Esztergom és Vidéke, 1901 (23. évfolyam, 1-102. szám)
1901-01-01 / 1. szám
de miután az alispán felelt, a törvényessé parancsolt. Hogy annyian tartózkodtak a szavazástól, ez nem az alispán ellen való demonstráció volt; azon okon kivül, melyet Wimmer felemlitett, szerepelt az az ok is, hogy Helcz fellépése a személyi ellenségeskedés jellegét viselte s ebbe belekeveredni nem óhajtottak, de másrészt sokan, közöttük maga is, az retten Ékessyt nem pártolták. Amit ismet. Helcz a közigazgatás művészetéről beszélt, szép téma, de a tényleges kormányzásban — felelőssége tudatában — csupán ez, senkit sem vezethet. Bár a fiatalabb generáció minél többet foglalkoznék a témával! Egyelőre azonban az alap csak a törvény lehet. Dr. Heltz tiltakozik az ellen, hogy ez ügyben személyi motívumok vezették volna. Soha sem rejt dinamitbombákat a zsebében, hogy szertedobálja azokat. Az elnök, bár a szónokok számaránya után kimondhatná a határozatot, név szerinti szavazást rendel el. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát ötvenhárom szóval tíz ellenében elfogadta, Mattyasovszky Vilmos módosítására csak Magos Sándor szavazott. Következett a fellebbezés a városgazda fizetését megtagadó határozat ellen. Az előző két közgyűlési órás vita után ezt elintézték öt perc alatt, miután dr. Helcz kijelentette, hogy annak idején a fizetés megtagadást csak azért indítványozta, hogy a képviselőtestület ne legyen inkonzekvens. A határozatot megsemmisítették, s dr. Perényi Kálmán indítványára a fizetés megtagadásra szavazók ellen a várost esetleg érhető károkért kimondták az anyagi felelősséget. Az ügy letárgyalása után Andrássy János alispán megjelent a tanácsteremben s elfoglalta az elnöki széket. Percekig tartó zajos éljenzéssel üdvözölték. Az alispán pedig megköszönte, hogy a törvényhatóság felemelte szavát a jog, törvényi igazságért. Megfellebbezett városi határozatok, nem Egy városi képviselő megfellebbezte a közgyűlés ama határozatát, amely Tiefenthal Gyula városi mérnöknek a gimnáziumépítési alap feleslegéből ICOO korona jutalmat adott. A fellebbezést elutasították. A szenttamási és vízivárosi polgárok egy része megfellebbezte a temető szabályrendeletet, mert nem találják méltányosnak, hogy egy sírhelyért ők is annyit fizessenek, akik temetőjére a város semmit sem áldoz, mint a kir. városiak. Dr. Csernoch János melegen pártolta a fellebbezők álláspontját s módosítást kért. Frey Ferenc s dr. Helcz Antal a szabályrendeletet a városnak visszaadni indítványozzák, Wimmer Imre s dr. Földváry István, annak égető szükségére utalva , mert a jogorvoslat útja úgyis nyitva maradt, elfogadását kérik. Visszaadták a városnak. A városi szervezési módosítását elfogadták. szabályrendeletnek EHerben elvetették a marhalevelek kiállítási költségei ügyében hozott képviselőtestületi határozat ellen beadott fellebbezést, mivel minden községben az az utas, hogy a képviselőtestület állapítja meg, a kiállítás bizonyos hányada mely közeget illet. A vármegye hivatalos lapja. A