Esztergom és Vidéke, 1921 (43. évfolyam, 1-149. szám)
1921-05-05 / 51. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Keresztény magyar sajtó Csütörtök, 1921. május 5. XLIII. évfolyam 51. szám. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Pénzügyünk rendezése. (N...Ó.) A világháború megrendítette egész Európa gazdasági mérlegét. A győzőknek mondott államok látszólag pénzügyileg jobban, sőt messze felettünk állanak, lényegében azonban csak olyan gazdasági csőddel küzködnek, mint mi. Nálunk a felhalmozott és reális fedezetet nélkülöző pénz értéktelenedett el, ott a reális fedezettel bíró pénzen drágán termelt iparcikkek veszítettek előállítási áraikból, halmozódtak fel, épen a győzők erőszakos és a gyülölséges, sok félelmet eláruló politikája miatt. Ez azonban az ő bajuk és ne fájjon a mi fejünk másért, elég a mi gondunk. Magyarország pénzügyi helyzetét megrendítették a háború okozta rendkívüli kiadások. Az első „dicsőséges“ forradalom leverte az államháztartás utolsó zsindelyét is és a másik rablásra hivatott forradalom elpusztította pénzügyünk korhadt vázát is. Az alkotmányos élet visszaállítása szintén fecsérelte az ország pénzét és a meggazdagodottak százezreinek kisebb gondjuk is nagyobb volt, mint sietni az összeharácsolt milliókkal az ország pénzügyeinek segítségére. Az úgynevezett utódállamok, a gyűlöletet tápláló francia politikától támogatva, mesterségesen lenyomták a magyar korona értékét és így pénzügyileg koldusszegényen állottunk a világ pénzpiacán. Pénzügyeink ily kaotikus viszonyainak közepette nem rendelkeztünk olyan bátor és pénzügyileg okos politikussal, aki kezébe vette volna a gazdasági operáló kést és ha fájdalmat okozó, de gyógyító sebeket is ejtve, megmentette volna Magyarország pénzügyi életét. Hónapokig tartó tapogatódzás és népszerűséget féltő pénzügyi politika után végre eljutott az ország oda, ahol jelenleg Ausztria áll. Koronánk értéke leszállott a nulla egészén alul. És valljuk be, mikor már szájunkba csörgött a víz, akkor kaptunk életmentés ösztönétől hajtva a borotva után. Szerencse, hogy a borotva éles és így finoman vágott, gyorsan gyógyuló sebeket ejtve megmentette Magyarország pénzügyi, gazdasági életét. Hegedűs pénzügyminiszter, akit egész Európa irigyel tőlünk, már bemutatkozása alkalmával megmondotta, hogy a felduzzadt pénzereken érvágásokat fog eszközölni, hogy megmentse az országot a gutaütéstől. Merész de biztos kézzel nyúlt bele a tőkébe és kivágta onnét a szociális gazdasági életre káros, de az államháztartásra hasznos felesleget. Talán egyetlen ember sem akad Magyarországon, aki igazságtalannak találná a hadi nyereségadót. Még az ezen adóval megterheltek is, habár dedadálnak is ellene, magukban és különösen egymással szemben ne tartanák igazságos és méltányosnak azt. A rendkívül súlyos gazdasági válság tette szükségessé azt, hogy az adókat emelje a pénzügyminiszter, sőt teremtsen új adóalapokat az állam részére erőforrásul. Megnyugvással konstatáljuk, hogy a rendkívüli viszonyok következtében beállott rendkívüli terheket az adófizető közönség megértéssel, békésen viseli. Úgy viseli magát az adófizető közönség, ahogyan viselkednie kell egy büszke múltra öntudatosan visszatekintő nemzetnek a romlás idején. Olyan nagy, oly nemes most az adózó polgárság, amilyen volt akkor, amikor semmivel sem pótolható életet ment áldozni hazájáért. És ha mégis akadnának renitenskedők, ha mégis volnának, akiknek fáj a pénz, azok nem méltók Magyarországra és ezeknek a józan és jobb jövőben bízó magyar nemzet legfeljebb azt mondhatja : fel is út, alá is út ! parkjának húsz százalékát az entente jóvátételi követeléseinek kielégítésére kell fordítani; a többire nézve Hinesnek állítólag az lesz a határozata, tizenhat százalékot az új nemzeti utódállamok között kell felosztani, míg Magyarország és Ausztria a 64 °/o-on osztozna. Telefon: Távirat. I a német iskolákat francia ellenőrzés alá akarják vetni. Berlin: Briand a következő négy dolgot mondotta elengedhetetlennek: 1. Birodalmi Bank aranykészletének Kölnbe szállítását. 2. A külföldi értékpapírok kiszolgáltatását. 3. A német vámok lefoglalását és ellenőrzését. 