Esztergom, 1906 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-12 / 32. szám

az igazoló választmányban, továbbá az egészség­ügyi bizottságban megüresedett tagsági helyek betöltését tartalmazták. Az előbbi bizottságba dr. Fehér Gyula udvari káplán, városi plébános, az utóbbiba Pisuth Kálmán választatott meg egy­hangúlag. A különböző jelentések közt volt a vármegye alispánjának jelentése Haán Rezső bizottsági tagnak a megyei közegészségügyi szolgálat ügyében intézett interpellációja tárgyá­ban. A jelentés tisztázta dr. Seyler Emil tiszti főorvost az ellene felhozott vádak alól, mire Haán a jelentést tudomásul vette, bár egyes kisebb dolgokban még mindig maradtak kifogásai. Rövid vita volt a vármegyei szolgákról alkotott szabály­rendelet módosításánál, de végül a közgyűlés többsége az eredeti tervezetet fogadta el. A vármegyeház átalakítására vonatkozólag a köz­gyűlés úgy döntött, hogy a pályázatot még­ a legközelebbi közgyűlés előtt hirdessék ki az át­alakításra vonatkozólag, mely az előirányzat szerint mintegy 75000 koronát fog igénybe venni. A párkányi vágóhíd ügyében a tiszti főorvos, a törvényhatósági főállatorvos és az államépítészeti hivatal főnökének jelentését tudomásul véve, a közgyűlés úgy döntött, hogy az ne az eredeti terv szerint a vashíd felett, hanem a párkányi u. n. libalegelőn építtessék. A kérvények és levelezések elintézése, illetve tudomásulvétele után a 144 pontot tartalmazó közgyűlés 10­1 órakor ért véget. * Sujánszky Antal, az esztergomi főkáp­talan nagyprépostja, aki csak nem rég töltötte be életének 91-ik évét — mint értesülünk — ismét rosszabbul van. Nagyon gyenge, étvágya nincs sőt a legutóbbi napokban már eszméletét is kezdte elveszíteni. Állapota nagy aggodalomra ad okot, már csak injekciókkal tartják fönn éle­tét, ugy hogy a katasztrófa minden pillanatban bekö­vetkezhetik. * Halálozás: Gróf Stainlein-Saalenstein Leontina, a bajor szent Anna rend alapitványi hölgye f. hó 5-én délelőtt 11 órakor Felső-Sze­meréden, hosszas szenvedés és a haldoklók szent­ségeinek ájtatos felvétele után végelgyengülésben elhunyt. A boldogultnak hatt tetemet folyó hó 7-én délután 4 órakor szenteltettek be és a felső­szemerédi családi sírboltban helyeztettek örök nyugalomra. Az engesztelő sz. mise a megboldo­gult lelki üdvéért e hó 8-án reggel 8 órakor mutattatott be Felső-Szemeréden az Urnak. A boldogult jámbor grófnő érdekes élettörténetét lapunk mai »Tárca« rovatában közöljük. Megté­rése s gyógyulása oly megható, hogy azt min­denkinek figyelmébe ajánljuk. R. í. p ! * Újítások az esztergom-vizivárosi nő­nevelő-intézetben. Már ismert esemény, hogy városunk ezen intézete a szünidőben vezetőt cse­rélt. A rend tartományfőnöknője figyelembe véve hosszabb idő óta tartó gyengélkedéseit, érdemének elismerése mellett felmentette az intézet fárad­ságos vezetésétől Bach M. Remigiát s azt Benkő Szeréna Selmecbányai főnöknőre bizta, aki már ott is maradandó érdemeket szerzett a hasonló intézet felvirágoztatása által s célszerű vezetésével. Az ujonan megbízott főnöknő figyelembe véve itt is a helyesnek mutatkozó újításokat, hatályon kivül helyezve a legutóbbi 1905—1906. év érte­sítőjének ide vonatkozó intézkedéseit, változtatá­sokat eszközöl már e jövő tanévtől kezdődőleg. Nevezetesen, visszaállítja az elemi