Esztergom, 1925 (30. évfolyam, 1-97. szám)

1925-01-01 / 1. szám

tovább szolgálhassam mindkettőt, ha a Törvényhatósági Bizottság jóaka­ratú támogatására, mely a munkánk­nak lelke s éltető ereje — továbbra is számíthatok. Itt külön is ki akarom emelni, hogy a vármegyéinken belül gondolok szerető gonddal nem kevésbé Esztergom és Komárom sz. kir. városokra, mint két oly támaszpontra, melyekből él­tető erőnek kell kisugároznia a peri­fériákra és viszont, mert mindenké­pen enyhítenünk kell azokat a sors csapásokat, melyekkel őket, főkép Komárom városát Trianon sújtotta ... Végül hozzátok szólok kedves Tiszt­társaim ! Amidőn mindenekelőtt szi­vem egész melegével köszöntöm Kar­csay Miklós főjegyző és Trojkó Béla főszolgabiró jubiláns kartársaimat, valamennyitekhez szólok, kik mun­kám osztályosai törekvésem megvaló­sítói vagytok! Ha végigtekintek soraitokon, büsz­keséggel tölt el a tudat, hogy velem vagytok! Ha beletekintek lelketek mélyébe s ott megtalálom ugyanazon érzéseket és törekvéseket, melyek engem vezet­tek 25 éven át, akkor nem éltem hiába köztetek. Ha látom azt a ragaszkodást, lelke­sedést, hitet, szeretett vármegyéink iránt Bennetek, melyeket nem be­vésni,­­"de ébrentartani minden alka­lommal kötelességemnek akkor nem dolgoztam hiába. tartottam. Szeressétek is szivetek egész meleg­ségével, lelketek minden erejével a vármegyéteket és a közigazgatást s aztán, ha aztán marad még hely szivetekben, azt adjátok egy kis nekem erősítőnek a jövőre !. . . Utolsó szavam pedig szóljon azok­nak, utolsó gondolatom szálljon azok felé, akik bár oly közel hozzánk s ma mégis oly távol, otthonukban és mégis idegenben élnek, tűrnek, szenvednek — és hisznek — „Magyarország feltá­madásában. Adjon nekik a Magyarok Istene erőt a tűrésre, a szenvedésre s őrizze meg életüket arra az időre, amikor fel­szabadul az igazság ereje és való­sággá válik mindnyájunk szent hite: Magyarország feltámadása! Karcsay Miklós főjegyzőt Mátéffy Viktor bizottsági tag köszöntötte. Be­szédében hangsúlyozta, hogy a kölcsö­nös bizalomnak és szeretetnek jele az, hogy az alispánt, akit Esztergom megye adott az egyesített vármegyének, komáromi polgár és a főjegyzőt, aki Komáromból jött, esztergomi polgár üdvözli. Karcsiny rövid idő alatt meg­szerettette magát az esztergomiakkal is. Ennek oka az az előzékenység, amel­­lyel az esztergomi ügyek iránt viselte­tik és az a jóság és becsületesség, amely hivatali ténykedését és emberi mivoltát jellemzi. Karcsay Miklós főjegyző válaszában megköszönte az üdvözlést, amelyet kü­lönösen becsül azért, mert az elismerés nyilvánítása olyan esztergomi közéleti kiválóság alakáról hangzott közéleti munka és a hivatali el, aki a működés elbírálására leginkább hivatott. Trojkó Bélát, Tatatóváros főszolga­biráját dr. Garzuly József tatai ügyvéd üdvözölte 25 éves jubileumá­ból. Lelki kiválóságát emelte alkalmá­bl, aki mint főszolgabiró a törvény betűibe lel­ket önt és a törvény mellett ember­szerető is működik akkor, amikor igaz­ságot szolgáltat. Trojkó megköszönte az üdvözlést és hálával emlékezett az el­szakított Komárom lakosságára, amely őt a vármegyéhez megválasztotta. Ezután felolvasták a belügyminisz­ter üdvözlő táviratát a jubilánsokhoz. A miniszter elismerését nyilvánította a tisztviselőknek és további hosszú és áldásdús működést kívánt. Majd a