Esztergom és Vidéke, 1908 (30. évfolyam, 1-101. szám)

1908-01-01 / 1. szám

A katonai barakk tábor meg­szavazva, Esztergom város képviselő-testü­lete hétfőn délután tartott ülésében egy felette fontos és nagy hordere­jénél fogva a messze jövőbe kiható határozatot hozott. Bérbe adta 30 évre legelőjét harcászati lőgyakor­latok tartására, amivel módot nyúj­tott a hadügyi kincstárnak arra, hogy városunk határában egy ka­tonai barakk tábort létesítsen. A határozat kettős szempontbó fontos a városra. Elsősorban, mert rég vajúdó legelő kérdését indirekt úton, szinte észrevétlenül oldotta meg, másrészt pedig a város for­galmának élénkítése tekintetében, megbecsülhetlen. Eddig a város legelője holdankint körülbelül 1 kor. 20 fillért hozott, míg a bérlettel, holdankénti jövedelme az eddiginek nyolcszorosára fog felszökni s e mellett a legelőt legeltetési célokra továbbra is használhatja a város közönsége. A terület, melyet a város bérbe adott, mintegy 2000 hold, melyet a katonai kincstár a szerződés szerint 1909-től vesz bérbe, de nincs ki­zárva, miszerint már ez évben el­foglalja azt. Állandóan másfél, egész kétezer ember lesz a nyári évad alatt a táborban, kiknek elhelyezésére az üveggyárat veszi meg s alakítja át a hadügyi kincstár. Megnyugtató a gazdaközönségre, miszerint a környék gazdasági fej­lődésére a bérlet hátránnyal ab­szolúte nem lesz, mivel éles töl­ténnyel lövési gyakorlatok továbbra is 70 hétköznapon át fognak tar­totni, miként eddig, amelyek közül 25 gyakorlati nap lesz olyan, ame­lyen a tábor közelében fekvő ma­gánbirtokok is el fognak záratni a szabad közlekedés, hozzáférés elől. Nehogy a gazdaközönség mun­kájában akadályozva legyen, gon­doskodás történt a szerződésben arra nézve, hogy a magántulajdon elzárásával járó lőgyakorlatok he­tenkint csak két napon át tart­hatók. Hogy a tábor a termelő közön­ség által jobban megközelíthető le­gyen és hogy az terméket akadály­talanul értékesíthesse, intézkedés vetetett fel a bérszerződésben egy vasúti megállóhely létesítése és arra­­ nézve, hogy a tábor környékén piac legyen tartható. De figyelemmel van a szerződés arra is, hogy a város tulajdonából folyó bizonyos hasz­nálati jogok, így a többek között a homokbányák kihasználásában a város ne korlátoztassék, valamint netáni kőszénkutatási joga stb. ép­ségben tartassék. Határozott intézkedést a szerződés a tekintetben, tartalmaz hogy a helyőrség kaszárnyaszerű elhelye­zésére a barakk épületek soha fel nem használhatók, amivel biztosítva van a Kossuth Lajos­ utcai laktanya további bérlete. Közönségünk megnyugtatására szolgálhat, hogy az esetleges károk megtérítése tekintetében a törvény intézkedésén felül egy hat tagú vegyes bizottság fog bíráskodni, mely felerészben polgári­­ elemekből fog állani s amelynek elnöke min­denkor a polgármester, mi a majo­ritást biztosítja. • Hogy a legelő lekötése a gyárak alapításának útját ne állhassa, gyári célokra meghatározott területeknek a bérletből való kivonását tartotta fenn magának a város közönsége. De megnyugtatására szolgálhat a közönségnek, hogy a magyar és német nyelven kiállított szerződés értelmezésénél, a magyar szöveg az irányadó. Nagy körvonalakban az előadot­takkal ismertettük a barakk tábor ügyét, melyekből látható, hogy elvben egyhangúlag hozott határo­zatával a képviselőtestület a város közönségének csak javát szolgálta. —1. Rendkívüli ülés a megyénél. A vármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn rendkívüli ülést tartott, melynek vagy 80 pontból álló tárgysorozatában inkább csak formai elintézést igénylő ügyek kerültek napirendre. Vitát egy ügy provokált csak. A ba­jóthi hitfelekezeti iskolának fenntartási költsége, melyet a polgári község a köz­igazgatási bizottság utasítására vett fel az évi költségvetés keretébe, de amelynek felvétele ellen a község óvást emelt. A bizottság a képen határozott, hogy az is­kolai fenntartási költségek, a polgári köz­ség költségvetésébe felveendők. Az ülésnek nagy részét a szakbizott­ságok megválasztása és alakítása vette igénybe, mi a következőképen ejtetett meg: A közigazgatási