4. A német iskolaügy ellenőrzését. Briand kijelentette, hogy Franciaország ezekből a követelésekből nem engedhet. Tartanak a lengyel betöréstől. Berlin. A kritikus május elseje elmúlt anélkül, hogy a jóvátétel kérdésében tett német javaslatokra Amerikából válasz érkezett volna. Igen komolynak látják a keleti határ helyzetét. Ott az a veszély fenyeget, hogy a lengyelek már a legközelebbi napokban betörnek Felsősziléziába és esetleg egészen Boroszlóig előrenyomulnak. Magyarország és Ausztria kapják a dunai hajók 64 °/°-át. Bécs: Hitelt érdemlő helyen arról értesülünk, hogy Hines határozatát május hó folyamán nyilvánosságra fogja hozni. A volt monarchia hajó A franciák megkezdték csapataik mozgósítását. Páris: Egy lovas dandár, főleg vértes és vadászzászlóaljakkal, Vienne és Valencienne helyőrségekből ma délben Lyonba érkezik és nyomban útnak indul a Felső-Pfalzban levő Landau felé. Az 54. tüzérezred néhány ütege szintén ma indul el és a 17. a dragonyos ezred is, amelynek Delun helyőrségi állomása, parancsot kapott az indulásra. Katonai tényezők úgy vélekednek, hogy a Ruhr-terület megszállása nyolc nap múlva általános lesz. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K Egyes szám ára: hétköznap 80 fl., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Huszonegyet vert az óra — este van... Az új időszámítás. — A város és a falu. — Mi történik június 1-én. Különös rendelet lép életbe egy hónap múlva. Megkezdik a már régebben hangoztatott és sok helyütt gyakorlatban lévő 24 órás időszámítást. Bizony nehéz dolog ebbe belenyugodni, ha az ember 12 órára beosztott zsebóráját nézegeti és elképzeli, hogy június 1-től már 24 szám okvetetlenkedik a mutatók alatt. Már csak a „gyöngébbek kedvéért“ sem lett volna szabad ezt a rendeletet életbeléptetni, de hát a magas kormány intézkedése ellen nincs apelláta. Próbáljuk meg kedves olvasó, s kalandozzunk csak egy keveset a déli 12 óra utáni órák új területén. A különös rendelet így szól: „Ezen óraszámítási rendszer szerint a múltban éjfélre eső indulási idő 0.00 megjelöléssel jelölendő, déli 1 órától éjfélig pedig az órák 13—24 megjelöléssel jelzendők olykép, hogy a pontban éjfélre eső érkezési idő jelzése 24.00 legyen.“ Eddig az „Esztergom és Vidéke“ délután 3 órakor volt az uccán. Júniusban már nem így lesz. Júniusban az új óraszámítás szerint délután 15 órakor kapod meg az újságodat, beszaladsz a kávéházba, kérsz egy kávét, meghozzák egy óra alatt, tehát 16 órakor megozsonázol. Ha látogatást kell tenned, úgy fél 17 órakor hazamegysz, átöltözöl s 17 órakor már a helyszínen is vagy. Eddig 8 órakor vacsoráztál, júniusban, bár még nyolc órakor világos van, mégis „későn“ tálalnak asztalodnál. 20 órakor ülsz az étkezéshez. De színházba már fél 20 órakor kell elindulnod , viszont a vacsorád csak előadás után, 23 órakor fogyasztod el jó étvággyal. Bizony ezek különleges dolgok. De hát meg kell szokni. A falun, ahol még a nyári időszámítást is nehezen vették gyakorlatba, kemény dió lesz ez a jó magyaroknak. A nyolcórai harangozást aligha fogják ők 20 órai harangozásnak nevezni. De még azoknál a régi szép magyar nótáknál is bajba kerül a kormányrendelet. A legtöbb szerelmes dal holdvilágos éjszakából, alkonyatokról mesél. Nehéz lesz ezt a szép nótát: „Kilencet ütött az óra, este van“ így énekelni: „Huszonegyet vert az óra, este van“. Akaratlanul nevetni kell. Vagy egy másik: „Tizenkető már az óra, gyere babám bucsúzóra“. Nehezen énekelheti a babájt ölelő bojtárgyerek emigyen: „Huszonnégyet üt az óra, gyere babám búcsúzóra“. Mert lesz a toronyban az uj rendelet ellenére is, csak tizenkettőt fog ütni. Ha csak pl. délután egy órákkor, illetve tizenhárom órakor vissza nem hajtják a mutatókat tizenkettőre, hogy az tizenkettőt ütve, valóban tizenhárom ütés legyen. A korhelyek meg különösen korhelyek lesznek. Eddig is késő volt tizenkettőkor hazamenni, de ezentúl 24 órakor térni pihenőre, akkor sem szívesen — ez már igazán égbekiáltó dolog. Legjobb dolguk lesz a kakasoknak. Mert a hajnali órák rendesek maradnak. De bajban lesznek azok, kik csak az óraolvasás kedvéért tanulnak számolni egész 12-ig. Ha akarják, ha nem, meg kell bővíteni a tudományt. Hát így állunk a rendelettel. Megváltoznak az óralapok. Vége van az „egy tucatnak“. Két tucat járja ezután. Talán az is megesik, hogy egy tucat — egy rendelettel — 24 lesz. Furcsa világ ez, melyben esti 21 órakor fújnak takarodót ! B. J. Áram korona. É Hivatalos rész: « Esztergomi járás főszolgabirájától. Tárgy : Az elkobzott és gazdátlan tárgyak értékesítése. Hirdetmény: Az esztergomi járás főszolgabírói hivatala közhírré teszi, hogy a hivatalnál őrzött elkobzott és gazdátlan jószágok értékesítése céljából 1. évi május 7.-ik napján d. e. 9 órakor alulirt hivatalnál nyilvános árverés tartatik. Esztergom, 1921. évi április hó 12. Reviczky s. k. főszolgabíró.