fő­A hercegprímás üdvözlő levele Pal­kovics alispánhoz. A bíboros herceg­prímás Palkovics László alispánhoz 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából a következő, levelet intézte : „Méltóságos Alispán Úr! Méltóságod a napokban tölti be megyei szolgálatának negyed­ispán javaslatára lelkesedéssel fogadta I százados évfordulóját. Kevesen vannak és a közgyűlés, hogy a jubilánsok ér­demei és az üdvözlőbeszédek a köz­gyűlési jegyzőkönyvben megörökíttesse­nek és a megfelelő jegyzőkönyvi kivo­natok az ünnepelteknek átadassanak. Mivel az ünneplések több, mint két órát vettek igénybe, azért a közgyűlés a tárgysorozat többi pontjaival, amelyek a rendes megyei ügyeket foglalták ma­gukban, minden különösebb hozzászólás nélkül röviden végzett. Dr. Huszár Aladár főispán a közgyűlés bezárásánál boldogabb újévet kívánt a törvényható­sági bizottságnak. A közgyűlés után az üdvözlő kül­döttségeket fogadta az alispán. Az első üdvözlő Báthy László prelátus volt, aki az alispánt mint nemeslelkű embert üdvözölte és az alispán jellemét meg­világító néhány intimitást mondott el. Többek között a hercegprímáshoz való ragaszkodását a kommün idején és azt az esetet, amikor a nemzeti zászlót derekára csavarva Párkányból meg­hozta az ellenforradalma hírét. Érdemes feljegyezni Béthy prelátus szép beszédéből azt a mondást is, hogy noha Benes és Pasics is tudtak államo­kat konstruálni, de eljön az idő, ami­kor tapasztalhatjuk, hogy történelmi államokat megalapozni és valamely népnek kultúrát, életet és jövőt adni csakis az Apponyi Albertek é­s Tisza Istvánok politikájával lehet. A­ város tisztikarának küldöttségét dr. Antóny Béla polgármester vezette, aki mint régi közbecsülésben álló esz­tergomi polgárt köszöntötte az alispánt. A vármegye tisztikarának üdvözletét Karcsay Miklós főjegyző adta át, Baj­nok Gizella szép csokrot nyújtott át a kezelőszemélyzet nevében az alispánnak, a helybeli katonaság nevében dr. Szo­mor Aurél alezredes, Komárom városa nevében pedig dr. Szabó Kálmán tiszti főügyész üdvözölték az alispánt, aki lelke mélyéig meghatva köszönte a sok üdvözlést és elismerést. A küldöttségek kedves ajándékokkal lepték meg az alispánt. A elefántcsont sétapálcát a város várostól címeré­vel, a vármegye tisztikarától gyönyörű ezüst cigarettatárcát, a két vármegye miniatűr zománcos címerével, a várm. jegyzői karától ezüst dohányzókészle­tet kapott. Délután 2 óra volt, amikorra ki­ürült a vármegyeház közgyűlési ter­me, ahol ezen napon a régi, nagy Magyarország szelleme járt ünnepi köntösben és dobogó szívvel és a lelkek a nemzet feltámadását hozó jobb jövőben reménykedtek, amikor a vármegye népe jubiláns tisztvise­lőinek odaadó és hűséges munkássá­gát ünnepelte. Hiszen Palkovics László, Karcsay Miklós és Trojkó Béla működésüket a boldogabb Nagy­magyarországon és nem csonka­megyében kezdték, — adja Isten, hogy ott is fejezzék be. (..) H­ÍREK. Boldog újesztendőt kívánunk kedves előfizetőinknek, mun­katársainknak, hirdetőinknek, jóbará­tainknak és minden olvasónknak. „Esztergom 1 szerkesztősége és kiadóhivatala. a vármegyében, kiknek alkalmuk volt Méltóságod működését oly figyelemmel kísérni, mint nekem, hiszen Méltóságo­dat gyermekkora óta ismerem s mindig azt a meggyőződést tápláltam, hogy Méltóságod, mint nagyemlékű édesatyja, hazafiúi és polgári erényeinek