központi mezőgazdasági bizottság indítványt terjesztett a törvényhatóság elé, hogy az Esztergom és Vidékét, úgyis mint a Gazdasági Egyesület hivatalos lapját, a vármegye hivatalos lapjává válasszák. Az állandó választmány e javaslatot pártolólag terjeszti elő avval, hogy a lap köteles ingyen közölni a közérdekű rendeleteket, hirdetéseket s a lapra a községek 8 koronával fizethetnek elő. Dr. Perényi Kálmán bár elismeri a nevezett lap fölényét a helyi sajtóban, mégis mivel az »Esztergomi Közlöny* hosszabb ideje a vármegye hivatalos lapja, s az öreg szolgát se küldik el felmondás nélkül, ne vegyük ki kezéből egyszerre a falat kenyeret. Adjunk időt neki, hogy mást szerezzen helyette. Indítványozza, hogy halasszák el a döntést a tavaszi közgyűlésig, tudatván, az »E. K.” szerkesztőjével, hogy a bizottság nem reflektál többé lapjára. Etter Gyula szolgáról, falat kenyérről hall beszélni. Úgy tudja, hogy a »hivatalos lap” cím anyagi javadalmazással nem jár, függő viszonyban nincs a vármegyével. Elnök: Nem, nincs. Etter Gyula: Különben tudomása szerint, az E. V. tulajdonosa hajlandó tányos módon kárpótolni az E. K-t, mélFrey Ferencz azt legyen az »E. V.« a indítványozza, hogy központi mezőgazdasági bizottság, az tE. K.s a vármegye hivatalos lapja. A bizottság huszonnyolc nyolc ellenében az Esztergom szavazattal és Vidékeit választotta a vármegye hivatalos lapjává. Praesens: Nézzük most már, hogy az előirányzott kiadásokból mily összeg lesz személyi kiadásokra fordítva, mily összeget vesz igénybe az iskolák fenntartása és mennyit fordítnak egyes városok a szegények ellátására ! Városunk a városok között. — Egy kis statisztika. — A városi közgyűléseken — a nagy és kis viharok alkalmával — amelyeken természetesen a tisztikart szapulják, vajmi gyakran hallottuk azt az állítást, hogy nincs Magyarországban város, amelynek tisztikara annyi költségbe kerül, mint a mienké, valamint hogy mikor azt állították, hogy városunk kultuszkiadásokra nagyon sokat, erejéhez képest túl sokat áldoz, egyszerűen kinyilatkoztatták, hogy többé-kevésbbé a többi városok is annyit áldoznak. Bizonyítani persze sohasem bizonyítottak ; mi mindig bizonyítottuk a két állítás tévességét s most hiteles statisztikai adatokkal igazoljuk álláspontunk helyességét. Éhen Gyula, a csodálatos, amerikai gyorsasággal felviruló Szombathely polgármestere ugyanis összegyűjtötte városok jövő évi költségvetését s össze állította táblázatban, hogy aránylag mennyit költ egy egy város tisztviselői fizetésére és mennyit áldoz kulturális kiadásokra. E statisztikai táblázat szerint a felsorolt 106 város közül ötvenkettő költ összegben, de percentben többet tisztviselői fizetésére, mint Esztergom, velünk együtt tizenkettő ingadozik 25— 28 % közül, tehát körülbelül csak 37 város viszonyai kedvezőbbek a fizetési kiadások címénél. Viszont kulturális kiadásokra csak huszonkét város áldoz többet, mint a mienk. Éhen Gyula érdekes cikkének vonatkozó részét itt közöljük : „Magyarország 132 városa közül csak Budapestnek, Aradnak, Kolozsvárnak, Szegednek, Fiuménak, Besztercebányának és Szombathelynek van csatornázása. Vízvezeték van Budapesten, Aradon, Győrött, Kolozsvárott, Nagyváradon, Pécsett, Pozsonyban, Sopronban, Fiuméban, Besztercebányán, Brassóban, Breznóbányán, Eperjesen, Golnicbányán, Gyulafehérvárott, Iglón, Késmárkon, Körmöcbányán, Lőcsén, Nagybányán, Nagy-Szebenben, Pápán, Sepsi-Szt.