Esztergom és Vidéke, 1924 (46. évfolyam, 1-103. szám)

1924-04-20 / 32. szám

1924. április 20 ESZTERGOM és VIDÉKE­ kát kell végeznie, de ez lehetővé fogja tenni, hogy a tisztviselő vál­lairól a megélhetés gondjait levehes­sük és ezzel őt hivatásának odaadó szeretetében növeljük. Második lépés minden oly kiadásnak a költségve­tésből leendő lehagyása, mely köz­érdekűnek nem minősíthető s mely egyes érdekcsoportokra áthárítható, ilyenek: közkutak fentartása, fogat­használatok, szigeti kiadások stb. Harmadik és legfontosabb a város jövedelmeinek gyarapítása s megra­gadása minden alkalomnak, mellyel a város háztartásának gondjait új pénzforrások nyitásával könnyíthet­jük. Ehelyütt első helyen kell említe­nünk városi üzemek létesítését, amen­­nyiben pedig erre alkalom kínálko­zik, ilyeneknek városi házi kezelés­be való átvételét. és Városunkban, hol a mezőgazdaság az állattenyésztés tervszerűsé­géhez nagy érdek fűződik, feltétlen szükséges oly mérvű házigazdálko­dás, mely a tenyészállatok és igavo­nók nevelését lehetővé teszi. De én még tovább megyek, mert a jöve­delmek gyarapítása érdekében nél­külözhetlenül szükségesnek kell állí­tanom azt is, hogy ha a termelés egye­dül az, amelynek Isten segedelmével biztosan learathatjuk bő és értékes gyümölcseit, úgy a jövedelmekre na­gyon is rászoruló városi pénztár sem nélkülözheti azon több bevételeket, amelyeket a földek egy részének há­zi kezelése, a bérleti rendszer jöve­delme felett nyújthatna. Tervünk egy 160 k. holdas gazdaság vitelére ké­szen van, a képviselőtestületen mú­lik, hogy annak tetemes haszna és jövedelme a költségvetés több száz milliós terhén könnyítsen. A gazdálkodással összefüggő a gyep­mesteri telepen berendezendő com­post trágyatermelési üzem, mely ezen értékes anyag jövedelmező felhasz­nálását célozza. A gazdaság a jövő tervezete sze­rint a tenyészállatokat és lovakat, mely utóbbiak nevelése már gyakor­latban is van, maga produkálná és ezzel költség nélkül biztosítaná azon tényezők utánpótlását, melyre ma súlyos milliókat kell áldoznia. A városnak meglévő házi üzemei kimutathatólag ma szépen jövedel­meznek. A jéggyár, a vágóhíd, a tü­zifa­fűrész-telep iskolapéldái annak, hogy miként lehet a központi admi­nisztráció ellenőrzése mellett jövedel­met teremteni anélkül, hogy arra kü­lön költséget kellene fordítanunk. Igaz ugyan, hogy az említett üze­mek nem oly terjedelműek, melyek­nek vezetéséhez és irányításához kü­lön szerv szükségeltetnék, de egy nagyobb üzem külön szervezete, mely bérleti kezelésben sem nélkülözhető, a városi adminisztrálásban minden­esetre előnyösebben lenne kihasznál­ható. Most pedig rátérek a villanyüzemre, melynek szerződése a közel­jövőben, a folyó év végén lejár. Tapasztalatok szereztettek be arra nézve, hogy a villamos üzemek házi­kezelésben még ott is rentábilisak, ahol az áramot az illető városok ma­guk fejlesztik. Városunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az áramot Dorogról kapja s így a mi üzemünk csak az áramelosztással foglalkozik s ezen felül ellátja a sze­reléseket, végzi továbbá a mindket­tővel járó számviteli teendőket. Te­hát nézetem szerint a város műszaki közege, ha egyébként villamos szak­értő, az üzem részére rendelt