iskolában az V—VI-ik osztályokat s tetemesen leszállítja a tanítás különböző díjtételeit. Ugy az elemi, mint a polgári iskola külső növendékei külön oktatást nyerhetnek a zenében, nyelvekben, rajzban és festészetben és oly előnyös feltételek mellett, mint a bentlakó növendékek. A beiratás díja 4 koronáról 2 koronára szállíttatott s a tandíj havi 6 korona helyett 5 koronában állapíttatott meg. Különben az intézet internátusának ujonan kibo­csátott értesítőjét egész terjedelmében jövő szá­munkban közöljük. * Figyelmeztetés: Szerzetesnők könyör­adomány gyűjtésére a püspöki kar, a felmerülhető visszaélések szerzetesnők elhárítása­­ végett elhatározta, hogy könyöradományokat csak akkor gyüjthessenek, ha: 1. azon egyháznak püspökétől, melynek számára gyűjtenek, megyés és 2. azon főpásztortól, kinek egyházmegyéjében gyűj­tenek, engedélyt mutatnak fel. * Angyal kellett . . . Nemesszeghy István képzőintézeti zenetanárt családjával együtt súlyos­gyász érte. Fiacskája, az öt hónapos Lacika e hét elején az égbe szállott, hogy imádkozzék jó szülei­ és testvérkéiért. Temetése kedden d. u. 6 órakor történt. Az osztatlan részvét enyhítse szüleinek mély bánatát. * Az 1906. évi újoncozás. A honvédelmi miniszter f. hó 4-én a megyei törvényhatósághoz rendeletet intézett az 1906. évi ujoncozásra vonat­kozólag. Az 1906. évi sorozást, mivel az 1905. évi fősorozástól nem nagy idő választja el és mivel a bekövetkezendő ujoncállitási idő nagyon rövid, a már most készenlevő 1905. évi utazási és működési tervek megállapítása alapján fogják megtartani. A fősorozás 1906. évi október 10-től november 30-ig lesz megtartva. A­ honvédelmi miniszter jelenleg is tekintettel van az ünnepekre és vasár-, valamint ünnepnapokon a sorozást nem engedte meg. E rendelet után tehát az alig lecsendesült ország fiatalsága ismét mérték alá fog állani. Jelenleg az 1885. évben született ifjak kerülnek sor alá. Az októberben megtartandó sorozástól többet remélnek, mint a lezajlott 3 évi összesített sorozásból nyertek. * Közgyűlés: Az esztergomi önálló iparosok dalköre aug. hó 12-én d. e. '/­z 11 órakor a Magyar Király szálloda helyiségében rendkívüli közgyű­lést tart. Tárgysorozat: 1. A dalkör I. évi műkö­déséről. 2. A tisztikar és a választmány kiegyen­lítése. 3. Jelentések és indítványok. Akik az újjá­szervezett dalárda iránt érdeklődnek, azoknak megjelenését, ha nem tagok is, szívesen fogadjuk. Az elnökség. * Névmagyarosítások. A helybeli érseki tanítóképző növendékei közül többen Keményfy Kálmánnak, a magyar irodalom tanárának buz­dítására idegen hangzású nevüket megmagyarosí­tották. A hivatalos lap pénteki száma hozta az uj neveket, melyeknek viselői a következő derék hazafias ifjak: Kemenes (Klemm) János, Berkes (Bitarovszky) Ignác, Zsoldos (Zalesák) Sándor, Vilmos (Vilhelm) Mihály, Varsányi (Valter) Endre, Szendrei (Széger) Imre, Szendrei (Széger) István, Szendrei (Szalva) Jenő, Sólymos (Skrinyár) János, Honti (Hugyik) Kálmán, Honti (Hugyik) Ferenc, Körmendi (Krajcsik) János, Kárpáti (Kégel) Béla, Gárdonyi (Gavalya) József, Fehér (Fleischer) Gyula. Összesen 15. Öt növendék névmagyarosítása még folyamatban van. A szép példát minél többen kövessék s főkép a szülőket kérjük, hogy ne áll­janak útjában gyermekeik ilyen szép eredményű, dicséretes hazafiúi