Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Esztergom, 1884

Q. Horatius Flaccusnak a Pisokhoz intézett levele­­ i. A hírneves Muretus jóslata, hogy Horatius ezen művének rövid idő múlva több lesz a magyarázója, mint a­hány sora van,1) csakhamar betel­jesedett: alig van irodalmi mű, mely oly különféle és gyakran egészen el­lentétes nézetek fejtegetésére adott volna alkalmat, mint épen ez. Ha a fen­forgó nézeteltérések okát keressük, azt mindjárt a mű elnevezésében ta­láljuk. Qu. Fabius Quintiiianus Inst. Orat. VIII. 3. 60. igy ir : „Id enim tale est monstrum, quäle Horatius in prima parte libri de arte poetica fingit;" a Tryphonhoz irt bevezető iratában pedig ezt mondja: „Usus deinde Hora­tii consilio, qui in arte poetica suadet, ne praecipitetur editio, nonumque prematur in annum" (2. §.) Ugyancsak igy nevezik a későbbi római irók is: Symmachus (Bp. I. 4.), Sidonius Apollinaris (Comm. 22.) és Priscianus (XVIII. 101. p. 254.) Ha tehát az egy Charisiust kivesszük, a­ki episztolának mondja,2) a grammatikusokra majdnem egyedül a „Liber de arte poetica" cím hagyományoztatott ;3) azért aztán úgy kezdték fejtegetni, mint a költé­szetről szóló szisztematikus munkát; rendszerezték, fölosztották, részekre taglalták, csakhogy természetesen siker nélkül. Többen azon fáradoztak, hogy kimutassák a forrást, a­melyből — sze­rintök — Horatius a költészetnek itt előadott szabályait merítette. Először is némely grammatikus azt hitte, hogy a parianosi (tov TTaçiavov) Neop­tolemosnak ITeoi âaz£Ïa/.idSv című művében fedezte föl Horatiusnak e müvé­ben követett példaképét*) Mások ismét azt akarták bebizonyítani, hogy *) „Tot eruditi homines in eam scripserunt, scribuntque quotidie, ut ea brevi pauciores aliquando versus, quam interprétés habitura videatur." M. Antonius Muretus 1555-iki kiadása. !) Impariter Horatius epistolarum versibus impariter iunctis, ubi Qu. Terentius Scaurus in­commentariis in artem poeticám libro decimo adverbium inquit, figuravit. (Keil-féle kiad. 202. 1.) 3) A XI. század óta a poetria elnevezés is előfordul; igy nevezi Pomponius Porphyrio (P. Commentarii in Qu. Hor. Fl. rec. Guill. Meyer Lips, 1874); hasonlókép: Achillis Statii (Estaso) Lusitani in Horatii poetriam comm. 1553. *1) Porphyrio sehol, igy szól:.., in quem librum congesurt praecepta Neoptolemi non qui­dem omnia, sed eminentissima. Ezen Neoptolemos nemcsak grammatikus, hanem jeles költő is volt; egy másik műve: sK­OVVOicce v. C. Athenaeos III. 23.

Next