Esztergom és Vidéke, 1916 (38. évfolyam, 1-101. szám)

1916-12-03 / 95. szám

l szemben. De ne örüljünk neki előre, mert a kisebbedés csu­pán a magát pesszimistának valló helyettes főszámvevő op­timizmusa szerint fog bekövet­kezni, aki a nagy cselekvő hát­ralékból a jövő évben az idei­nél mintegy 14000 K-val töb­bet remél behajthatónak, ami­ben mi kötve hiszünk neki. Ezeket tartottuk jónak a kép­viselőtestület s az egész­ pol­gárság figyelmébe ajánlani. Re­méljük, hogy egy év múlva nem kell velük magunkat újra megismételnünk. Morc. » »» »» ♦» ♦» -♦»- ♦ [UNK] ♦» -♦ Hogy az élelmiszerpiacon végzetes bajok vannak, az két­ségtelen. De hogy az ipari cik­kek forgalmában s a nagyban­kok és kartellek soha nem re­mélt nyereségei mögött még súlyosabb visszaélések vannak, azt még kevésbbé lehet tagad­ni. A kormányrendeleteknek nincs erejük, a maximális ára­kat semmibe se veszik, s hiányzó áruk tiltott utakon ke­­­rülnek forgalomba. De ki tehet erről? A gyárosok szövetségé­nek igazgatója a képviselőház­ban maga ismerte el, hogy a maximális árak áthágásáért a vevők a felelősek, mert azok kínálnak többet. A milliós vállalatok égig eme­lik titokban és nyiltan az ipari cikkek árait. Egy év alatt any­i­levelet összehajtotta és megin­dult hazafelé; útközben még betért Judithoz, ki olyan javas asszony hírében állott. — Judit lelkem volna e valami orvosság féle amitől csak úgy fáj­dalom nélkül el lehet aludni. Judit meglepetten pillantott Var­­gánéra. — Aztán minek az kelmednek ? — Keresztül ment a szekér az egyik kis malackámon és a derekát letörte, nagyon szenved szegény már nem nézhetem tovább, füllen­tett az öregasszony. — Hát van nekem , hogyne vol­na — szólt megnyugodva Judit. — Itt van egy üvegecske, ebből elég egy-két csöpp is, dehát kár úgy elprédálni azt a jószágot. — Nem tudnék én abból enni Ju­dit, hisz úgy szerettem szegénykét, olyan kezes volt. Görcsösen szorította meg a kis üveget és sietett haza. Otthon elő­vette Imris fényképét, egy-két szót még gügyögött hozzá: légy boldog, legyetek boldogok, én nem alkal­matlankodom, hiszen nem is akar­talak zavarni boldogságodban, csak oly jól esett volna közelebben lennem. Hirtelen az ajkához­­ emelte az üvegét és egy csöppig kiitta­ a tar­talmát és keblére szorította Imris fényképét. Az arcán boldog mosoly ömlött szét, mit a halál hideg szele sem vitt el onnét. (Vége.) Németh Pál: ESZTERGOM és VIDÉKE, 1916. december 3. Igazságos mértékkel.­ nyit harácsolnak össze nyere­ség gyanánt, mint az egész alaptőkéjük. Befolyásukra a kormány központokat alkot a gazda valamennyi terményének és szükségleti cikkeinek a le­foglalására ; központokat, me­lyekben sehol sincsenek a gaz­dák egyenlő arányban képvi­selve. A gyárosok szabadon árusíthatják uzsoráig emelkedő áron gyártmányaikat, úgy tart­ják vissza készleteiket, ahogy nekik tetszik. A kofák valóság­gal terrorizálják a védtelen há­ziasszonyokat. A cukorgyárak két millió kilogramm cukrot hagytak az oláhok kezén, mert felhalmozták készleteiket. Sza­bad a fosztogatás az egész vo­nalon, amerre a gyáripari cik­kek forgalma tart s mégis a gazdára meg !