Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-08-15 / 1. szám (0. szám)

Hírlap Az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk A HÍD ÚJJÁÉPÍTVE: 2001. OKTÓBER 11. I. évfolyam 1. szám 2003. augusztus 15., péntek Mária napja, Nagyboldogasszony ünnepe Megbízott főszerkesztő: Gulya István • Szerkesztők: Oravetz Ferenc (szlovákiai bel- és külpolitika), Horváth Balázs (magyarországi bel- és külpolitika), Haraszti István (régió), Nagy Balázs (települések), Muzslai Zsitva Ágnes (önkormányzatok), Borosházi Tamás (fotó), Somfai Melinda (kultúra),­Pálos Imre (sport) • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tördelőszerkesztők: Ághfalvi Loretta, Jungvirt Balázs • Szerkesztőségi titkár: Mézes Melinda • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: +36 (33) 500-040, telefax: +36 (33) 500-046, e-mail: istvan.gulya@esztergom.hu • Kiadja a Singonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., tele­fon: +36 (33) 500-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Terjesztés: Takács István • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-040 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Posta Rt., Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 000 forint (1 918 korona), fél évre 7 000 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató A lapunk Kedves Olvasó! Ön egy regionális újság, a Hídlap első számát tartja a kezében. Még nem egészen az, ami, formálódik és alakul, ahogy formáljuk és alakítjuk. Az elrongy­­olódott szó minden eredeti értéke és szépsége szerint: mi, együtt és közösen. A Hídlap ugyanis az Ister-Granum régióban, a Duna és a Garam vidékén élők napilapja és mindazoké, akik ezen régióval szomszédosan, közösségben és együttműködésben élnek. A Hídlap a mi lapunk. Azért van szükség rá, hogy a régióban létező természetes együt­télést eszünkbe jutassa, megerősítse, az egymás mellett élő európai polgárokat összefogja. Mert számtalan szál köt össze ben­nünket, mert egymásra vagyunk utalva az élet minden területén - emlékezzünk csak a párkányi és az esztergomi tűzoltók hősiességére az emeletes házban fellobbant lán­gok oltásakor (bajban ismerszik meg a bazát). Persze kerüljön min­ket minden vész, osztozzunk csak a boldog és örömteli időkben, ha kérhetni szabad. Ebben a lapban a régió, a szűkebb haza az alfa és az ómega. A régió, mely egy mindig volt, létező szűk hazát határoz meg. Hiszen együtt, ezen a területen éltek itt évszázadok óta népek és nemzetek. Egymással és egymásra utalva vészelték át a történelem viharait vagy élték a boldog időket. Ismerve és elfogadva egymás szokásait, tisztelve egymás dolgos hétköznapjait és ünnepeit. A régió, a szűkebb haza nem újkeletű tehát, de újra kell most teremteni. Újra kell élni és megélni mindazt, amit egy történelmi kényszer megszüntetett. A régió mintegy száz települése egyformán fontos és egyenrangú, s amíg más helyeken kéthetente, havonta talán ha egyszer egy rövidhír ere­jéig helyet (ha úgy tetszik: szót) kap egy-egy falu, kistelepülés, itt hetente többször, akár minden nap olvashatunk arról, mi történt itt vagy ott.­­Igen, ez egyidejűleg felhívás is keringőre, amellett, hogy törekszünk mindenhová eljutni, és mindenhol élő kapcsola­tot kialakítani, tessék minket kezel­hetetlenül sok információval ellát­ni, rogyjunk össze a bőség zavarában.) A kezdeti esetlenségekért és hibákért elnézést kérve őszintén reméljük, hogy ott leszünk a kerti lugasban együtt a nyárutón és az őszelőn, két harapás friss barack mellé adunk mi is egy kis friss ízt, ott leszünk a kandalló párkányán, a pattogó fa muzsikáját a lapozó ujjak morzsolása festi alá. Indul hát a Hídlap, reméljük megszolgáljuk (majd) az árunkat, és