-Györgyörgyön, Szombathelyt, Újbányán és Veszprémben. Közhasználatú artézi kút van a városokban Összesen 210, a furt kút pedig részint köz-, túlnyomó részben azonban magánhasználatban van 582. Ezen intézmények pedig a közegészségügy rendezésének elsőrendű tényezői. Az utcák burkolását illetőleg már nagyobb fejlődés mutatnak a városok. Mily nagy anyagi áldozatokat követel azonban a csatornázás és a vízvezeték létesítése, ha majdan ezek hálózatát a szilárd burkolat felszaggatásával kell a városoknak elhelyeznie! A szegényügy rendezésének csak szórványosan látjuk nyomát. Pedig sokoldalú vonatkozásában ez is egyik legfontosabb feladatát képezi városainknak. Ha most már felvetjük a kérdést, hogy mi lehet oka e feltűnő mozdulatlanságnak, a feleletet tudjuk előre : a pénz, a fedezet hiánya! Ebből azonban még távolról sem következik, mintha Magyarország városai oly szerfelett szegények volnának, hogy korlátolt anyagi helyzetük még a legszükségesebb intézmények létesítését sem engedné meg. Előttünk feküsznek Magyaroszág összes városainak 1901. évi költségvetései. Budapest székesfővárost nem véve számításba, a városok jövő évi kiadásai 50.000 kor. és 2 millió korona közt váltakoznak. Egész vagyon tehát azon fedezet, mely a városok háztartásában szerepel. 1901. évi Személyi Iskolai Szegő-Városok nevei rendes kiadások- kiadányok K. félegyháza 430,042.16 34-482079 — Léva . . . 110,880.34 373433 U 045 Lőcse . . . 277,618.90 24-455-950 606 Losoncz . 192,914.95 27-89 604 — Makó. . . 361,346.3817-o<?^-o<? 3.13 Márm. sziget 336,226.9819— 4314.22 Megyes . . 186,645,70^0^10—2 57 Mezőtúr . . 247,013.51343913 872-43 Miskolcz . . 701,398 313164 5-64 313. Modor . . 140.041.82 27-723-70 2-03 Munkács . 265,596.65 19-94 8*38 1-84 Nagybánya 406,313.34 24-542746 021 N. Kecskerek 492,924.1031-23 10 3 2.29 Nagy-Enyed 111.138.7341-90 7-35 290 Nagy-Kanizsa 489,321.67 21-70 20-26 2-36 Nagy-Károly 221,345.6330*2413702 — Nagy-Kőrös 361,775.9832-29 1&08 40 Nagy Böcze 64,459.—20-23 17-46 — Nagy-Szeben 491,949.59 29-12 6 54 — Nagy-Szombat 361,715.98 2033 11-31 2-93 Nagy-Várad 1,548,042.04 24-25 11-95 1-43 Nyíregyháza 692,639.22 25 754-26 1.06 Nyitra . 282,834.73 26-16 8-05 2.03 Pápa . . 234,457.06 2832 16-415-23 Pancsova . 491,651.0619 86 6.02-07 Pécs . 1,638.377.—22-42 12-041-806 i Poprád . 36.485.88 - — — Pozsony 1,988,687.24-07 2-05 498 Rimaszombat 163,458.5445.- 18-30 027 Rozsnyó 66,693.47 ^7-^ 101 0.59 Ruszt 32,362.40 407 301 — Sát.-Tjhely 212.246.65 4814 7-802 1-103 Segesvár 260-01018 43-30 7-803 4-0611 Selmecz és Béla-bánya 368,829.28 4/^07 8-60 0-54 Somorja 86,834.08 26-8113.33 1-38 Sopron 1.492,263.30 24-93 8-63 1-96 Szabadka Szamos-Ujvár 1,613,716.