“-et­ kiáltják a „Feszítsd A gazda bűnös, holott ép a gazda az a kiválasztott terme­lő, akinek a termését az állam lefoglalja s aki annyit kap egész évi verejtékes munkájá­ért, amennyi a kormányrende­lettől s a bizományosok tetszé­sétől függ. A gazda minden lé­pését rendeletek szabályozzák s maholnap már a baromfiak is csak igazolvány mellett toj­hatnak, hogy egy új központ a tojást menten lefoglalhassa. Soha egy elismerő szavuk nincs a gazdák iránt, akik dolgoznak s munkájuk eredményével az állam rendelkezik. Akik így beszélnek a gaz­dákról, akik egy kalap alatt em­legetik a földmivelőket minden­féle uzsorásokkal, azoknak fo­galmuk sincs arról, mi történik most ősszel s majd tavasszal a falun ; ha látnák, hogy alig van ház, ahol egy férfi akad, ha színről-színte bámulhatnák, hogy azok az irigyelt falusi asszonyok, öregek és serdület­­len gyermekek milyen megfe­szített erővel dolgoznak ; ha tudnák azt, hogy mennyi gyász borult a falura, mely a harcté­ren is a legtöbb vért­ hullatja ; végül ha hallanak, mennyi gyermek, mennyi asszony pusz­tult el az idegölő munka és nélkülözés közepette , akkor bizonyára elnémulna káromló szavuk, mert a mi földművelő népünk, a magyar gazda, as­­­szonya, gyermeke is ép olyan hősi munkát végez a barázdán,­­ mint a falu népe a csatatéren. ha igazságszolgáltatás ítél­kezne a verejtékező és szenve­dő földmivesnép ellen szórt rágalmak felett, leütné a kala­pot a sajtó azon munkásainak fejéről, akik a magyar gazdá­ról így beszélnek. U. E. Szeretetadományokat kér a Hadsegélyző Hivatal átvételi kü­lönítménye IV., Váczi-ucca 38. A pannonhalmi Szent Benedek-Rend 1916-17. évi névtára. A pannonhalmi főapátsági főisko­lában dr. Zoltvány Irén igazgatása alatt a hittudományi­ karon négy, a középiskolai tanárképzőben 13 és a gimnáziumi tanfolyamban 17 tanár foglalkozott a jövő sarjaival. 75 nö­vendéke közül IV. éves volt 10, III. 5., II. 11., és I. 7. A gimnáziumi tanfolyamot 12 VIII-os, 14 VII-es és 15 novicius végezte. A bencés­ rend tagjai közül áldo­zópap 169, gimnáziumi tanár 126, doktor 41. Hat főgimnázium, 25 plébánia, 110 fiók, 44 templom és kápolna állott gondozása alatt. A rend kegy­uraságához tartozik 35 község. Az első helyen fölsorolt eszter­gomi székház főgimnáziumában dr. Molnár Szulpic igazgatása alatt 12 bencés tanár tanított 370 diákot a letűnt háborús évben. A győri főgimnáziumban Meszlé­­nyi Lambert igazgatása alatt 17 ta­nár 531 tanulóval tevékenykedett. A komáromi főgimnáziuma Hor­váth Kristóf igazgatásával 13 tanár oktatott 375 ifjút. A kőszegi főgimnázium dr. Bárdos Rémig igazgató vezetése alatt állott, hol 14 tanár, 345 növendéket gondo­­­zott.