külön szervezet vezetését és irányítását is el­láthatná és ezzel nemcsak a házi­üzem nyerne közvetlen kapcsolatot a városi adminisztrációval, a tanác­­csal, hanem lehetővé tétetnék az, hogy viszont az üzemvezető mérnök mint a város egyéb műszaki ügyei­nek megfelelő segéderővel ellátott szaktisztviselője, oly anyagi javadal­mazást élvezhetne, melyre a legkitű­nőbb szakférfit is meg lehetne nyer­nünk. A házi kezelésnek azon emlegetett hátrányát illetve akadályát, hogy a város megfelelő anyagi eszközökkel nem rendelkezik, nem lehet komo­lyan venni akkor, ha elgondoljuk, hogy a mi villamos üzemünk egy jobb valutájú fogyasztóval, Párkány és vidékével szerződéses viszonyban lévén, van mód arra, hogy megfelelő idegen valutájú kölcsön ügyletet kös­sünk, mely bőségesen biztosíthatná részünkre a szükséges forgó tőkét, nem is szólva arról, hogy az áram­költségek előlegezéséből is számot­tevő tőkét nyújthat fogyasztó közön­ségünk, mely a saját üzeméért szí­vesen áldozhatna. E cikk keretében sajnos nem tér­hetek ki részletesen azon tokra, melyeket házi kezelés módoza­esetén az üzem kereskedelmi érdekei kívá­natossá tesznek, mert hiszen mind­azt, amit egy magáncég megtehet, sokkal kedvezőbb körülmények kö­zött megszerezheti a maga részére a közület, a jogi személy is, azonban meggyőződéssel állíthatom, hogy a villanyüzem házi kezelésben minden jövedelmét a városi háztartásnak jut­tatja s nagyobb ellenőrzése alatt lé­vén a város közönségének, képviselő­testülete útján minden alkalommal módja lesz az üzem vitelében bete­kintést szerezni, annak fejlesztésére, jövedelmeztetésére irányító befolyás­sal lenni, amit semmiféle bérbeadás esetén a maga részére nem biztosít­hat. Példát kell vennünk ezen közel­jövőben megoldás alá kerülő kérdé­sünkben azon városoktól, melyek mint Pécs, Veszprém, Vác, Kaposvár, Pápa stb. villamüzemüket maguk ke­zelik s az ebből eredő jövedelem a városoknak számottevő jövedelmi for­rását alkotja. A múltban sokat elmulasztottunk, nagyon sok városi érdekű kérdésben nem találtuk meg a megoldás helyes kulcsát, de ezért nagy gondjainkban ne hívjunk tetemre senkit, az utolsó órában azonban, a közel­jövőben reánk nehezedő felelősség teljes sú­lyával legyünk elhatározásunkban megfontoltak. Csak egy szempont vezessen bennünket, az összesség, a közület érdeke; érezze minden vá­rosi polgár, különösen azok, akik az ügyek intézésére döntő befolyással vannak, városa, annak érdekei, jövő fejlődése, boldogulása és virágzása iránt azt az őszinte s különösen az itteni polgár szivében meggyökered­zett buzogó meleg szeretetét, amely elfog bennünket, akik ma a város ügyeinek élén állunk s akiknek a jövő vállainkra nehezedő gond­jai mellett is erős a bizodalmunk és reménységünk, hogy közös erővel, a egymás megértésével, önzetlen, csak köz javára irányuló törekvé­sekkel ennek a gyönyörű szép fek­vésű s régi fényes múltra visszate­kintő városnak jobb jövőjét, felvirá­goztatását biztosítani fogjuk. Dr. Brenner Antal városi főjegyző. Figyelmet érdemlő 14 napos húsvéti vásár Vermes Ignác divat­üzletében olcsó árak mellett. Női kalapok készítését a legol­csóbban vállalja Csókás Ilus Deák F. utca 53. szám alatt. Dorogi dió szén és aprított tüzifa állandóan