— 24-58 23-93 1.59 84,556.41 344719 68 1.24 i Sz.-Németi 700,031.6037-53 11-18 6.83 Szászrégen 159,380.02 29-62 11-59 2-12 Szászsebes 87,679.48 5012 7.50 2-49 Szászváros 163,007.3536-90 3-99 0-86 Szeged Szent-Endre 3,441,682.29 16'80 11-341-37 111,828.09 18.80 066 2.12 Szentes 538,501.50 29-74 12-07 3 66 Sz.-Fehérvár 771,296.79 25-52 1755 2-13 Sz.-György 77,224.16 26 95 15-06 2-33 Szep.-Szombat 13,711.10 24-64 18-96 943 Sepsi-Szt-György 125,807.65 33.63 6 67 — Szepes-Olaszi 64,093.13 27-085 8 37 — Szepesváralja 48,534.42 34401550 — Sz.Somlyó 67,339.34 40-19 5-54 — Szolnok 373,753.62 27-13 77-071-21 Szombathely 612,689.06 20-51 9-073-63 Temesvár 1,786,910.19-841301 0-66 A városok jövő évi költség-előirányzata arról győz meg, hogy nincs szükség sehol újabb megterheltetésre s nincs szükség arra sem, hogy a városok teljesen az állam segedelmére támaszkodjanak. Amennyiben a városok állami feladatokat teljesítenek, ennek mértékében rekompenzáltassanak az állam részéről. A városok pénzügyeinek tehát a meglevő keretben kell rendezését helyes, arányos és céltudatos megoldani oly módon, hogy berendezéssel az állami funkciók teljesítésének mértékében részeitettessenek azok megfelelő anyagi támogatásban." A Kaszinó közgyűlése. — December 26. — A Kaszinó, legrégibb s legelőkelőbb társas egyesületünk, ötvenhatodik évi közgyűlése nagyon mozgalmas és látogatott volt. Összejöttek a tagok, hogy még egyszer ünnepélyesen szeretett és tisztelt volt elnökük adózzanak emlékének, másrészt — mert így hozza az élet sora — üresen maradt helyének betöltéséről gondoskodjanak. Érezték valamennyien, hogy a fontos pozíció lobbi betöltését az egyesületi érdek miekívánja s így általánosságban ellene voltak az elnökválasztás bármely célból való elhalasztásának. Korteskedés, nézeteltérés nem volt; az egész egyesület kezdettől fogva egy nevet hozott forgalomba : dr. Földváry Istvánét, aki a volt elnök sok és hosszabb betegeskedései idején az elnöki tisztet is ép oly szeretettel, lelkiismerettel, tapintattal töltötte be, mint az igazgatóit. A kiválasztott, — az ő ismert szerénységével — minden módon ki akart térni a mindenesetre kiváló megtiszteltetés és ritka bizalom elől, amelyr" >vállait elég erőseknek nem tartja, zajos ovációkra sem tért el szándékát, az inpozáns s egyhangú választás elöl mégis meg kellett hajolnia. Hasonlóképen nem volt nézeteltérés az igy megüresedett igazgatói állás betöltésénél. Ugyancsak egyhangúlag választották meg igazgatóvá Büttner Róbertet, aki újabban mint a Műkedvelő Társulat igazgatója azelőtt évek hosszú során át, mint legbuzgóbb választmányi tag, minden nyilvános szereplés rendezője, előkészítője, e kitüntetésre mindenesetre rászolgált. A közgyűlés az elnöklő dr. Földváry mély hangulatú, megkapó hatású, az érzés és fájdalom jegyében írt nekrológjával kezdődött, meghajtotta fejét, szemét megtörülte minden hallgató. Akit eddig mint a közpálya férfiát ismételten