bizottságba : Frey Ferenc, Brutsy János, Mattyasovszky Lajos, Wim­mer Kálmán és Reviczky Károly. — A központi választmányba: Rográn Ede, Geiger Ferenc, dr. Burián János, dr. Pro­kopp Gyula, dr. Hulényi Győző, Brutsy János, dr. Csernoch János, Pisuth Kálmán, Matty­asovszky Lajos, dr. Thuránszky Lajos, dr. Fehér Gyula, Hegedűs Gyula, Boronkay Jenő, Pongrácz Kázmér, dr. Áldok­ Mór és dr. Földváry István. — Az állandó választmányba: Boronkay Jenő, Brutsy János, dr. Andor György, Etter Gyula, Frey Ferenc, Geiger Ferenc, Bleszl Ferenc, dr. Helcz Antal, Feichtinger Sándor, dr. Hulényi Győző, dr. Janics Imre, dr. Major Ödön, dr. Fehér Gyula, Mattyasovszky Lajos, Müller Ernő, dr. Prokopp Gyula, dr. Csernoch János, Re­viczky Károly, Rédly Gyula, Grósz Ferenc, dr. Seyler Emil, Stein Manó, Tauber Mihály, Usztanek Antal, Magyary László, Vancsó Gyula, Mattyasovszky Kálmán, Wimmer Kálmán, Hollósy Károly és dr. Zwillinger Ferenc. — Az állandó biráló választmányba: Dr. Helcz Antal, dr. Varga Dezső, Mattyasovszky Lajos, dr. Prokopp Gyula és Mattyasovszky Kálmán. — Az igazoló választmányba : Bachl Lajos, Wimmer Imre, Grósz Ferenc, dr. Fehér Gyula és dr. Wipplinger Ödön választattak meg. A főispán által kineveztettek: el­nökké : dr. Janics Imre, tagokká: dr. Földváry István, Etter Gyula és Mattya­sovszky Kálmán. Az egészségügyi bizottságba : Dr. Zwillin­ger Ferenc, dr. Csernoch János, Etter Gyula, dr. Thuránszky Lajos, Magyary László, Pisuth Kálmán, Mattyasovszky Lajos, dr. Prokopp Gyula, Reviczky Károly, Zsiga Zsigmond, Wimmer Imre, Lindtner János és Pongrácz Kázmér. — Az egyenes adó biráló bizottságba : Az al­ispán által kineveztettek : Brutsy János és Magyary László rendes, Böszörményi Jó­zsef és Háber Ignác póttagokul. .Bányaszakértőkül: Magurányi József és Grósz Ferenc rendes, Lindtner János és Hartmann Péter póttagul, •— A tiszti nyugdij igazgató-választmányba: Dr. Csernoch János, dr. Helcz Antal, Usztanek Antal és Zsiga Zsigmond. — A sóavató bizottságba: a főispán által kine­veztettek : az esztergomi járásba elnökül: Vaszary Gyula, tagokul : Kari György, Müller Ernő, Hartmann Péter, Kuszenda János, hivatalból a főbíró. A párkányi járásba elnökül: Vancsó Gyula, tagokul: Kobek Kornél, Boronkay Jenő, Etter Gyula, Horváth Alajos és hivatalból a főbíró. A járási mezőgazdasági bizottságba: Az esztergomi járásba: Faul Sebestyén, Vaszary Gyula, Hartmann Péter rendes, Hollósy Károly és Kari György pótta­gokul. A párkányi járásba : Wimmer Kál­mán, Geiger Ferenc, Rédly Gyula rendes, Szentes Jakab, Zsíros Zsigmond és Szegi Pál póttagokul. — A magyar nyelv terjesztő bizottságba: Re­viczky Károly, Brutsy János, dr. Földváry István, dr. Zvillinger Ferenc, dr. Janics Imre, Wimmer Imre és Pisuth Kálmán, hi­vatalból tagja a tanfelügyelő. Tiszti főügyész helyettessé: Meszén a Kálmán választatott meg. A munkaadók és a munkások figyelmébe. A Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító pénztár az összes kerületi munkásbiztosító pénztárakhoz és azok igazgatóságaihoz az alábbi köriratokat in­tézte, melyeket közérdekű voltuknál fogva az alábbiakban közlünk. A pénztárakhoz intézett körirat így szól: A pénztárak és orvosaik között felme­rült ügyek gyors és sima elintézése ér­dekében az Országos Mélyző és Balesetbiztosító Munkásbetegség Pénztár elnök­sége érintkezésbe lépett az Országos Or­vosszövetség vezetőségével. Ezen megbe­szélések alapján értesítjük, hogy az Or­szágos Munkásbetegsegélyző és Baleset­biztosító Pénztár elnöksége és az Orszá­gos Orvosszövetség, valamint a többi ér­dekelt orvosi testületek között 1908. ja­nuár 2-án fognak a tárgyalások megkez­dődni, hogy az egész ország területére érvényes megállapodások előkészíttesse­nek és a pénztárak és orvosaik hasznos együttműködése biztosítassék. Ezen körirattal egyidejűleg az­ Orszá­gos Orvosszövetség is felhívja összes fiókjait, hogy tagjai az 1908. január 2-án megkezdendő tárgyalások befejeztéig ugy szolgálják tovább a pénztárakat, mint a konfliktusok felmerülése előtt, illetőleg állítsák vissza azt a rendet, amely békés együttműködéssel szolgálta a pénztárak tagjainak érdekét. A pénztárak igazgatóságaihoz intézett körirat, melyet kivonatban közlünk, ez : Az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár Igazgatóságának 1907. évi december hó 20-án tartott ülé­sében hozott határozata alapján közöljük a kerületi munkásbiztositó pénztárakkal a következőket: Az 1907. évi XIX. t.