felbuzdulásának. * Halálozás: Bachl Lajos párkányi földbir­tokos édesanyja pénteken reggel Udvardon meg­halt végelgyengülésben. A család gyászát általá­nos részvét kiséri. * Az Újoncok esküje. A legújabban beruk­kolt újoncok eskütétele f. hó 18-án Ő Felsége a király születésének 7­6-ik évfordulóján tartatik meg. Megelőzőleg a belvárosi templomban reg­gel fél 8 órakor Eltner Elemér főszékesegyházi igazgató magyar és német nyelven, Skoda János karkáplán pedig tót nyelven intéz rövid szent beszédet az újoncokhoz az eskü fontosságáról, azután szent­misét hallgatnak, melyet ugyan­csak Eitner fog mondani. A sz. mise után a lak­tanya udvarára vonulnak s ott teszik le ünne­pélyesen az esküt. t Markovics Ferenc. Folyó hó 5-én épen Havi Boldogasszony napján reggeli 7 óra tájban szólalt meg nagy búsan a pozsonymegyei Zohor község remek templomának nagy harangja. Méla­bús érchangja imára szólított minden hivőt, hisz a falu közszeretetben álló derék, buzgó plébánosa Markovics Ferenc, költözött el már az élők sorából. Makacs máj- és vesebaj gyötörte a szegényt, míg végre hosszú betegség és a haldoklók szentségeinek többszöri ájtatos felvé­tele után életének 60-ik, áldozárságának pedig 37-ik évében távozott a jobb, a boldogabb hazába. Hogy ki volt Markovics, arról tanúskodott a közös fájdalom, a mély bú, a szomorú bánat, mely őt utolsó útjára kisérte; megrendültek a keblek, kényeztek a szemek, mert közös volt a veszteség. Elvesztette Zohor jámbor, vallásos népe szeretett atyját, lelki vezérét, legjobb barátját, a­ki egész életét csak Isten dicsőségének és a reá bízott hivek lelki üdvösségének szentelte, sőt még azok anyagi jólétének­ előmozdításáról sem feled­kezett meg. Nem csoda tehát, hogy halála hegyes tőrként hatott minden juhocskájának szivébe. Gyászolják őt szegény rokonai, akikről a jó plé­bános sohasem feledkezett meg, siratják barátai, ismerősei, kik előtt a drága halott nagy becsü­lésben állott; de leginkább sajnálták a fárad­hatatlan lelkipásztort jámbor hivei, kiknek emlé­kezetében örökké feledhetetlen marad a jó atya nemes lelkülete, nyájas, mindenkihez leereszkedő modora s kiváltképen irántuk való gondos szerete­tének meleg megnyilvánulása. Az ő fáradságának s , közreműködésének eredménye a gyönyörű, impozáns szép zobori templom, mely az egés vidéken ritkítja párját. Megtakarított kis vagyon kaját, melynek legnagyobb részét főleg az utóbb időben a gyógyköltségek fogyasztották, az Istet eme szép házának diszkesére fordította. Meg­­­örökítették áldott jó nevét a templom falába illesztett márványtáblán, hadd tudják meg a kés­­unokák is, ki volt a fáradhatatlan lelkű, népé igazán szerető jó Markovics plébános. De ime, a szeretett jó pásztor már elhagyta a nyáját, elbu­csuzott tőle, mert kellett, fájós szívvel, kenyezi szemmel mondott utolsó »Isten hozzád«-ot azok­nak a jó híveknek,, a­kiket annyira szeretett annak a kedves templomnak, melyben oly öröm­mel szolgált az Úrnak;­ mennie kellett oda, hová őt a jó Isten szólitotta, hogy elvegy fáradtságának ezerszeres jutalmát ott fönn a édes mennyországban. Temetése, mely a község lakóinak a szomszéd vidéki falvak papságának a pozsonyi kapucinusoknak, a malackai szen ferenc rendi szerzeteseknek, továbbá a vidék tanítóságnak s híveiknek meleg részvéte mellet­t. hó 7-én d. e. 9 