Esztergom és Vidéke, 2001 (16. évfolyam, 1-52. szám)

2001-08-02 / 30-31. szám

Alapíttatott 1879-ben Újraindult 1986-ban XVI. évf. 2001. augusztus 2. 30-31. szám Ára: 150 Ft. Előfizette mai"?! !!W HIRDESSEN az Esztergom és Vidékében! KÖSZÖNTJÜK NÉVNAPJUKON ! ! Lehel, Hermina, Dominika, Krisztina, Berta, Bettina, Ibolya, Ernőd, Lőrinc, , Tiborc, Klára, Ipoly,­ Marcell, Mária és Ábrahám nevű kedves olvasóinkat! Mint ahogy az már a korábbi híradá­sokból is tudható, a parlament épületé­ben őrzött nemzeti ereklye, a Szent Ko­rona augusztus 15-én Esztergomba érkezik. Az augusztus 15-20. közötti időszakban több fontos, nagyjelentősé­gű eseménynek ad otthont Esztergom: a Magyar Millennium országos záróün­nepsége az állam- és egyházalapítás helyszínén lesz. Királyvárosunkban a Szent Korona fogadása mellett felavat­juk Melocco Miklós szobrászművész millenniumi emlékművét, a magyar ál­lam ezeréves ünnepének legnagyobb szobrát. S persze újra sor kerül az elma­radhatatlan Szent István Napokra is. A legnagyobb esemény azonban vi­tathatatlanul­­ a Szent Korona esztergomi bemutatása lesz. A szent uralkodói jel­kép legújabb­ kori történetének során ugyanis ez idáig sohasem hagyta el a fővárost. Főleg nem a négy legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke, a miniszterel­nök és az Alkotmánybíróság elnöke együttes társaságában. A tervek szerint a nemzeti ereklyét hajnali 4.30 órakor hozzák ki a parla­mentből, majd egy őrzött konvojban haladó gépkocsival szállítják a kikötő­ig. A korona délelőtt fél tízre ér Eszter­gomba, az Erzsébet-parki kikötőbe, s ekkor kezdődik meg a vendégek belép­tetése a Bazilikába a biztonsági kapun keresztül. A templomba az ezer meghí­vott vendég léphet be, a többiek pedig négy video-kivetítő segítségével követ­hetik a ritka pillanatokat a Bazilikánál. A korona tíz óra körül ér a templom­ba, ahol posztamensen rögzítik. Az esz­tergomi főtemplom kapujában az erek­lyét a Szent Korona Testület tagjai fo­gadják, majd köszöntőt mond dr. Áder János, a Magyar Országgyűlés elnöke. 10.30 és 11.45 között kerül sor a Nagy­boldogasszony-napi ünnepi szentmisé­re dr. Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrálásá­ban. Ezután kerül sor az Északi Rondel­lán Melocco Miklós: István megkoro­názása című szobrának felavatására. (A meghívott mintegy 200 vendég a Bazi­lika északi kapuján távozik a szobor felé, a többiek pedig a korona előtt el­vonulva a déli kapun át hagyhatják el a templomot.) Ezt követően a biztonsági kapun keresztül folyamatosan engedik be az érdeklődőket a Bazilikába, így ők is megtekinthetik a Szent Koronát a kijelölt útvonalon. A Melocco-szobor avatásán dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök mond ünne­pi beszédet, majd a történelmi egyházak képviselői megáldják az alkotást. A Bazilika kapuit 15.45-kor zárják, a koronát ezután szállítják az Erzsébet­parki kikötőbe. Nemzeti ereklyénk dél­után ötkor hagyja el a várost. Az augusztus 15-ei ünnepségek ko­raesti záró fogadásán Orbán Viktor mi­niszterelnök köszönti az egybegyűlte­ket és értékeli a Magyar Millennium ünnepség-sorozatát. A ceremónia szer­vezői gondoltak a szomszédos Felvidék magyarságára is: a határon túlról érke­zők augusztus 15-én reggeltől egészen éjfélig utazhatnak az Esztergom és Pár­kány között közlekedő kompon. Gulya István POLGÁRI HETILAP # Augusztus 15-én Esztergomba vándorol a Szent Korona Helyére került az utolsó hídelem Történelmi jelentőségű ese­ményre került sor július 27-én, pén­teken a Mária Valéria híd életében: beemelték a helyére az utolsó hi­ányzó elemet, így a harmadik új elemmel kiegészülve több mint fél­száz esztendő­ után újra összeér a híd. A 119 méter hosszú és 603 ton­nás hídelemet a Párkányi Papírgyár kikötőjében szerelték össze, majd hajóra telepített emelőszerkezetre rakták. Július 25-én, szerdán dél­után két uszály és a Clark Ádám vízidaru