Esztergom és Vidéke, 1891 (13. évfolyam, 1-103. szám)
1891-01-01 / 1. szám
vasárnapi napon a hidfelügyelőséggel megbízott Beszédes főmérnök 2 gyors estajeMe Budáról nagy részére lepecsételt levelet hoz, melyben Gförgeinél nem kisebb egyéniség hagyja meg, hogy a Ilid öt nap alatt járható állapotba hozandó, a ki pedig a visszaállitási munkálatokat akadályozná, golyó általi halálra ítéltetik. A komor idők napjaiban ily komor hangú levél gyors munkára késztette városunk és megyénk akkori rendelkező egyéniségeit s az egész megye területéről lovas pandúrokkal parancsot látott be a hídmunkálatokhoz minden fúrni, faragni, fűrészelni tudó ács, molnár és faragó, akik aztán — számszerűn vagy négyszázan — katonai kordon között, meggyujtott ös farakások világitása mellett, éjjel-nappel folytatott lázas munka közben, csakugyan összehozták a csodát és a következő vasárnap már elindulhatott Budára az esztergomi szadióta is azon szén öttel, hogy a hid készen van. Másnap hétfőn, Görgey külön hajóval táborkarától környezve jött Esztergomba a hid megszemlélése végett s azonnal maga elé rendeltette a munkálatok vezetőjét. Első szavaival teljes titoktartást parancsolt, mert a mit mondani fog, azt csak mint ól a nak mondja, mint a kitől a szükséges felvilágosítást és biztosítást egycv uí terheli. Azután áttérve a dolog lénegére azon kérdést intézte hozzá, vájjon kereskedik-e életével, hogy a felügyelete alatt épült hídon 40,000 ember ágyúkkal s egyéb hadifelszerelésekkel együtt veszély nélkül átvonulhat? Igenlő választ nyervén, a netán még szükséges erősítéseket újra figyelmébe ajánlotta, azután hajóján megvendégelte s a mesésen előállított hid körüli fáradalmaiért 100 fit tiszteletdijat utalványozott neki a hadipénztár terhére, mely összeg nyomban ki is fizeti elezt. Harmadnap a sereg csakugyan meg is érkezett Esztergom alá. A biztosságért életével kereskedő hídépítő előállítóitól, a csapatok pedig megkezdették az átvonulást. S csak miután hiba nem esett senkiben, bocsátották szabadon. Az ácsmester, aki az átvonuló seregnek ritka munkaerejével és szakértelemmel oly nagy szolgálatot tett, Unit Miklós primási építő tiszt volt. Ugyan ő építette Forster János, volt jószágiazgató felügyelete alatt egészen újból, tölgyfa hajók Icai az 1851-ben megnyílott Scitovszky-féle hidat, mely még ma is használatban van. 1890. (A múlt év rövid története.) Az esztergomi események között több országos esemény is volt. A herczegprimás, a ki a múlt évben ötvenezer Irtot adott, jótékony czélokra, ő Felsége a király névnapján avatta föl a szt.györgymezei érseki leányárvaházat; szept. 8-án szentelte föl Székesfehérvár uj püspökét, Steiner Fülöp drt. s olyan előkelőségeket üdvözölt palotájában, a milyen Frigyes főherczeg, Gruscha bécsi érsek stb. A főszékesegház díszéül Szt. István első vértanú kápolnáját restauráltatta Lippert műépítő által. Aug. 15-én háromezer zarándok jött a főszékesegyházba. Ujonan épült a stippadékes talaj miatt lebontott érseki kórház is. Süttőn új Takarékpénztár keletkezett. A szépítő társulat uj Városligetet nyitott. A szomszéd városok színvonalon álló hullaházat emeltettek. Kőszénbánya vidékünkön óriási fölfedezésektettek, úgy hogy az esztergomi széntelep az ország első széntelepei sorába helyezhető. Első vasutunkhoz az első kapavágást október 27-én tették meg. A kir. város temetője fölött pompás kálvária épült. Városunk a regalézáltsággal tetemesen gyarapodott, habár a kaszárnyát, a vágóhidat, az üveggyárat, még mindig csak papiroson látjuk. A városrészek egyesítése s a közérdekű ügyek munkálására Városi Kör keletkezett százharmincz taggal. Kaptunk uj postafőnököt, uj s uj városi pénztárost,hitközségi