órakor ment végbe, oly sziv­rázó volt, hogy a megható csendet a plebánia előtt csak a környékbeli kántorok s tanitók iga­zán szivből jövő fájdalmas négyes szólamu , halott éneke s a jelenlevők hangos zokogása szakított félbe. A halottat ezek után a templom hajójában ravatalozták fel, mire Kofrányi Alajos, a beszen­telést végző kerületi esperes-plébános lépett szószékre és sürü könyzápor között különösen a elhunyt példás papi életéről s nagy érdemeiről hivei iránt táplált igazi atyai szeretetéről emlékezet meg. Majd a kerület másik esperes-plébánosa, Gán Ignác mondott egy szent­misét a boldogult lelk üdveért, mely után megindult a gyászmenet templom melletti temetőbe, hogy örök nyugalomr helyezzék az áldott lelkű plébános földi porait. A temetés után ismét templomba vonult a nép, hol az elhunyt plébános segédlelkésze Tolle Károly, mondott még egy szent­misét pap segédlet mellett. S ezzel az egész szomorú szer­tartás véget ért. Vigasztalódjál te drága lelet az Úrnak hű szolgája s lánglelkü apostola, szegények s árvák szerető atyja, szenvedéseidé a halál már örökre eltemette a hideg hantok­at; Keresztedet Jézus kedvéért türelemmel, m­eg­adással viselted s most boldog vagy, mert mennyország örömei ezerszeresen kárpótolnak, föld szenvedéseiért! Nem feledkezünk meg róla soha sem, emlékedet szivünkbe zárjuk jó atyául imádkozzál érettünk ott fönn az örök Birón, hogy majdan ismét viszontláthassuk egymást boldog hazában ! Nyugodjál békében! * A hűség jutalma. Oltóssy Ferenc megge fa­gyáros cég gazdasági telepein közel 40 év­et áll folytonos szolgálatban Kis József, mint gaz­dasági cseléd, kinek kitartó, hű szolgálatát földmivelésüg­yi miniszter most 100 korona aran jutalommal és a következő szövegű elismerő okle­véllel köszönte meg: »Kis József esztergon gazdasági cselédnek szorgalmas munkálkodása példás hűségét, derék, becsületes viselkedése elismeréssel méltányolom. Darányi magyar király földmivelésügyi miniszter. Budapest 1906. julir havában.« Itt emlitjük­­ meg, hogy az elismer oklevél ünnepélyes átadása az Oltóssy gyártele­pen ma d. e. 10 órakor lesz. Az ünnepélye aktusra a cég összes munkásait egybegyűjti , az oklevél átadását a h. polgármester személye­sen fogja végezni. Délután a cég alkalmazottja részére áldomás lesz. * Nőszabászati szakvizsga. Az ipartestük fönhatósága alatt tartott nőszabászati tanfolyam befejezést nyervén, az ünnepélyes záróvizsga aut 12-én délelőtt 10 órakor lesz az ipartestület hely­ségében. Az érdeklődők szives megjelenését kér az elnökség. * Életmentés. A szabadfürdés ellenőrzés dacára is a Dunában vígan lubickolnak a gyer­mekek. A mult héten Szentgyörgymezőn egy­­ fiút ragadtak el a hullámok s csak Erős Imr szölgyéni tanitó mentette meg őt nagy küzdelem után a biztos haláltól. • * Az érsekújvári sörárpavásár. A bars megyei gazdasági egyesület kezdeményezését Bars, Hont, Esztergom, Nógrád, Nyitra, Pozson és Trencsén vármegyék területeiről Érsekujvárót­t. évi augusztus 19-én d. e. 9—12 óráig az ottai vasúti vendéglő külön helyiségeiben nagy sörárpa vásár fog tartatni. Az illetékes gazdasági egye­sületek, a gazdák szövetkezete stb. gondoskodtál a külföldi vevők értesítéséről. A termelőkre semmi­féle anyagi kötelezettség­­ nem hárul, kik öt kilo­grammos azonos mintákat hozzanak magukkal

Next