kapható Illés Sándor Szt. Anna­ utca 16. sz. Miért van ez? Pár éve mintha teljesen felfordult volna a régi kedves Esztergom bé­kés nyugalma. Bármerre nézünk, bár­merre lépünk szeretetlenséget, a meg­értés hiányát tapasztaljuk. A világ­háború megszűnése után mindenki legalább­is megközelítőleg nyugodt életet, csendes polgári foglalkozásá­nak megfelelő elhelyezkedést remélt. Sajnos, ebben nagyon csalódtunk. A hegygerincről legurított követ nehéz megállítani, ilyen kő a mi elszigetelt­ségünk, aminek mi esztergomiak fokozott mértékben szenvedő része­sei vagyunk. Akármerre lép az ember közönyös­séget, nemtörődömséget és igen sok­szor bántó visszautasítást tapasztal. Itt dicsérettel kell megemlékezni Esztergom város tisztikaráról, ame­lyet a város polgármesterénél is min­denkor tapasztalt előzékeny, finom modor hat át bármily rendű-rangú polgárral szemben. Ugyanezt mond­hatjuk a vármegyei tisztikaráról is, bár vele ritkábban érintkezik Eszter­gom polgársága. Végtelenül jól esik a városról és a vármegyéről a fentieket megállapítani. Megjegyzem, ez Esztergom város polgársága színe-javának megállapí­tása, azé az adófizető, értelmes pol­gárságé, amely fentartja a várost, a vármegyét és végeredményben a Csonka-Magyarországot. Mi, esztergomiak szeretjük intéz­ményeinket, melyeket elődeink, a köztéren fáradozó puritán jellemű férfiak alkottak. Csodálattal és tisz­telettel bámuljuk világhírű székesegy­házunkat és környékét, szeretjük a szigetet, melyhez oly sok édes gyer­mekkori emlékünk fűződik, szeretjük a magyar polgárságból eredő és vele együtt érző nemzeti hadsereg tagjait, áhítattal tekintünk Bottyán János palotájára, a sok lelkes ember fillérei­ből felépített turista kilátóra, amely Nagy-Magyarország elpusztított emlé­kei után itt, az ideiglenes, gyáva néptől megszállott határán egy vilá­gító fáklya a sötét magyar éjszakában. Vannak ugyan törtető, rideg egyéni érvényesülésükért mindenre kész úgynevezett „vezető polgáraink" is, akik végtelenül kedvesek, figyelme­sek akkor, amikor saját érdekükről van szó, de máskor : Kedves szerény polgártárs ! Átnéz rajtad, ha kalapo­dat levéve üdvözlöd. És ezek a be­képzelt, a közhatalom, illetve a köz­irányítás summáját magukban kép­zelő embereink elítélnek másokat, akiknek talán hasonló, de sokkal kisebb hibái vannak. Ezek monda­nak erkölcsi véleményt. Ezek a na­gyobb bűnösök megrójják, a sokkal kisebb hibát elkövetett embereket. És nem gondolják meg, hogy ez csak egy rövid ideig mehet. És mily szomorú tudat, hogy egyéni elkapatottságok mellé hozzá­szegődnek még intézmények ostoba túlkapásai is. Sohase kivántunk mi ilyenekből. Hiszen olyan volt azelőtt ez a históriai szent Esztergom, mint a régi német városok. Hol itt, hol ott ütött az antik óra a kis tornyokban és a csendes német polgár kedélye­sen, jólelkűen ballagott kis otthonába. Minden intézménynek vannak vég­eredményben jóakarói és vannak, akikre nézve közömbös. De amikor olyan intézmény is van, melyet kivé­tel nélkül mindenki gyűlöl, utál és undorral emlékeznek meg róla és tagjairól, akkor az ilyen intézmény vezetői összedughatnák fejüket és — egyszer — ők is gondolkozhatnának. Varsányi Ignác, s Turista kirándulási programm. A I. T. E. Esztergomi