elnököt Egyesületeink közül a dal- és zenekedvelő egyesület s a Torna-egyesület vitte a vezérszerepet. Több egyesület elhanyatlott s a Zenei Kör elszenderült. Az esztendő legszomorubb vendégei voltak a diphteritisz, az influenza s a trachoma. Népünk érdekeit érzékenyen sújtotta a marhajárvány is. A bécsi kiállításon huszonegy esztergomi kiállítót tüntettek ki. Emlékezetes esemény, hogy a bútorkesztek a leégett Kúrál számára kétszázharmincz forintot adtak össze. Feichtinger Sándor dr. félszázados tudós jubileumára arany diplomát s diszbankettet kapott. Kovács Pál megyei pénztáros arany érdemkeresztet. Az év legsötétebb lapjai közé tartoznak a halál naplói. A diphteritisz Burián dr. Feigler Károly, Pfalcz József, Széntamási Béla, Csomóssy Sándor, Hoffmann Ferencz és Popper Lipót családi boldogságára vetett gyászfátyol. A múlt év emlékezetesebb halázai voltak: Buzárovits Nándor, Klement József id., Szteyszkál Károly, Hegedűs István, Krammer András, Simor László, Geiger Endre, Palkovics László, Holcz Erzsike, Lőrinczy Kálmán, Brzorád Rezső, Prokopiusz Sándor, Brunner Ferencz, Gyürky Antal, Zsigmondy Imre, Platz Mátyás, Haudinger Ignáczné stb. Magas életkort értek: Schabernák Károly 88, Tölgyesy Jánosné 93, Adámy Alajosné 84, Fuchs Ferencz 88, Mellinger Mónié 76 évet 48 unoka és 9 dédunokával. Irodalmi és művészeti eseményeink közül kiemelendők : Knauz Nándor hatalmas monographiája Garam-Szt.Benedekről a főkáptalan fényes kiadásában, Palásthy püspök műve a Palásthyakról, Kollányi F. az alsó papság végrendelkező jogáról irt műve, Győrffytől Szellemi Sziporkák s a főszékesegyház leírása németül, Walter drtól uj imakönyv kiadás, Kiszlingstein Sándortól Könyvészeti Lapok és Esztergomi Naptár, Körösi Lászlótól Elkésett Apostol cz. regény s Esztergom táj szépségei cz. felolvasás. A dalegyesület több szépen sikerült hangversenyt rendezett. Itt járt a művészek közül Jankó, Salvy, Strümpfler, Maleczkyné és Kuliffay Izabella. Bokody márcz. 10-től máj. 22-ig tartózkodott nálunk s vendégekül hívta meg Hegyi Arankát, Csillag Terézt, V zvárinét, Vízvárit és Németh Jóskát. A sötétebb pontok közé tartoznak a síitáéi, piszkei és doroghi strike, a Schalkház-féle kártyaaffak, a párkányi gyújtogatások, Kúrál pusztulása. Van még tizenhárom gyilkosság és tizenkilenc öngyilkosság, a mi rémítő nagy számú kis megyénk és városunk lakosságának számarányához képest. Adja az ég, hogy jövő esztendőre tartalmasabb és verőfényesebb végső számadással rekeszthessük be a sok jó szerencsekivánatokkal üdvözölt uj évet. Győrffy János, Hutt Árpád dr., Halász Jenő, Katona Lajos dr., Kollányi Fer., Kuliffay Bella, Lányi Adoár, Lévay Sándor, Litkvay Viktória, Majer István püspök, Meszéna János, Miokovich Mátyás, Munkácsy Kálmán, Niedermann József, Nedeczky Gáspár, Németh Viktor, Nógrádi Jenő, Ozoray Árpád, Perényi Kálmán dr., Polyákovics, Rudnyánszky Gyula, Sinka Ferencz, Szávay Gyula, Walter Gyula dr. stb. — Lapunk kiadóhivatala tisztelettel kéri a múlt évi hátralékok szívós beküldését s az idei előfizetések utalványozását. — A herczegprímás kérelmére a pápa a magyar egyházmegyék híveinek további hét évre megengedte, hogy szombati napokon húst ehessenek. A huseledel csak azokon a szombatokon tilos, melyekre böjttel összekapcsolt vigíliák esnek. Szabad továbbá pénteken s a vigilia böjtnapokon is zsíros élőidést enni, de napjában csak egyszer. Ezt az apostoli engedélyt a pápa oly feltétellel adta meg, hogy a püspökök azt egyházmegyéikben évente kihirdessék s világosan megmagyarázzák, hogy ennek megadására apostoli tekintélyüknél fogva föl vannak hatalmazva. A hívőket továbbá figyelmeztetni kell, hogy a pápai engedményekre jámborságukkal