örököse, saját tehetségén és szorgalmán kívül az ő puritán, nemes jellemét, páratlan be­csületességét és igazságszeretetét be fogja állítani a vármegye szolgálatába s ezen családi tulajdonok lesznek minden­koron tevékenységének irányitói. Ha a zsoltáros szavait a vármegyében egy­kori édes atyjának mindig kegyelettel őrzött emlékére alkalmazom s mondom a zsoltárossal, „midőn meghal, nem száll le vele az ő dicsősége", úgy örömmel állapítom meg, hogy az a dicsőség to­vább is él Komárom és Esztergom ideiglenesen egyesített vármegyék köz­tiszteletben álló alispánjában, Mél­tóságodban. Készséggel csatlakozom ennélfogva magama is a Méltóságodat szívből ünneplő vármegye közönségéhez s kívánom, övezze ezentúl is a közön­ség e tisztelete és szeretete, amelyre oly bőven rászolgált eddigi buzgó mű­ködésével 8 legyen ez mindig a közön­ségnek s így közvetve Hazánknak dí­szére és javára. Fogadja Méltóságod tiszteletem nyilvánítását, Esztergom, 1924. december 23. Csernoch János s. k. bibornok-hgprimás, esztergomi érsek." A főszékesegyházi ének- és zenekar szilveszteri és újévi műsora. Dec. 31. szerda este, hálaadó istentiszteletkor: Szűz Mária e világra népének. Mozart: Ave verum, vegyeskar orgona és zene­kar. Engelhardt: Litánia, vkar, org. és zenekar. Seyler: Alma Redemptori, alt soló, vkar zenekar. Quadfiieg: Te Deum. V. szól. vkar org. Idők Ura népének. Buchner: Tantum ergo VI szól. vkar a capella. Pápai himnusz, népének. Január 1. Újévkor Büchner: Graduale Viderunt 4—6 sz. vkar. Hal­ler: Offertorium Tui sunt coeli. V sz. vkar. Kersch: Mise A-dur, vkar­, org. zenekar. Esti ájtatosság. Kersch: 0 salutari V sz. vkar. Ebner: Litánia IV. vkar org. Griesbacher: Alma Ro­demptoris vkar. Imádunk szt. ostya népének. Te Deum karak­ter. Haller: Tantum ergo VI. sz. vkar. Pápai him­nusz. A Tanult Férfiak Kongregációja pén­teken, január hó 2-án este háromnegyed 7 órakor ülést tart a főgimnázium fizi­kai előadó termében. Előadó: Lepold Antal dr. prelátus kanonok. A tagok szives megjelenését kéri és érdeklődő­ket is örömmel lát a Vezetőség. A belvárosi templom uj ének- és zenekara, melyet Ammer József, a tem­plom uj karnagya újjászervezett, kará­csony első ünnepén Ammernek ez alka­lomra irt latin miséjét, karácsony má­sodik ünnepén pedig egyéb szerzők magyar karácsonyi énekeit adta elő meglepően finom és stílusos formában. Az ének- és zenekar szereplése nagy­ban emelte az ünnepi nagymise fényét s áhítatos hangulatát s a templom­látogató hívők nagy elismeréssel s hálá­val fogadták az ének- és zenekar művészi színvonalú szereplését. Ammer József­nek ezúttal bemutatott latin miséjét megértő elismeréssel s osztatlan jóindu­lattal fogadta a templom intelligens hivő-közönsége. Örülünk az uj karnagy kiváló zenei tudásának s képességeinek s jól esik tapasztalnunk, hogy benne a város elsőrendű zenei erőt nyert. Úgy halljuk, hogy az újonnan megalakított, ének- és zenekart ezentúl gyakrabban is fogjuk hallani a vasárnapi s ünnepi istentiszteletek alkalmával. Kárpáti Aurél előadása: Karácsony másodnapján d. u. 5 órakor a főgimn. dísztermében Einczinger-féle a Tipary—Hellebrand— művészeti kiállítással kapcsolatban Kárpáti Aurél neves fő­városi író és esztétikus, aki diákkorát városunkban töltötte, felolvasást tartott a közönség és a képek viszonyáról. A jelen volt megértő közönség nagy elis­meréssel adózott az élvezetes előadásért a felolvasónak. Azon kellemes helyzet­ben vagyunk, hogy a magas színvonalú felolvasást, amelynek nyomán sokkal megértőbb szemmel élvezhettük a kiál­lított képeket és műtárgyakat — legkö­zelebb egész terjedelmében közölhetjük. A felolvasás előtt és után Zsolt—Be­rencz—Ray­mann—Obermül­ler quartett adott elő finom zeneszámokat a tőle megszokott precizitással. Sikeres pályafutás: Dr. Magos Lajos december 22.