Esztergom és Vidéke, 1884 (6. évfolyam, 1-104. szám)
1884-05-04 / 36. szám
lcsit kdvettessük, nem tevénk egyebet, mint gyakoroltuk a letűnt rendszer alatt felfüggesztett bennünket megillető oly törvényes hatóságot, melyet Felséged még október 20-iki kegyelmes diplomájában is a megye autonómiájának és régi szervezetének egész terjedelmébeni visszaállítása által elismerni kegyeskedik, csupán a birodalmi tárgyalását (melyek közé közös ügyek a házi adó nem tartozhatik) tartva fel a birodalmi tanácsnak. Az eszközlésben ragaszkodóak a régi szokáshoz, mely szerint t. i. a megye költségvetését elkészitő és ennek folytán az összeget be is hajtató. Jóllehet most, midőn a hivatalképesség ki van terjesztve, a megyei mindenkire tanácskozásokban minden osztály képviseltetik,az adót aránylag mindnyájan fizetjük , így nem félhető, hogy bárki is igazságtalanul megrovassék, vagy a közösen viselt teher kelletén túl felcsigáztassék, a költségvetés felterjesztése czélját némileg vesztó, mi azt meg is tevők és kir. Helytartó Tanácsnak, mint a belügyminisztériumot ideiglenpótló kormányszéknek felterjesztettük és abban érintett tételeken kívül sem többet, sem kevesebbet, sem pedig új adót ki nem vetettünk. (Végo köv.) Megyei közgyűlés. — April 29. — A megyei távhatósági bizottság nagy érdeklődéssel lefolyt tavaszi rendes közgyűlését Mailáth György főispán nyitotta meg, szokott rövid, de tartalmas beszéddel, ezután Andrássy János főjegyző bemutatta mindazon felsőbb rendeleteket, melyekre nézve a kellő intézkedések az alispáni hivatal utján már annak idején meg lettek téve. A tett intézkedéseket tudomásul vették. Ezután következett a megye közönségét és tiszti karát érdeklődésben teljesen elfoglaló kérdés a tiszti nyugdíjintézet felállításának kérdése tárgyalás alá. Mészáros Károly és Bárány János bizottsági tagok indítványa képezte legelőször is e kérdés megoldásának alapját, amennyiben a nyugdíjintézmény alaptőkéjét nem az amúgy is túlterhelt adózó közönségre az 1883. XV. t. cz. alapján újabban ismét kivethető pótadó, hanem egyes rendeltetéseket vesztett alapok adományozása által kívánja megteremteni, mely a megyei takarékpénztári alap 15126 írt 51 kr, a takarékpénztári épület alap mintegy 200 frt Ah, ime már alkonyodik. Bizony, bizony még itt ez az est, kedves kis feleségem, ha nem sietünk.* — Servus Béla. A manóba is, ugyan sokáig alszod a délit!ől ? — Hé — mi az ? Aha ! te vagy az LaMinek is ébresztettél fel, olyan szép históriát álmodtam. Valóságosan dupla szivárványos álmom volt. SEBŐK GYULA. (Aszalai.) A hajadon amaz önkéntes szabad határozata, hogy soha férjhez nem megy hasonló amaz önkéntes szabad ajánlatokhoz, melyeket háború idején kényszerűvé teszünk. * Ki özvegyet veszen nőül, annak lélekidézéstől félnie -épen nem szabad; a mert alig bírja második férjét a nő, minduntalan idézi sírjából első férje lelkét is, ilyen nőnek rendesen két, t. i. egy élő s egy elhunyt férje van. * Galotti Emilia szint a gyöngyök kényeket jelentenek, a miért is az arának gyöngyökkel ékeskednie nem illik ; de megfordítva a könnyek néha, a gyöngyöket is jelentenek, melyeket t. i. férj neje kivánatára egyéb divat czikkekkel megpárolni vonakodik. tőkéje és a tátki megyei magtári épület, illetőleg annak eladásából befolyandó vételáron kívül a tisztviselők által befizetendő összegek s egyébb remélhető adományokból a 31510 frt 45 kit éri el s ezen alaptőke már 1885. év végével 2147 frt 86 kr felhasználható jövedelmet szolgáltat. Szintén e czélra kívánta a beterjesztett indítvány fordittatni a megyei rabkápolna 507 frtot tevő alaptőkéjét is, de miután a megye közönsége még mindig reményű, hogy a kir. trvszék Esztergomba vissza fog helyeztetni s ez esetben arra szükség leend, azt az adományozandó tőkék sorából Major István felszólalására, ki a dolgot még egyházi szempontból is megvilágította, kihagyták. Az így elfogadott indítvány után közvetlenül a szabályrendelet tárgyalása vette kezdetét, melynél Holcz Antal és Reviczky Károly felszólalása következtében a szabályrendelet egyik a nyugdíjazottakra nézve terhes pontja annyiban változást szenvedett, hogy