és alamizsnáikkal tegyék magukat érdemesekké. — Majláth György gróf főispán elnöklete alatt kettőn megyei közgyűlés volt. A főispán ez alkalommal boldog új esztendőt kívánt a megye közönségének, mire Kruplnnicz Kálmán alispán emelkedett szellemű beszédben üdvözölte a főispánt. — Városi közgyűlés volt tegnap, melynek tárgyai a tanács által már elintézett ügyek tudomásul vétele volt. A városi tisztikar fizetési pótléka czimén költségvetésileg előirányzott összeg folyósítása alkalmából Magos Sándor indítványt adott be, hogy a tisztviselők pótléka mindaddig gyümölcsöztessék, míg a szervezési szabályok el nem készülnek. Magos Sándor és képviselőtársai nem óhajtották ezzel a tisztviselők igenis megérdemelt jutalékát megtagadni, vagy kétségessé tenni. Csak a szervezési szabályok mielőbb való elkészítését kívánták és ezt el is érték, mert a polgármester kijelentette, hogy január első felében az idei költségvetéssel egyszerre fogja benyújtani az új szervezési szabályzatot. Ezen ha— B. U. é. k. összes t. olvasóinknak és. t. munkatársainknak. — Lapunk munkatársai voltak a múlt évben : Bártfay Róza, Brzorád Rezső, Doktor Ferencz, Dormány Imre, Erdélyi Gyula, Földváry István dr., pajzán, mint a röpködő madárka. Az életet mindég a vig oldaláról fogja fel, daczára, hogy az árnyakat is meglátja benne. Keresett jósnő, bár jóslataiból nem hibázik olykor a sybillai classikus homály, amelyen csak a beavatottak látnak keresztül. A társulat legjobb ízű nevetője, aki minden mosolyt meg »da capó«-z. Rendkívül kellemes csevegő és előadó, a censerie igazi mestere. Az utánzó képességben első a társulatban ; kitünően mímel és pazarul »szembeszél.« A hölgyek egyik legritkább erényét: a titoktartást teljes mérvben bírja, nincs az az inquisítió, amely árulóvá tegye. Nagy türelemmel rendelkezik, élénk fantáziával és páratlan kézi ügyességgel; ujjai között a haraszt is rózsává változik, akárcsak a mese tündérországában. Mindenkihez barátságos, de senkihez sem bizalmas. Szereti a különöst minden különöség nélkül és mindég ízléssel párosulva. Folytonosan foglalkozik s tőle hallottam azt a nevezetes állítást, hogy még soha sem unatkozott életében. Soha sem felejt, el semmit, mert mindenre csomót köt.. Feltétlen híve az elkeresztelnek. Ahol megjelenik, követi a vidámság istennője. Humora kedves, életei pattognak, ötletei Saphir-ötletek. A társulat legsokoldalúbb művésznője. (II. Cs. Aisz égni Irma.) Komoly, ünnepélyes, nyugodt, kissé mystikus, mint a klassikus zene, amelyet egyszerre meg nem ért az ember. Kezdetben hidegen s szomorúan hat a szemlélőre, mint a hóval fedett táj, de ha utána kutatunk, a hólepel alatt friss ibolyára, meleg szívre találunk Van benne valami Agyadicsiág, valami melancholia, valami fatalizmus, hasonló a Turgenyev hősnőihez. Olyan, mint a laterna magica képe, a szemünk előtt lebeg, még a színeket is látjuk rajta s mégis csak sejteni tudjuk az egészet. Kétszeresen érdekes, mint a lefátyolozott női arcz. Nem szereti mutatni, amit érez s mégse mutat olyat, amit nem érez. Amily túlságosan türelmes és elnéző mások iránt, oly szigorú bírája önmagának. Szereti, ha öregnek tartjuk, (a fiatalok kedves kaczArsága ez —) s talán ezért köteget kiváló előszeretettel, még pedig fekete pamutból. Nagy hajlama valt a gazdasszonykodáshoz s a rendezgetésben lelkiismeretesebb a hollandi asszonyoknál. Szereti a gömbölyű taglejtéseket és az automaticus pukedlit. Kedvencze a piros szin minden formában és árnyalatban. A pipacs, a hajnalpir, az eper, lekvár, a Piros Józsi nótái stb. Nagyon szeret tánczolni, de csak a maga kedvéért és énekelni, de csak akkor, ha maga sem hallja. Szerepei közül legnagyobb természetességgel