-én teljes sikerrel tette le a birói és ügyvédi vizsgát és igy rövid négy év alatt végezte be összes elmé­leti és gyakorlati jogi tanulmányait. Ő ugyanis 1920. évben mint első éves jogász került haza az orosz fogságból, az alapvizsgálatokkal és szigorlatokkal egy év alatt végezve, a gyakorlati ké­pesség megszerzése végett három éve bírósági pályán működik és itt is oly sikerrel, hogy ez idő szerint a budapesti kir. Ítélőtábla elnöki osztályának tanács­jegyzője, ami bizonyára eredményes mű­ködésének méltó elismerése. Jótékony adományok. Dr. Csernock János bíboros hercegprim­ás és dr. Drahos János prelátus.­Kanonok 200—2000 ezer koronát adományoztak az esztergomi katholikus ipari nőegyletnek, melye­kért ezúton is hálás köszönetet mond a vezetőség. Cserkészeink karácsonya. A főgim­názium Holló-cserkészei — mint min­den évben — az idén is házi ünnepély keretében ünnepelték meg a kis Jézus születésének évfordulóját. Karácsony második ünnepén d. u. összegyűltek otthonukba, ahol karácsonyfa-gyújtás, a csapat főparancsnokának, dr. Mattya­sovszky Kasszián főgimn. igazgatónak beszéde,­­ zeneszámok, szavalatok, komoly és vig jelenetek tették emléke­zetessé ezt a szép estét cserkészeink­nek, kiknek sokszor szomorú életében bizony sokat van hivatva pótolni cserkészotthon melege az ott felállított a díszes karácsonyfa, a vidám tombola­játék stb. A csapat őszinte köszönettel adózik jóakaróinak, elsősorban dr. Pol­ner Zoltán tanácsosnak, ki a cserké­szeknek már évek óta otthont ad, de azoknak a többi nemes lelkeknek is, kik ajándékukkal lehetővé tették e szép ünnepséget. Azonban nemcsak maguk ünnepeltek. Kornháber Samu ny. ezredes nemeslelkű alapítványának — melynek a kezelését a cserkészekre bízta — jöve­delméből 6 milliót fordíthattak jótékony célra. Kornháber ny. ezredes alapítvá­nyának rendkívüli jelentőségét és óriási segítő erejét mutatja az a tény, hogy ez az alapítvány — mely az egyik helybeli bádogosüzembe van belefektetve — alig pár hónap után már 6 millió­val tudott hozzájárulni a társadalom sebeinek gyógyításához. Ez összegből az alapítónak rendelkezései szerint — három millió korona városunkban élő hadirokkantak, özvegyek és árvák kö­zött osztatott szét,­­— a másik három millió pedig szegény sorsú diákok táborozási költségei fedezésére fordít­tatott. Nem hisszük, hogy lenne az or­szágban még egy ilyen alapítvány, mely már e pár hó alatt is annyit se­gítette volna, annyi szomorúságot tünte­tett volna el, mint Kornháber ezredesé. És azok, akiket megsegített, csak egyért imádkozhatnak, értette őket, élte hogy arra, aki mégse­minden pillanatában áldó szemmel tekintsen a Betlehemi jászol Kis Jézusa. Halálozás. Czvnk István, a Deák F. utcai fiúiskola iskolaszolgája 65 éves korában elhunyt. Temetése december hó 31-én délután 3 múlt év órakor volt a szentgyörgymezői temető kápol­nájából.

Next