vontatta a Duna közepére, a két pillér közé az utolsó elemet. A beemelést csütörtökön délelőtt kezdték meg egy hidraulikus szer­kezettel - amely óránként egy mé­teres sebességgel emelte magasba a hatalmas elemet - és az úszódaru­val, amely elsősorban a manővere­zésben segített. Délután az erős szél miatt leálltak a munkával, és csak pénteken délelőtt került végleges helyére a vasszerkezet. (Az úsztatást a Hídépítő Speciál Rt., a szerkezeti mozgatást a Ganz Pillér Kft. végezte. A két cég már több közös hídépítésben vett részt, hasonló feladatmegosztással haté­konyan dolgoznak együtt, ahogy most is.) A fontos eseményt - mint az elő­ző két szerkezeti elem beemelése­kor is történt - több ezren kísérték figyelemmel a Duna mindkét olda­lán. Az esztergomiak és a párkányi­ak egyaránt nagyon várják már, hogy az ünnepélyes átadás után megindulhasson a gyalogos- és a járműforgalom a két testvérváros között. Esztergom ünnepség-sorozattal készül a Mária Valéria híd avatására (G.I.) Az esztergomi képviselő-tes­tület július 19-ei, délután három órakor kezdődött rendkívüli ülésén a város­atyák húsz napirendi pontot tárgyaltak. Az ülés megkezdése előtt Koditek Pál, az önkormányzat millenniumi biztosa mutatta be az Esztergom középkori pal­losjogát szimbolizáló pallos és az azt tartó kar eredetivel megegyező másola­tát - az alkotás Nemes László és Hor­váth György művészek munkája -, amelyet aztán kihelyeztek a Városháza erkélyénél lévő tartópillére. A király vá­ros így - az országban egyedül­állóan -egy, a város szabadságát és megszerzett jogait szimbolizáló historikus emlékkel lett gazdagabb. Az ülésen döntés született arról, hogy Esztergom városa - a szomszédos Pár­kánnyal közösen - ünnepség-sorozatot szervez a Mária Valéria híd októberi avatása alkalmából, és erre pályázatot nyújt be a Széchenyi-terv megfelelő fe­jezetéhez. A rendezvények mintegy ti­zenkétmilliós költségének nagyobb ré­szét a két város állja, így az államközi ceremónia mellett a helybeliek egy szí­nes, kulturális és szórakoztató progra­mokban gazdag rendezvény­ sorozaton is megünnepelhetik a II. világháború­ban lerombolt híd újjászületését. A programokat a jelenleg még szervezés alatt álló állami protokoll ismeretében pontosítják. Erre várhatóan az augusz­tus 9-ei rendkívüli testületi ülésen kerül sor. A városatyák később kulturális és sport célú támogatásokról határoztak, illetve döntöttek arról, hogy támogatják a pécsi Nemzetközi Segítség és Barát­ság Egyesület (IRFF) azon kérését, hogy Esztergomban és Párkányban, a határ mindkét oldalán­­ Esztergomban a Mária Valéria hídról levezető út nyomvonala mentén, a jelenlegi Bot­­tyán-pályán­­ ún. békeparkot hoz­­anak létre. Az IRFF tervei szerint Eszter­gomban és Párkányban a két nemzet baráti viszonyát egy nemzetközi tábor szervezésével szeretnék elősegíteni. Ebbe a táborba egész Európából fiatal önkénteseket hívnak meg, akik közre­működnek a békeparkok létrehozásá­ban. Az esztergomi békeparkban 12 platánfát ültetnek egy-egy olyan jeles személyiség emlékére, aki sokat tett a békéért a történelem során. A neveket kőtáblára vésve helyezik el a fák mel­lett. Az ülésen határozat született arról is, hogy Esztergom város képviselő-testü­lete pályázatot nyújt be a Nemzetközi Kulturális Örökség Minisztériumához a ,, Közművelő­dést pártoló önkormány­zat - 2001" cím elnyerésére. Ehhez pénzügyi támogatás is társul, amelyet a közművelődési tevékenység feltétel­rendszerének fejlesztésére kell felhasz­nálni. (Esztergom tavaly mintegy 130 millió forintot fordított közművelődési célokra.) A testület módosította a város szociá­lis és piaci értékesítésű bérlakásokkal kapcsolatos korábbi határozatát is. Erre technikai okok miatt volt szükség: a módosítás révén lehet ugyanis a szociá­lis és piaci alapú 45, illetve 75 bérlakás kialakítására a törvény által kötelező közbeszerzési eljárást