elparentálták, mint egy mesteri domborművön, lett elénk álWlva, mint ember. Az értékes munkát lapunk más helyén hozzuk , az év legnagyobb halottjának szentelvén e helyet. A megemlékezés hatása alatt az egyesület elhatározta, hogy volt elnöke érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg, özvegyéhez részvétiratot intéz, arcképét díszterme számára megfesteti, majd Büttner Róbert indítványára azt is kimondották, hogy a nekrológot is egész terjedelmében jegyzőkönyvbe veszik. Következett Istvánffy Elemérnek, az egyesület agilis, lelkes, arravaló titkárjának nagy gonddal és szép szillal összeállított titkári jelentése, amely mindenekelőtt örömmel konstatálta, hogy az átköltözködés óta az egyesület látogatottsága fokozatosan emelkedett s ma már semmi kívánni valót sem hagy hátra. Visszatértek a régmúlt s ol sokáig hiába visszakívánt jobb Az év folyamán 43 új tag vétetett idők felé a létszám ma 178 rendes, vidéki 75 Elhunytak az év folyamán az elnökök kivül: Hübschl Alajos veterán választmányi tag, Roxer Zsigmond s Spannai Tivadar. A jelentés kapcsán zajosan megéljenezték a Műkedvelő Társulatot annak vezetőit, akik az egyesületi élő kiadásokra sokra ellátása korona % % % Arad 2,206,660.31-8 18-7 5-3 Baja 459,069.— ^/ 13-61 1-01 Bártfa 115,728.36^4— 18 9 0-6 Beszterce 661,093.121115 36 0-7 Besztercebánya 339,444.20 25-69 Breznóbánya 309,734*16 21-16 6-17 0-96 Czegléd . 358,030.69 26-55 6-06 3-49 Debrecen . 2.400,396.69 30— 688 111 Decs . . 144,505.764.3 88 36 4-04 Eger . . 400,827.68 27-3212-4 0-49 Eperjes . . 318,178.653213 1-73 26 Erzs.város 99,643,03 3817 11 04 — Esztergom 442,926.80 27441531098 F. templom . 134,366.60 25-43 0-113-97 Felsőbánya . 72,803.77 21-53 — 2.73 Fiume . Grölnicbánya 1,846,602.78 23 42/1f-67 4.87 371,454. — 1526 993 0-64 Gyöngyös 281,106.89 1275 21-08 211 Győr 1,080,804.97 21-42 8-62 1-8 Gyula . 234,880.293317 941 3-78 Gy. fehérvár 58,735.03 64-315-44 — H. Böszörmény 184,868.29 3203 232 — H. Szoboszló 96,971.94 40-13 1-94 751 Hátszeg . . 43,915.78 48-45 466 — H. vásárhely 1,082,728.29 26-16 8 46 375 Igló . . . 318,030.83 13-01/1"^ 0.94 Jászberény 321,658.68 2625 11.86 9.01 Jolsva . . 94,159.75 275c? - 0-31 Karánsebes. 85,854.40-109 0 35 Karczag . 166,583.74-48-63 7-13 4-2 Kassa . 1,760,874.22 13-05 10-28 0.86 Késmárk . 175,452-31 25-55 8-23 — Kismarton 100,788.71 1753 1003 1-32 Kis-Szeben 93,610.64 226110 Kis-Ujszállás 137,460.—1*-— 5.53 2-18 Kolozsvár 1,809.150,79 2015 8-34 155 Komárom 340,681.5333-18 28-73 2 43 Korpona • 140,425.39 21-88 3-37 0-40 Körbánya 410,609.20 20 6011-44 1-80 Kőszeg . 195,344.04 2402 9-19 3.84 Torda 170.027 44-12 2-51 053 Turkeve 136,430.32 2748 1-74 2-32 Újbánya 69,907.83 3856 5-46 Újvidék 586,114.22 31-84 14-51 5-07 Vácz 320,279-67 27-11 8-97 0-94 Versec . 782,169. 21-72 15.10 2.85 Veszprém 223,632.23 33-24 062 5-54 Zala-Egerszeg 203.222.21 21-72 15-10 285 Zenta 544,683.78 28-26 27-15 245 Zilah 140,459.0439-09 542 2-08 Zólyom 226,6214216-722-440-26 Zombor 560,140.473223 19-814*73