-c. 198. § 4-ik be­kezdése szerint a kerületi munkásbiztositó pénztárak alapszabályainak a közgyűlés által leendő módosítása iránt az Állami Munkásbiztositási hivatal intézkedik. Ezen intézkedésig, illetőleg annak végrehajtásáig a jelenlegi alapszabályok maradnak ér­vényben, figyelemmel a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter 1907. évi 57.734. számú rendeletére, mely szintén meg­hagyja, hogy a pénztárak eddigi alapsza­bályszerű szervezetükben működnek to­vább, azzal a változással azonban, me­lyet a törvény szervezetüket illetőleg ki­fejezetten megállapít. (Paritás.) Az 1907. évi XIX. t.-c. 25. §-a szerint a biztosított tagok járulékát, illetőleg a százalék nagyságát az Országos Munkás­betegsegélyző és Balesetbizt. Pénztár alap­szabályai állapítják meg. Ezen alapszabályok pedig a százalék nagyságát 3%-ban szab­ván meg, felhívjuk a t. címet, hogy 1908. február 1 -től kezdve az Országos Mun­kásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénz­tár alapszabályainak 18. §-a alapján a biztosított tagok járulékát minimálisan 3 °­ C-ban vesse ki, ismét figyelemmel a törvény 25. §. 3-ik bekezdésére (kisipa­rosok). Ugyancsak 1908. február 1-én lép életbe az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár alapszabályai­nak 17. §-a, amely hat bérosztályt állapít meg, és pedig : I. osztály — 1 koronág bezárólag, II. „ - 1-2 „ • „ III. „ - 2-3 „ IV. „ — 3—4 „ V. „ - 4-6 VI. „ - 6-8 „ tilREK. Farsangi naptár. Január 5-én Estély a Kaszinóban. „ 11-én. Az Erzsébet jótékony nőegylet es­télye a népkonyha javára a Fürdőben. „ 18-án Az ipartestület bálja a szegény sorsú iparosok fölsegélyezésére a Fürdőben. „ 18-án A helyőrség tisztikarának táncestélye a Magyar Királyban. .. 30-án A tisztikar simfónia hangversenye tánccal a Fürdőben. Február 1-én Színielőadás a Kaszinóban. „ 2-án Az esztergomi kath. legényegylet tánc­mulatsága a Fürdőben. „ 8-án. Az Esztergomi Hajós Egylet estélye a Kaszinóban. 16-án A kereskedő ifjak önképző egyleté­nek tánccal egybekötött színi elő­adása a Fürdőben. „ 22-én A tisztikar színi estélye tánccal a Fürdőben. Március 2-án Cabaret előadás a Kaszinóban. Boldog Újévet! Lapunk barátainak, előfizetőinek és mun­katársainak boldog újévet kívánunk s kér­jük őket, hogy a közügy önzetlen szolgála­tában álló lapunkat,­­m­ivel jóindulatukkal to­vábbra is támogass.*^ A szerkesztőség és kiadóhivatal. Brühl József: Osztatlan, igaz öröm tölti el vá­rosunk kicsijének, nagyjának szivét ama, immár ténnyé vált hit halla­tára, hogy Brühl József, papnövel­dei alkormányzó a székesfőkápta­lan tagjává neveztetett ki. A királyi kegy valóban érdemes és méltó fér­fiúra esett, akit bár nyilvános sze­repléseiből nem ismerünk, a társas­életben, a fórumon vele ritkán ta­álkozunk, mert jóformán egész életét, mint lelkipásztor, hívei szel­emi javának öregbítésében töltötte el, de aki közismert, páratlan és pél­daszerű jószívűségével, elévülhetet­l­en érdemeket szerzett magának, mint szegényeknek, szűkölködőknek, gyámolitója. Örömmel üdvözli és látja a város közönsége a fényes állásban, mely a szegények iránti bőkezű adakozás­ban versenyző nemes szivének, a jótékonyság mezejét' ujabbi teret nyit. Ismeretlen százak­­ és ezrek imája száll a Mindenek Urához hő­s téri áldását a szegén­yek patrónu­sára, melyhez fűződik a város közön­ségének azon őszinte óhaja, hogy az Egek ura nagy életkorral jutal­mazza meg őt. — A város a főispánnál. Hétfőn délben tisztelgett Wimmer Imre polgármester a tisztikar, tanács és képviselőtestület tagjával Gyapay Pál főispánnál, hogy több az új év alkalmából a város közönségének jó kivánatait tolmácsolja. A főispán szívé­lyesen köszönte meg a jókivánatokat, egy­ben pedig biztosította a polgármestert a város­­ iránti jóindulatáról.

Next