Esztergom és Vidéke, 1919 (41. évfolyam, 1-144. szám)

1919-11-21 / 113. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: % SIMOR JÁzSIOS UCCA 20. SZÁM­ 1. 9 **• TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények további előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 f­­. - Hirdetések árszabály szerint. -Kéziratot nem adunk Vissza. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Uj honfoglalás. Az ország fővárosa felszaba­dult a románok martalóc ha­dától. A magyarság egetverő lelkesedése közben vonultak be oda Horthy Miklós sastollas vi­tézei. Ünnepnap volt ez nekünk annyi néma szenvedés, annyi sóvárgó vágy után. Gúnyt űzött a sors belőlünk, mikor meg­engedte, hogy országunk fővá­rosát fegyveres haderővel szállja meg­ az az ellenségünk, ame­lyet legjobban gyölölünk s a melyet a háborúban vitéz ha­daink porig aláztak. Ha nincs Károlyi Mihály és nincs ko­munizmus, akkor ezt a keserű poharat nem kellett volna fe­nékig kiürítenünk. Ha nincs októberi forradalom és nem vi­szik bele a rothadás mérgét di­csőséges hadseregünkbe, akkor egyetlen ellenség nem taposta volna hazai földünket. Nem a háborút vesztettük el, hanem a józan eszünket. Meg­tűrtük, hogy Károlyiék kalan­dor csapata a közhatalmat ke­zébe ragadja. Amit a nemzet miattuk szenvedett, az a törté­nelem legsötétebb lapjaira való krónika. A tatárjárás, a török­dúlás szomorú korszaka ismét­lődött meg ; felbomlott a társa­dalom rendje, kihalt a jog és törvény tisztelete, idegen hódí­tók martaléka lett Szent István birodalma és már-már kivesző­ben volt egy szebb jövő remé­nye. A borus fellegekből végre egy halvány sugár ereszkedett alá és megcsillant Buda vára tornyán. A nemzeti hadsereg bevonult az ország fővárosába. Kést akarva nem mondjuk az ország szivének, mert sok és nagy vétke van. A nemzetközi radikalizmus erjesztő anyaga onnét szivárgott át a nemzet élő szervezetébe és okozta ha­lálos betegségünket. A vidék már kiheverte a bajt, most a fővároson a sor, hogy a javu­lás útjára térjen. Sastollas vi­tézeink, daliás leventék, mit éreztetek vajjon, mikor lábatok alatt először dobbant meg fő­város talaja ? Azt, amit a hon­foglalók. Ti nemcsak a gyűlölt ellenségtől vettétek vissza ezt a csodaszép várost, hanem vis­­szafoglaltátok azt a magyar­ságnak. Tekintsetek csak körül a nagy­világban, minden ország a fő­városában halmozza fel nem­csak anyagi készletének kin­cseit, hanem erkölcsi javait is. Mindegyik megszentelt temp­loma a hazaszerzésnek, a nem­zeti gondolatnak, a faji külön­valóságnak; reménye, álma, büszkesége a históriai közös­ségben együtt élők társadalmá­nak. Csak a mienk feledkezett meg nagy hivatásáról; csak a miénk tépte le magáról nemzeti bélyegét csak a miénk dobta oda magát egy kiélt, magau­t lélek sivárságával a kozmopo­lita világáramlat hullámai közé. Mentsétek meg, daliás vité­zek ezt a szép fővárost az er­kölcsi zülléstől. Mutassátok meg a magyarság romlatlan lelkét, tiszta gondolkodását, fajszere­tetét, hazafiérzését. Szivetek dobbanjon meg a büszke gon­dolattól, hogy ti most honfog­lalók vagytok, adjátok vissza az országnak, ami neki min­dennel drágább : a szívét! Az ébredő Felsőmagyarország. A cseh megszállás igája alatt síny­lődő Felsőmagyarországból reménye­ket keltő hirek szállanak át hozzánk. Megmozdult a föld az elnyomók lába alatt. A nagy gőggel betolakodott cseh uralom hatalma megingott s a mesterségesen felfujt cseh imperia­lizmusra az összeomlás keserves sorsa vár. Egy menekült magyar főerdésszel volt alkalmunk beszélni. Közvetlenül és kiterjedt összeköttetései révén szerzett tapasztalatait közölte velünk. Elmondta, hogy a Felsőmagyaror­szágra behozott cseh ezredekben a fegyelem meglazult, a katonák kö­vetelik, hogy vigyék vissza őket hazájukba, ők idegen országban nem akarnak szolgálni. A csehországi belső forrongások miatt a cseh kor­mány eleget tesz a katonák­ságának s már­is leszerelte az kíván­idő­sebb évfolyamokat. Kényszerit­őleg hatott az is, hogy a tót ezredek is követelik a csehek azonnali kivonu­lását és a cseh tisztek eltávolítását. A tót ezredek legénysége