizációja révén előálló, a profitalapú, gépesített óriásüzemek által dominált élelmiszer-termelés, s ezzel az agrárkistermelők ellehetetlenítése tovább duzzasztja a nyomornegyedek populációját, másrészt összeegyeztethetetlen az ökológiailag fenntartható mezőgazdasággal és a népek élelmiszerszuverenitásával .................................................................................................... 49 Mónica Dias Martins: A részvétel tanulása: Az MST tapasztalata Brazíliában Dél-Amerika talán egyik legnagyobb társadalmi bázisával, és legradikálisabb baloldali programjával rendelkezik a brazil földnélküliek mozgalma, az MST. Megkerülhetetlen referencia az összes kortárs baloldali parasztmozgalom számára elsősorban Latin-Amerikában, de a többi kontinensen is. Legendásan harcos földfoglalásai és a népoktatást Paulo Freire-i szellemben rendkívül tudatosan és szervezetten megvalósító autonóm rendszere méltán avatja a szervezetet a Via Campesina legmasszívabb és eszmeileg is legfelkészültebb blokkjává....... 69 Laurent Delcourt: Az agrobiznisz terjeszkedési dinamikái a déli féltekén A globalizáció legfőbb nyerteseinek és az igényeikre szabott rendszer tervezőinek tekinthető agrobizniszcégek folytatják koncentráló és terjeszkedő stratégiáikat. Az államok és a nemzetközi szervezetek áldásával vagy támogatásával arra törekednek, hogy a déli félteke országaira rákényszerítsék a társadalmilag kirekesztő és ökológiai szempontból pusztító hatású fejlődési modelljüket, amely ráadásul aláássa az élelmezésbiztonságot is ezekben az országokban...................... 82 Kultúra Ez a buta mesterség. Andrew James Horton interjúja Jancsó Miklóssal A 2002-ben az USA-ban publikált Jancsó-interjú, amely magyarul most jelenik meg először, Jancsó Miklós halála után különösen éles fénybe állítja személyiségének és rendezői hitvallásának alapvető sajátosságait. A közvetlen hangvétel is személyiségének szerves vonása volt............................................................... 107 Krzysztof Rucinski: Két ember szemben a történelemmel. Jancsó Miklós és Andrzej Wajda filmjeinek összehasonlító elemzése Jancsó Miklós halála tragikus apropó arra, hogy szembenézzünk a nagy, baloldali, a kapitalizmus világát mindig kritikailag szemlélő filmrendező munkásságának egyetemes jelentőségével. A lengyel szerző Wajda és Jancsó két-két filmjének összehasonlító elemzése útján fogalmaz meg izgalmas esztétikai következtetéseket, amelyek mind a nemzeti, mind az egyetemes filmkultúra összefüggéseibe is beillesztik a két nagy rendezőt........................................................................ 120 Történelem Barta Tamás: Magyar néptáncmozgalom a korai időkben - társadalmi ideológia vagy nemzeti művészet? A magyar táncházmozgalom a ma ismert formájában az 1970-es években indult útjára. A mozgalomnak azonban jelentős előzményei voltak már a két világháború között és a II. világháborút követő években is. Ennek a korábbi néptáncmozgalomnak nincs olyan széles körben ismert legendáriuma, mint ma is működő változatának, mégis fontos vele foglalkozni, művelődés-, társadalom- és eszmetörténeti szempontból is............................................................................ 141