Osztálya I. évi június hó­ig a következő kirándulásokat rendeli: április 21. Diósvölgyi patak—Barátkút—Vö­röskereszt—Vaskapu. Gyülekezés d. u. 2 órakor a Rozália-kápolnánál. Vezető: Varsányi Ignác. Április 27. Öreg téglaház — Kétágú-hegy -­Hreben — Mexikói-rét— Maróti-hegyek — Hármas­kút—Vaskapu. Gyülekezés reg­gel 8 órakor a Turista Otthonban. HájUS 4. Barátkút—Ecsel-hegy—Hirsch-orom —Hamvaskői-rét — Pilismarót — Dömös. Hajóval haza. Gyülekezés reggel 6 óra­kor a Rozália-kápolnánál. Vezető : Lieb Aranka. filájUS 11. Kenyérmező—Getehegy—Auguszta akna—Dorog. Vonattal haza. Indulás d. u. 2 órakor vonattal. Vezető : Fercsel Lajos. MájUS 18. Litánia a vaskapui Mária-szobor­nál. Bővebbet annak idején. MájUS 25. Tinye-megálló—Csév — Trézsi-kút —Pilisvaskapu—Ördöglyuk—Pilisszentlé­lek­—Esztergom. Indulás reggel 7*25 órai vonattal. Vezető: Vitái István. MájUS 29. Majális-kút—Majus-kunyhó — Ró­mai-út—Fári-kút—Vaskapu. Indulás d. u. 2 órakor a szenttamási kápolnától. Folytatólagos kirándulási programm be­tekinthető a Rottár-féle drogériában. Azok a tagok, akik vezetéseket hajlandók vállalni, szíveskedjenek ezt ugyanott tudatni. F HIRER­­T Kellemes húsvéti ünnepeket kí­vánunk kedves olvasóinknak, elő­fizetőinknek és hirdetőinknek. Polgármesterünk ünneplése. Az Esztergomi Polgári Egyesület a Tu­rista Dalárdával együttesen április hó 23.-án szerdán a Magyar Király szálloda nagytermében dr. Antóny Béla polgármester névünnepe alkal­mából ünnepélyes összejövetelt tart, melyre a város polgárságát ezúton hívja meg az elnökség. Kezdete este 7 órakor. Étkezés nem kötelező. Az estélyen a Turista Dalárda hangver­senyezni fog. Tájékoztatás a politikai hely­zetről és a szanálási törvényről. Mátéffy Viktor prépost-plébános, Esz­tergom sz. kir. város nemzetgyűlési képviselője húsvéthétfőn d. e. 11 órakor a vármegyeháza nagytermében a város választóközönsége részére tájékoztató beszédet tart a jelenlegi politikai helyzetről, különös tekin­tettel a szanálási törvényre. Az ak­tuális előadást olvasóink figyelmébe ajánljuk. A főszékesegyházi ének- és zenekar műsora. Húsvétvasárnap: Gruber: Ecce Sacerdos. Griesbacher : Grad. Haes dies. Sequ. Victimae. Korál. Palesztrina: Off. Terra tremuit. Mo­zart : Koronázási mise XII. Mise után: Laudate Dominum. Korál. D. u. Vesp. Falsobordoni Griesbacher: Haec dies. Húsvéthétfő: Griesbacher: Grad. Haec dies. Renner: Off. Angelus Domini. Demény: Erzsébet miséje. E-dur. D. u. Vesp. Falsobordoni. Iskolaszéki ülés. Esztergom sz. kir. város községi iskolaszéke dr. Fehér Gyula iskolaszéki elnök elnök­lete alatt szerdán ülést tartott, ame­lyen elhatározta a nyugalomba vonult Pathy Mária tanítónő állásának be­töltését. Az üresedésben levő állásra pályázatot hirdet. Bárdos József tanítónak 4 heti betegszabadságot engedélyezett. A szabadságolt tanító helyettesítésére Vitai Irma oki­ tanító­nőt kérte fel az iskolaszék, aki a városi iskoláknál már több ízben helyettesített. Angol vendégek városunkban: „The Pley" szociológiai társaság mintegy 30 tagja Budapestre érke­zett szerdán. Csütörtökön városunkba jöttek megtekinteni a bazilikát és annak nevezetességeit. A székesegy­házban dr. Klinda Teofil prelátus­kanonok kalauzolta a társaságot és

Next