megérezzük: ez a közös régiónk közös lapja. A lapja: Gulya István mb. főszerk. Az Ister-Granum Kisrégió Határ menti együttműködés a közös jövőnkért Több mint ezer éves közös múlt és egy újjá­szült gondo­lat. Több száz éve együtt élő népek, emberek, akik az új Európában ismét közös jövőt építhetnek. Esztergom és Párkány sorsát vég­leg összekötötte a 2001. október 11- én újra átadott Mária Valéria híd. A két korábban zsákutca jellegű térségi központ a híd révén megnyílt a világ felé. Az átadást követő egy év alatt közel 2,5 millióan lépték át itt a határt. A két városban megkétsz­ereződött a vendégéjszakák száma, nem beszélve a napi turistaforgalom­ról. De nemcsak a két határváros hídja épült újjá, hanem a­ két határ menti térségé is. Ezt felismerve kötöttek együttműködési megállapodást az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a Párkányi Déli Régió, valamint Tokod és Tokodaltáró községek 2000. október 13-án. A határ menti együttműködéshez - mely 2001 májusától a Duna és a Garam folyó latin nevét viseli - azóta több újabb település is csatlakozott. Mára területe meghaladja az 1.000 km 2-t, lakosainak száma megközelíti a 150.000-et. A zselízi kistérség, az Ipoly-völgyi falvak és további települések csatlakozását követően közös intézményeket hoznak létre. Az új eurorégió alapító okiratának megvitatásra szánt változata elkészült, azt eddig több mint 50 Fotó: E.Várkonyi Péter település elfogadta. Az elképzelések szerint ez év szeptemberében létre­jön az az együttműködés, mely a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió munkáját is segíti. (folytatás a 2. oldalon) Együttműködés a turizmus fejlesztéséért A Dunakanyar turisztikailag négy kiemelt települése, Esztergom, Szent­endre, Vác és Visegrád együtt­működési megállapodást írt alá. Az önkormányzatok elhatározását a polgármesterek a dokumentum ünnepélyes aláírásával kívánták megerősíteni. A megállapodás összhangban áll az 1991-ben, a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet 72 települése által aláírt Dunakanyar Charta céljaival és kezdeményezé­seivel. Az együttműkö­dés célja: a vendégforgalom szakmai hátterének megerősítése, hatékony turisztikai információs rendszer kidolgozása, szakmailag indokolt és fontosnak tar­tott kutatások kezdeményezése, valamint a folyamatos visszacsatolá­sok biztosítása és feldolgozása. Ezen kívül elő kívánják segíteni a turisztikai oktatást, a térségben munkálkodó sza­kemberek folyamatos szakmai továb­bképzését is. A feladatok elvégzésére munkacsoportot hoznak létre, melynek tagjai az önkormányzati és térségi sza­kemberek mellett külső szakértők is lesznek. Ez év májusában a három királyi székhely (Budavár, Visegrád és Esztergom) együttműködési szán­déknyilatkozatot írt alá, amely a múltból táplálkozó közös történelem­re építő, de a jövőre mutató fejlesztéseket irányoz elő. Ezen együttműködéshez szorosan kapc­solódik a júniusi - jóval erőtelje­sebben szakmai kezdeményezés is, amelynek első eredményei már most, az aláírást megelőzően is mutatkoznak. Az és tourinform irodákban már hozzáférhetőek a többi önkormányzat turisztikai és tájékoztató kiadványai, szórólapjai. (folytatás a 3. oldalon) A párkányi toronyháztűz 2003. augusztus 12-én délelőtt negyed tizenegy óra körül nagy riadalmat és felbolydulást okozó tűz ütött ki egy tizenkét emeletes háztömb nyolcadik emeleti lakásban. A tűzgócnak számító lakás konyhájában egy tizenhárom éves kislány tartóz­kodott, aki miután észlelte a füstöt kifutott a konyhából, hogy segítséget hívjon. A tűz aránylag gyorsan átterjedt a fel­sőbb emeleti lakásokra és a fel­sőbb szinteken tartózkodók közül sokan a helyiségekben rekedtek. Mivel a lépcsőházban sűrű füst