kimondatott, miszerint ha a nyugdíjalap jövedelme a jogigények kielégítésére elégséges nem lenne s azon esetben, ha ez érdemben a törvényhatóság saját hatásköréből egyáltalában képes nem lenne segíteni, úgy a nyug- és segélydíjak összege megfelelő arányban le lesz szállítandó. A szabályrendelet szerint minden tisztviselő tartozik a nyugdíjintézetbe belépni s a belépéstől legutóbb húzott fizetése 5 százalékát egyszer s mindenkorra s ugyanannak 4 százalékát évenkint, valamint ha 1867. évtől terjedhető szolgálat idejét is beszámíttatni kívánja, úgy ezen évekre legutóbb húzott fizetésének 2 százalékát is huszonnégy részletben befizetni. A nyugdíjazás csak 10 évet meghaladó szolgálati évek után rendelhető el ezen belől végkielégítésnek van helye. 40 évi szolgálat betöltése után az egész fizetés jár, míg 40 évi szolgálati idő betöltése csak a legutóbbi bűzött fizetés 40 százalékát igényelheti mely minden további akár csonka akár szolgálatban betöltött további évekre évenkint egy százalékkal emelkedik, — úgy hogy a 40 szolgálati év betöltésével minden egyes tisztviselő egész fizetésének megfelel. őszintén helyeselhető gondoskodás történik e szabályrendeltben az elhalt tisztviselők özvegyeiről és árváiról is, kiknek férjeik után azok nyugdíjának fele, szüleik után pedig megfelelő segély összeg jár. Ezek rövid alapvonásai a Mészáros Károly, Burány János és Andrássy János bizottsági tagokból alkotott küldöttség által készített s a fentebb megjelölt irányban eszközölt módosítással elfogadott szabályrendeletnek, mely kihirdetés végett a járási szolgabiráknak és Esztergom város polgármesteri hivatalának fog kiadatni s annak megtörténte után az alispán fogja jóváhagyás végett az 1885. év elején életbeléptetni, s jóváhagyás végett a kormányhoz felterjeszteni. A közigazgatási bizottságba tiszti ügyészi helyettesül Pongrácz Zsigmond, a földadó kataszteri bizottságba póttagokul Szegedy Sándor és Mátrai József választatván meg a közgyűlés az egyes községek költségvetései, számadásai, közérdekű levelezések stb további tárgyalásával a délutáni órákban véget ért. Legnagyobb dicsekedés, mikor egy szerető asszony azt mondhatja egy költőről, hogy az ő kedvéért hűtlen lett a papiroshoz.* Ha az ember sokáig él, apródonként minden a másé lesz, csak a feleség marad az „enyém“. Már a gyermek nem az. Annak hivatása, hogy a magáé legyen. Az elrepül mihelyt szárnya megnő. — Csak a feleség az, akinek a keze a közös vándorbotot el nem ereszti soha. * Emkeri dolog, de nem emberséges, hogy valaki a felesége múltjáért legyen féltékeny , fürkésszen adatokat olyan időkből, amikben neje őt még nem is ösmerte. Hát talán szobor volt az, akit elvett? Márványból volt mindaddig, amíg az 5 szava életre nem hívta? * Egy szerető házaspár menyegzőjének előnapjai az egyedüli ünnepnapok, mikről isten tudomást vesz. * Van egy kategóriája a férfinak, ami nőnek darabját két fóka bőrért veszik az asszonyok Lappóniában, ahol három férj tesz egy emberszámot. * Egy hajszálnyi eltérés a hűségtől olyan hibát vét az ember életében, mint egyetlen eltévesztett szám a calculusban. * Van egy csodálatos ablak, amin keresztül aki néz, nem lát meg olyan dolgokat, amiket rajta kívül százan, ezren látnak, az egész világ lát. Ez a megbűvölt ablak a férj szeme. — S nagyon jó van ez így. * Régi monda, hogy egy sok leányos apának az volt a kérdése a kérőbejövő ifjúhoz : „volt e már uramöcsém korhely ?“ Ha a furcsa interpellátióra a* * illető neheztelő visszautasítással viszonz a „dehogy voltam !“ az apa így szólt : „akkor ezután lesz önből korhely !