titkos ös­­szeköttetésben van az internált ma­gyar tisztekkel. Magyar érzelmüknek azzal adnak kifejezést, hogy ki- és bevonulás alkalmával magyar kato­nanótákat énekelnek , a laktanyák­ban is gyakran felcsendül a Him­nusz imádságos dallama. érzelmifjja zsonyi — volt A magyar 72-ik — gyalogezredet már lefegyverezték a csehek, de ezek az erőszakos intéz­kedések nem használnak, "csak" az elkeseredést növelik. A felsőmagyarországi ezredek — dacára a szigorú határzárnak és cen­zúrának — már tudnak arról, hogy ismét van nemzeti hadsereg, mely­nek vitéz ezredei elől ma már elvonu­lóban vannak a román hordák. — Rajongó lelkesedéssel emlegetik Horthy fővezér nevét s várják fel­szabadító vitéz hadseregét. Pedig a magyar vörös hadsereg hordákká züllött osztagai a magyarok iránti rokonszenvet annak idején alaposan megsemmisítették. Most Horthy fő­vezér varázslatos neve újra felélesz­tette a magyarok iránti bizalmat, a magyaroktól várják felszabadulá­sukat. A polgárság nyelvkülönbség nélkül a cseh uralom azonnali megszünte­tését követeli. A csehek erőszakos in­tézkedése, kapzsisága keseredést keltett. Most mérhetően­ül­legújabban gazdasági hivatalokat állítottak fel. Ezek tulajdonképpen rekviráló hiva­talok, melyek mindent elszednek a néptől és viszik az élelmiszert az aranyos Prágába és a forradalmi hangulatú munkásoknak. Szenicz és vidékén valóságos forradalom tört ki a gazdasági hivatalok ellen s az el­lenszegülés terjed tovább az egész Felvidéken. Zsolnán, Ruttkán és Rózsahegy vidékén nagy lázadás tört ki, mert a csehek Hlinka Antal plébánost cseh­ellenes magatartása miatt letartóztat­ták és Morvaországba vitték. A láza­dók követelik a Felvidéknek Magyar­országhoz való visszacsatolását. A mozgalom terjed, a cseh hatalomnak nincs ereje, hogy útjába álljon a mozgalom terjedésének. Pozsonyban is baj van. Prazek miniszter m. hó 5-én Pozsonyba jött. A vasútról nem tudott bejutni a vá­rosba, mert az elkeseredett nép útját állta és agyon akarta verni. A mi­niszter visszautazott Prágába és le­mondott. A pozsonyi zsupánt Nagy­szombatban kőzáporral fogadták, alig bírt elmenekülni. Nyitra vidékén egy rekviráló bizottságot csak ötven cseh katona szuronya mentett meg az agyonveréstől. Ezekről természetesen nem beszél a cseh sajtóiroda. Erkölcstelen bölcsőben született meg a cseh imperializmus ,és most ezeréves köteléket akar elvágni szennyes kardjával. És mégis , az lesz a vége, hogy az új cseh térkép nem lesz nagyobb, a mi határaink is ott lesznek, ahol voltak. Erről beszél minden hír, a mely átszáll hoz­zánk északról, keletről.­ ­ Telefon.­Távirat. N­ 1 Karácsonyra meg lesz a világbéke. A Bécsi Magyar Újságirja: A legfőbb tanács néhány nappal ezelőtt hosszan tanulmányozta a magyar kérdést an­nak a terjedelmes jelentésnek az alap­ján, amelyet Sir Georg Clark Buda­pestről küldött. Mind világosabban kirajzolódik az amerikai küldötteknek szándéka, hogy siettessék a Magyar­országgal való békét. Az amerikaiak karácsonyra már Washingtonban ak­ar­nak lenni és a béketanácskozás mun­káját december 10-ig mindenesetre be akarják fejezni. Éppen ezért kö­vetelik, hogy minden eszközzel rajta legyen a konferencia a magyar kér­dés megoldásán, hogy a magyar küldöttek eljöhessenek Parisba a bé­kefeltételek átvételére, amelyeket a tanács immár teljesen kidolgozott. Miután a magyar kérdésben Clark jelentése ellenére is még fennállanak bizonyos nézeteltérések, a legfőbb tanács elhatározta, hogy Budapestre küldött megbízottja, Sir George Clark elé pontos kérdőívet terjeszt, hogy Clark a saját véleményét a tervezett megoldások mindegyikére vonatkozó­an kifejthesse és hogy ily formán a legfőbb tanács az ügyek teljes is­meretével dönthessen. Új bank alapításának terve. A magyar nemzeti szövetség köz­gazdasági osztálya új nagy bank alapításának tervét vette fel az ide­gen szellemű pénzintézeti blokkal szemben­­ i párisi békekonferencia válsága. A „Corriera de la Sera" szerint a párisi békekonferencia nagyon vál­ságos helyzetbe jutott, mert egyre valószínűbbé válik, hogy Amerika nem ratifikálja a békeszerződést.

Next