gomolygott nem mertek kimenekülni. Inkább nedves ruhákkal próbálták betömni az ablakok és ablakra­gasztók, az ajtók és a ajtóra­gasztók közötti réseket. Az égő ház körül összesereglett szom­szédok döbbenetes látványnak lehettek szemtanúi. A lakások­ban található tárgyak égtek, a lángnyelvek felcsaptak a felső emeletekre. A keletkezett hőtől az ablakok szétdurrantak, a közvetlen szomszéd lakásban pedig kétségbeesett, sokkos állapotba került emberek várták a menekülést jelentő segítséget. L­apozó LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK!.............5. oldal H­olnap ..............NEMZETKÖZI GITÁRESZTIVÁL ......................AZ IDEI SZENT ISTVÁN-DÍJASOK .......BEMUTATKOZIK A FRANCIA CAMBRAI ........LOVAGAKADÉMIA LAP ELŐDÖK.............5. oldal Királyi székhelyek összefogása A Budai Vár, Visegrád és Esztergom a történelem folyamán többször is a magyar királyok székhelyei voltak. Királyi székhelyként fontos szerepet játszottak az ország életében: a középkorban ugyanis az ország kormányzata ott volt, ahol a király tartózkodott, igazságot tett, ahol írásba foglalták a közigazgatási rendelkezéseket. A királyi székhelyek a kultúra központjaiként is működtek: III. Béla, Károly Róbert, Lajos király, Zsigmond és Mátyás udvarából sugárzott szét a középkor és a reneszánsz művészete. A közös múlt, a közös történelem az alapja a három önkormányzat mai együttműködésnek, programja pedig a közös múlt emlékeinek bemutatása, értékeinek megóvása és a városok életének gazdagítása. Az együttműködés célja: a közös történelmi múltban gyökerező hagy­ományok felélesztése, a fejlesztési elképzelések és programok össze­hangolása a közös térségi célok elérése érdekében, közös turisztikai és gazdasági fejlesztések megvalósítása, közös projektek megvalósítása a kultúra, a tudomány, a közlekedés és környezetvédelem területén, egymás támogatása a térség fejlődésének elősegítése, valamint az idegenforga­lom fejlesztése érdekében. E célok megvalósítása érdekében a három önkormányzat közös pályázatokat készít, illetve egymás pályázataiban közreműködik, közös rendezvényeket szervez, és segítséget nyújt az egyedi rendezvények megtartásához, ide­genforgalmi, kulturális marketingjét itthon és külföldön, összehangolja, közös kiadványokat készít, turisztikai termékeit közösen fejleszti, valamint elősegíti a kapcsolatépítést és együttműködést a helyi vállalkozások között. A rendhagyó együttműködés szándéknyilatkozatát május 8-án az Esztergomi Vármúzeum Lovagter­mében írták alá a Budavári Önkor­mányzat képviseletében dr. Nagy Gábor Tamás polgármester, Esztergom Város Önkormányzata képviseletében Meggyes Tamás pol­gármester és Visegrád Város Önkor­mányzata képviseletében Hadházy Sándor polgármester. (folytatás a 3. oldalon) Boldogasszony ünnepe A nyár legtermékenyebb és leg­nagyobb bőséggel ajándékozó hónapjának idusán, augusztus 15. közeledtével a világ katolikusain egyfajta ujjongó májusi máriás lelkűlét lesz úrrá, hiszen Nagyboldogasszony ünnepe Isten gondoskodó szeretetének legékesebb bizonyítéka, a mennybe fölvett Boldogságos Szűzanya Isten zarán­doknépe számára jel és biztos remény. Isten halálon aratott győzelme nem csak Fiának feltá­madásában és mennybe­menetelében teljesedett be, hanem Krisztus anyjának mennybevitelekor is. A két szó, mennybemenetel és mennybevitel szinte kézzel foghatóan jeleníti meg az Egyház által imádsá­gainkban is oly sokszor használt for­mulát: Mária által Krisztusban. A Napba Öltözött Asszony nem saját cselekedete, vagy akarata révén ment a mennybe, hanem Szent Fia ereje által, aki maga mellé emelte, befo­gadta az égi városba azt, aki őt elsőként fogadta be földre jöttekor. (folytatás a 2. oldalon)

Next