kiírni. (Mint em­lékezetes, Esztergom tavaly a Gazdasá­gi Minisztérium bérlakás-építési pályá­zatán kapott állami támogatást, két ún. kijevi típusú panelépületben új lakások létesítésére.) A képviselő-testület 2001. február 8-án tárgyalta az „ Összefoglaló a repü­lő­­téri ingatlanok tulajdona megszerzésé­nek kérdéseiről" című napirendi pontot. Mivel a tárgyalás zárt ülésen történt, e tárggyal kapcsolatos ügyekre a titoktartási kötelezettség vonatkozik. A testület március 22-ei ülésén ugyan a titoktartást, illetve a napirendi pont jegyzőkönyve titkosságát perbeli bizo­nyításhoz­­ dr. Dedics Imre, a polgár­mesteri kabinet jogtanácsosa jó hírne­vének megsértése tárgyában indított perben való felhasználás céljára­ felol­dotta, azonban ez nem változtat azon a tényen, hogy az egész ügyre vonatko­zóan a titkosítás fenntartása sem szol­gálja az önkormányzat érdekeit. Mivel a képviselő-testület határozatának vég­rehajtása érdekében az ingatlanok meg­szerzésével kapcsolatban is elkerülhe­tetlen a perindítás, és ezt az ügyet az ellenérdekű fél személyétől és a per tárgyától eltekintve semmi más nem különbözteti meg az önkormányzat más, nyilvános tulajdoni pereitől, a tit­kosítás fenntartása a továbbiakban in­dokolatlan. Annál is inkább, mert a vá­ros polgárainak joga van az önkor­mányzati vagyont érintő jogvitákról tu­domást szereznie. Ezért a testület a tit­kosítást feloldotta. Az ülésen az Egészségügyi Alapellá­tó Intézmény privatizációval történő át­szervezésével kapcsolatban is több fon­tos kérdésben hoztak határozatot a képviselők. A testület felhatalmazta az Ideiglenes Bizottságot (IB), hogy egy­részt a keretszerződések alapján az egyedi praxisokra vonatkozóan készít­se elő a konkrét szerződéseket a polgár­mester részére, másrészt pedig, hogy az illetékes orvosokkal kezdeményezzen tárgyalásokat a jelenleg az alapellátás által használt ingatlanok értékesítésével kapcsolatban az ingatlanok vételáráról. A testület hozzájárult ahhoz, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakrendelés vállalkozás formájában történő biztosí­tása érdekében a vállalkozó (dr. Lehotka Mária főorvos) a finanszírozásra közvet­lenül kösse meg a szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP). Egyben az alapellátó intézmény és az OEP között létrejött szerződést fel­mondta. A testület egyetértett azzal, hogy a védőnői szolgálat is - védőnőként kü­lön-külön­­ kerüljön vállalkozásba. A testület felhatalmazta az IB-t, hogy a védőnőkkel kötendő szerződéseket ké­szítse elő a polgármester részére. A képviselő-testület az alapellátó intéz­mény megszűnését követően a nem pri­vatizálható feladatokat 2002. január el­sejével átadja az esztergomi Vaszary Kolos Kórháznak. A városatyák az ülésen a Búbánat­völgyhöz tartozó szamárhegyi 11413/52 helyrajzi számú utca lakói kérésének ele­get téve - a pontos elérhetőség érdekében - az utat Tölgyfa utcának keresztelték el. Az ülés nyílt része az interpellációk­kal záródott, majd fél órás szünet után este 7 órától a képviselők zárt ajtók mögött tanácskoztak. A napirendi pontok között szerepelt a szentgyörgymezői lakópark hasznosí­tása céljából kiírt pályázatra beérkezett anyagok értékelése, a Pyrus-Rumpold Rt.-vel kötött szerződés felülvizsgálata a városi hulladékgyűjtés és -szállítás ügyében, valamint az Egészségügyi Alapellátó Intézmény ideiglenes és Esztergom Város Közterület Felügye­leti Intézménye állandó vezetőjének megválasztása. Az utóbbinak, a helyi köznyelvben „sheriff hivatalnak" is nevezett intéz­mény vezetőjének - az öt pályázó közül - Pőcze Zoltánt választották meg, fi­gyelembe véve az értékelésnél azt is, hogy ő jelenleg is az önkormányzat hi­vatalában dolgozik mint a közterület­felügyelet vezetője, így kellő gyakor­lattal, tapasztalatokkal és nagy hely­ismerettel rendelkezik. (Folytatás a 3. oldalon.) Pillanatkép az utolsó hídelem beemeléséről

Next