a »Szórakozott hölgy«-et adja. (III. Csillag Teréz.) Sokak szerint valóságos »enfant terrible«, mások szerint ellenkezőleg a legszelídebb gyermek. Némelyek szerint nyitott könyv, mások szerint két pecséttel lezárt levél. Olyan, mint egy politikai kérdés; ahány párt, anikép fogják fel. Hasonlít a méhikéhez, amennyiben némelyek csak a mézet ismerik, mások csak a falánkját, de a falánkja többnyire édes, míg a méze néha csípős. A társaságban rendkívül találékony és szellemes s ha visszamennénk a rococo korba, bizonyára egy második madame de Te nem lenne belőle. Daczára, hogy a holdi világgal »per tu« barátságban van, imádja a korai felkelést. Ha fiúnak születik, bizonyára a legpatensebb jogászgyerek válik belőle. Nagyon fiatal még daczára, hogy már egy szivarskatulyát betöltő emlékei vannak) s épen ezért, nagyon érzékeny. Ma még (talán !?!) a barátság az eszményképe. A kényeit mosolylyal takarja s ha a szive fáj, akkor mutatja a legnagyobb vigságot.Jelenleg nagyobb bölcsészeti munkán dolgozik, a melyben nagy filozófiai apparátussal tárgyalja az emberi ész működése koronkénti megakadásának fontos kérdését. Staccato lépdel és menetközben az eget nézi, miért is gyakran verembe esik, mint a biblia kevélye. Gyakran álmodik cziczákkal s feltétlen híve a női testgyakorlatoknak. Járt tizenhárom városban, amelyek közül Lyon városára emlékezik vissza a legélénkebben. Legkedvenczebb szerepe a »Nebántsvirág.« (IV. P. Márkus Emilia.) Hangja, alakja, modora egyaránt drámai hősnőnek destruálja. Helyes világnézete, praktikus gondolkozása, modern felfogása az angol regényes miss Ellenjeit és lady Lucy-jeit juttatja eszünkbe, annál is inkább, mert angol toilletteket és angol sarkú czipőket hord. Mindig kimondja, amit gondol, még pedig hangosan. Ritkán ígér valamit, de amit ígér, feltétlenül megtartja. Nyílt lélek, aki valósággal boldogtalan, ha valami titoknak van a birtokában s aki még a játékban is képtelen svindlizni. Rózsaszínű szemüvegen nézi az embereket s rendkívül jó szívíi, mint minden optimista. Soha sem mond rosszat senkiről sem, született védőügyvéd s kitűnő tanácsadó. Legfeljebb a férfiakról van kissé kicsinylő véleményben s nem hajlandó őket a világ urainak elfogadni. A levélírás művészetében legfeljebb Sand George és ... és még egynehányan állanak fölötte. A konyhászat terén önálló tevékenységet fejt ki, s Dr. Koch a kollegája, amennyiben nemrég fedezte fel a diósba ojtott piskóta torta bacillusait. Geniális érzéke van a kötények és frizurák poetikus alakításához és az aesthelikai thémák megoldásához. Ifjúkori bűne a titkos novellaírás, erénye pedig a csillagászat művelése; kár, hogy újabban egészen elfordult az ég csillagaitól. Van megjelenésében valami imponáló, királynői. Ha az amazonok korában él, legalábbis hadtestparancsnoknő válik belőle. Talán ez okozza, hogy akik nem ismerik, büszkének tartják , akik rosszul ismerik, leereszkedőnek, de akik jól ismerik, nem tudják elképzelni, hogyan ismerhetnek valakit ennyire félre. Legtalálóbb jellemzése, hogy ép oly igaz barát, mint önzetlen barátnő. (V. H. Lárczy 11 ka.) Olyan, mint az olasz klíma, mindig enyhe és mosolygó. A kedélyvihar hirtelen támad nála, de hirtelen el is múlik. Szereti, ha prózainak tartják, pedig alapjában véve csupa idealizmus A megtestesült »Lachlied«, csupa mosolygás és zene. Skálában nevet, trillázva sóhajt, rythmikusan lépdel és futamokban beszél. Nagy politikus, aki szereti a parlamentáris vitatkozást, amelyben gyorsabban és találóbban vág vissza, mint Fenyvesi Ferencz. Sohasem feledi a franczia közmondást: »il fant avoir courage de son opinion.« Különben kitünően tud rebuszokban beszélni, amelyek megfejtésére