Eszmélet, 2015 (27. évfolyam, 105-108. szám)

2015 / 105. szám

sokszínű politikai dinamikát. A kapitalizmus kulturális-társadalmi átalakulása okozta tömeges talajvesztés, a tőkefelhalmozás egyenetlensége által generált gazdasági válságok és az egyenlőtlen fejlődés által kiváltott geopolitikai ösz­­szeütközések adják azt a konkrét materiális kontextust, amelyben a szélsőjobb domináns politikai erővé válhat, a tőkésosztály és a hagyományos politikai elit támogatásával.................................................................................................... 50 Csorna Lajos: Fasiszta mozgalom Magyarországon A cikk szerzője áttekinti az általa fasisztának vélt magyarországi mozgalmak legújabbkori történetét az 1990-es évektől napjainkig................................. Fábry Ádám: A szélsőjobboldal, a neoliberalizmussal szembeni ellen­­hegemonikus blokk? A Jobbik esete A magyarországi rendszerváltozás politikai gazdaságtanáról nemrég disszer­tációt írt szerzőnk, az 1990 utáni magyar kapitalizmus „organikus válságaként” (Gramsci) írja le azt a 2006 utáni politikai-gazdasági kontextust, amelyben a magyar szélsőjobboldal pártja, a Jobbik felemelkedhetett. A kilencvenes évek neoliberális átstrukturálása permanens munkanélküliséget hozott létre, majd fis­kális válságot és „megszorítási spirált” indított be, amely a liberális demokrácia legitimitásának eróziójához és az ezt kihasználó nacionalista jobboldal, majd a szélsőjobboldal megerősödéséhez vezetett. Mára a szélsőjobboldal kiépített egy komplex munkamegosztással dolgozó „ellenhegemonikus blokkot”, amely akár kormányváltó erővé is válhat a jelenlegi kormány népszerűségének szét­­mállásával. Az antifasiszta ellenállás csak a rendszerváltás utáni kapitalizmus konzekvens baloldali kritikájának bázisán jöhet létre.................................. 70 Periszkóp Interjú Mészáros Istvánnal Mészáros István filozófiai és történelmi értelemben felvázolja az elképzelhető utat, utakat, amelyek a kapitalizmus strukturális válságából kifelé vezethetik az emberiséget. Az „érdemi demokrácia” fogalmáról........................................ 88 Világ­nézet Bernard Duterme: A zapatizmus. Egy ma is tartó lázadás Húsz éve tart Chiapasban a (neo)zapatista őslakosok „forradalmi és demokra­tikus” lázadása a „méltóságért”, az „önazonosság megmaradásáért”, a „kapi­talizmus ellen”. A lázadás arculata és a politikához való viszonya folyamatosan változik - igazodik az egyáltalán nem kedvező körülményekhez. Emancipáló keresztény kultúra, szabadelvűség, marxista­­kulcs­fogalmak, a nemek egyenlő­sége, az anyaföld tisztelete, maja kulturális hagyomány: a „zapatista koktélban” egyformán találnak saját ízlésüknek való értékeket anarchisták és haladó katoli­kusok, autonomisták és kommunisták, feministák, szocialisták, környezetvédők vagy az őslakos indián kultúra védelmezői................................................... 99 Zelei Dávid: A függetlenség mámorától a függőség-elméletekig. Önpercep­ciók, jövőképek, fejlődési utak a 19-20. századi Latin-Amerikában A latin-amerikai társadalmak önképe az elmúlt kétszáz évben két merőben különböző korszakra osztható: a „hosszú” XIX. században a „lemaradottság” (atraso) széles körben elterjedt fogalma még az „utolérés”, a fejlett országhoz való felzárkózás lehetőségét, bizakodását fejezte ki. A XX. század húszas éveitől 60

Next