“ s nem adta neki a leányát. Hanem ha a fiatal kérő egészen őszintén vállat vont s bevallá, hogy biz’ ő élte világát, akkor szóba állt vele s engedte a házasságról beszélni. Az a hit, hogy minden embernek ki kell járni egyszer a bolondját. Aki nem végzi el hajasait, arra rá kerül majd a sor kopasza. (Aszalai.) A nő előtt a bátor férfin mindig kedves, mert bátorságában saját gyöngeségének keresi támaszát. * A női divat a férfiaknak néha sok mély sóhajukba, maguknak a nőknek pedig álmukba kerül ; gyakran felbontja a barátságot és titkos epelázt forral. * A féltékenységet röviden elmésen és jól értelmezi Castelli ez a német szó játéka : Die Eisersucht ist eine Leidenschaft, die mit Eifer sucht was Leiden statisztikai, történelmi és helyrajzi leírása, vázlatosan összeállítva egy történetkedvelő esztergomi polgártól 1827. (Latinból fordította P. J.) — Vége. — RÉSZLETES LEÍRÁS. FALVAK és PUSZTÁK. Párkányi járás. MAGYAR-SZÖLGYÉN nagy és nőies falu, az esztergomi érseket uralja. Határos keleten Bart, dóson Gyiva, Sártány, Köbölkút falvakkal és Arad pusztával, északon a Komárom megyéhez tartozó Kürt és Für falvakkal, valamint nyugaton Német - Szölgyénnel. Talaja halmos, de termékeny, különösen ha esőt kap kellő időben. A dombok és az erdővel borított völgyek kitesznek 910 holdat, ennek fele legelőül szolgál. Kellemes fekvéssel bir. Az 1608. évi 15. trvezikk sánczok építését és megerősítését rendelte s meg lett állapítva, hogy az őrség 150 lovasból és 100 gyalogosból álljon. Most a sáncok már le vannak rombolva s az árkok annyira betöltve, hogy ma már alig lehet valamit belőlök észrevenni. Mikor a vidék a törököktől megszabadult, részint a törökök által kizavart magyar lakosok maradványai, részint más magyar jövevények telepedtek itt le, ezekhez járultak tótok, svédek, franciák és különböző hazáju németek, kik azonban mindnyájan a magyar nyelvet és szokásokat elsajátították, úgy hogy most már mindnyájan egy nemzetségüek. — Mindnyájan katholikusok, számuk 1527 lélek, azaz 271 család, 260 házban. Van 3 templomuk, egy kisebb, mely sz. Mihály arkangyal tiszteletére épült s egy nagyobb, melyet Battyáni József oszt. érsek a két Szölgyén között levő dombon épittetett. Van plébánosuk. — Müveinek 705 első osztályú és 1684 második osztályú hold földet, van 311 kaszás 3 ik oszt. rétjük, 1581. oszt. harmadik oszt. szőlőhegyük, legelőjük, tüzelő és épületfájuk. A megyei pénztárba fizetnek 1761 frt ségibe 1342 frt 15 krt.8 krt. a közNÉMET-SZÖLGYÉN. Ugyanazon érseki falu, az előbbivel határos. Talán, azért neveztetik Német Szölgyénnek, hogy régente németek lakták, szintén halmos és termékeny. A Talaja dombokat erdő borítja 582 holdat tesznek, ezeknek fele legelőül szolgál. A lakosok magyarok, voltak más nemzetségnek is, de ezek már mind megmagyarosodtak. Mindnyájan r. katholicusok, számuk 1071 lélek, van 195 ház és 212 család, kik a magyarszölgyéni plébániába vannak bekebelezve. Három és fél egyházi curián van 18 zsidó. A lakosoknak van 636 első és 854 hold második osztályú földjük, 173 kaszás harmadik osztályú rétjük, 1193 kapás harmadik osztályú szőlőhegyük és karúik osztályú tilzelőfájuk. Mindenezektől fizetnek az egyik adópénztárba 1080 frt 48 krt; a másik adópénztárba 817 frt. 36 krt. összesen :1898 frt 24 krt. UJFALU. Más hasonnevű falvaktól való megkülönböztetése végett Kis-Ujfalunak neveztetik. A bátorkeszi uradalomhoz tartozik. Talaja szintén halmos és részint ragadós, részint pedig homokos, a bor és gabonatermelésre nem éppen alkalmas. Arad puszta, Szölgyén, Köbölkút, Bátorkesz és Karc határolják. A lakosok magyarok, 562 lélek, azaz 85 család, 76 házban. Ezek közül kathólicus vallású van 57 s Köbölkúthoz tartoznak, helvét hitvallású pedig 499, kiknek itt imaházuk és lelkipásztoruk van. Azonfelül van 6 zsidó. A határ tesz 539 első hold és 341 második osztályú földet, 430 kaszás harmadik osztályú rétet, 561 kapás második osztályú szőlőhegyet. Adóképen fizetnek 683 frt 32 és fél krt , illetőleg 517 frt 5 kr, összesen 1200 frt 27 és fél krt. * E vázlatos leírást Héja Imre kérelmére Szepesházy Károly számára, ki statisticailag történelmi helyrajzot szándékozik német nyelven kiadni, készítettem, kevésbé kopott latinsággal és szokásos idézetek nélkül. Ajánlom a jeles koroknak és rendeknek hódolatom jeléül és azon kérelemmel adom át, hogy az erre választandó A nőkről s a nőknek. (Jókai.) A páva nem szeret úgy tündöklőni kiterjesztett tollaival, mint a szerelmes nő a maga örömeivel. (in Schaft.♦ A szerelemféltés tartóst), mint maga a szerelem. Nem szeretünk és nem is szerettetünk már, mégis kölcsönös jogot vélünk tarthatni egymásra, mivel az önszeretet legkésőbben hagyja el az embert.