­­­A pápai főgimnázium igazgatója dr. Teli Anasztáz volt, ahol 12 ta­nár fejtett ki szép sikert 325 tanít­vánnyal. Végül a soproni főgimnáziumot Lóskay Fidél igazgatta, ahol 14 ta­nár 302 diákkal foglalkozott. A pannonhalmi főapátság jogható­sága alá tartozott a győrszentmár­­toni plébánia 2859 hívével, Bakony­­péter 546, Bársonyos 1264, Csanak­­falva 1390, Deáki 2187, Győrszent­­iván 4701, Komáromfüss 786, Lázi 2090, Tényőfalva 1995 és Vesz­­prémvarsány 910 hívével. Fiók­egy­házak : Dénesd 510, Tömörd 255 és Kicsanak 44 hívével. A bakonybéli apátság plébánia : Bakony­bél 1366 és Kajár 850. A tihanyi apátsághoz tartozik Ti­hany 720, Aszófő 876, Balatonend­­réd 1507, Balatonfüred 225, Ka­­poly 401 és Zamárdi 1137. A dömölki apátság első plébániája a hasordó nevű 3353. A zalavári apátság plébániája 2334, Csácsbozok 758, Nagyzida 1401, Zala­vár 1445 és Baksaháza, mint fiók. A rend által vezetett és föntartott irgalmas­ nővérek működtek Győr­­szentmártonban és Zalaapátiban. Az Isteni Szeretet Leányainak társházai : Győrszentiván és Celldömölkön. — Végül az Isteni Megváltóról neve­zett szerzetesnők társháza Kajáron jótékonykodott. Ki kell még egészítenünk a kul­­turális adatokat az egyházkerületi húsz kath. népiskola fölemlítésével is. Dr. Hajdú Tibor, a hat év óta tevékenykedő főapát a hetvenhete­­dik az összes apátok sorában. — Nesztora az érdemes rendnek a ki­lencvenéves Sashegyi Damaszcén István, Benjáminja pedig a húsz esztendős Barnabás Gyula. A régi jó esztergomi főgimnáziumi igazgatók közül még mindig jó egészségnek örvend Hollósi Rupert István dö­mölki apát. Valóban a múlt kegyelete, a je­len hálája és a jövő reménye su­gárzik méltató sorainkon végig. (Dr. K. L.) Eszem-iszom ne legyen ebben a városban és ebben az országban ; ezt akarja a kor­mány, ezt akarja az élelmezési diktátor és nem akarhat mást egyetlen józanul magyar hazafi sem.gondolkodó Bizony nem valami nagyon szimpatikus a bemutatkozása Kürthy intrádára bárónak, amikor első kiveri kezünkből a kávéházi tejesuzsonnát és hoz­za még redukálja a napi liszt­fogyasztásunk kontingensét is. Kell! Muszáj ! És akármi­lyen nyelven és ildómon fe­jezzük is ki ezt a kényszerű­séget, a szükség nagy törvény­bontó és vényalkotó,még nagyobb tör­Ha végigtekintünk a háború eddigi során, megállapíthatjuk, hogy tulajdonképen a mai na­pig még nem volt Magyaror­szágon nélkülözés, koplalás, csikorgatás. És hogy ne le­gyen ezután sem, ezt célozza a szigorúbb rendszabály, amely arra irányul, hogy jobb, gaz­daságosabb beosztás és szét­osztás mellett mindenkinek jus­son annyi, amennyi kell okvet­len, hogy a szerszám ki ne essék a kezéből, és A magyar konyha zsírossága a magyar élet könnyelmű pazarlása külföldön nagyobb hírnévnek örvend, mint a ma­gyar önálló államiság és a ma­gyar kultúra. Ennek kell véget vetni már egyszer. A háború jó alkalom, hogy szoliddá, takarékossá vál­junk és nevelésünk a békére is meghozza gyümölcsét. Ha béke fog ránk köszönteni, lega­lább addigra megtanultunk, bár kissé akaratunk ellenére, hogy nem kell okvetlen minden pén­zünket megennünk és anélkül is lehet élni, hogy az ember ebéd után az újjával elérje a torkán megállt libacombot. ☆ Hercegprímás a királyi pár előtt. A király és a királyné pénte­ken kihallgatáson fogadták dr. Cser­­noch János bíboros-hercegprímást. Gróf Széchenyi Emil a királyné főudvarmestere. Az összes fővá­ .......: HÍREK

Next