Esztergom és Vidéke, 2005 (20. évfolyam, 1-52. szám)

2005-01-27 / 4. szám

4 Emlékezés Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulójára Valószínűleg a jó barát Sándorffy dr. fogta le a sokat szenvedett költő szemét Debrecenben, 1805. január 28-án. Édesanyja is ott sírdogált sze­rencsétlen sorsú fia halálos ágya mellett. Csokonai Vitéz Mihály az előző év november 17-én múlt 31 éves. 2003-ban emlékeztünk meg születésé­nek 230. évforduljáról. Az alig elkezdődött XIX. század, és vele az éledező, útjait kereső ma­gyar irodalom el is veszette első csillagát, hogy ezután, míg csak lesz ma­gyar nyelv, ott ragyogjon a halhatatlanok között. Szinte semmi sem sike­rült neki abból, amit elkezdett. Nem fejezte be iskoláit, nem lett megbe­csült hivatása, nem tudott tartósan mecénásokat szerezni, ezért csak igen kevés munkája jelent meg életében. Szerelme beteljesületlen ma­radt, az erről írt dalait se tudta pénz hiányában megjelentetni, így meg­előzte őt Kisfaludy Sándor Himfy-dalaival, aki ezzel a magyar irodalom első nagy, közönségsikerét érte el. Már húsz évesen azt írta egyik színművének, a Méla Tempefőinek al­címeként: „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban!" Mégis azzá lett, mert költőnek született. Járta az országot, többnyire gyalogosan Debrecentől Pozsonyig, Csurgótól Komáromig. Megírta jártában-kelté­ben, amit látott, hallott, sőt azt is, amit hiányolt. (Magyar! Hajnal ha­sad!; Az estve; Jövendölés az első oskoláról, a Somogyban). Plebejus ön­tudatú, nagyon művelt poéta volt, aki a francia felvilágosodás szellemé­ben próbált meg "ember és polgár" lenni az elmaradott Hunniában. Az utakat járva leírja a természetet (Az ősz; A tél), sőt a természettel örök­ké elégedetlenkedő embert is (A békétlenkedő). Ahol vándorlásai közben befogadják, jó cimborára akadnak lantosunkban. Nagy mulató és mulat­tató. Bordalai az elsők irodalmunk e műfajában. A mulatozó figurájának végletét is megrajzolta a „Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz" című ver­sében. Korának görbe tükröt tartó vígjátékokat is írt (Tempefői, Karnyóné). "Farsányi" elbeszélő költeménye a „Dorottya". Pozsonyban mecénásokat remélve folyóiratot indít „Diétás Magyar Múzsa" címmel. Komáromban végzetes szerelem halójába kerül. A garabonciás lantos nem volt jó parti a gazdag neszmélyi polgár, Vajda uram számára. Eluta­sítása megadta azt a fájdalmas indíttatást, amely a Vajda Júliához írt versciklust, vagyis a Lilla-dalokat a világirodalom legszebb szerelmes versei közé emelte. A szenvedés, a gyötrődés segített Csokonainak a ké­sei rokokó könnyedségét, a népdalok tömörségét és a klasszikus mintá­kat egységbe olvasztani: „Földiekkel játszó / Égi tünemény, / Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! / Kit teremt magának / A boldogtalan, S mint védangyalának, / Bókol untalan.­­Sima száddal mit kecsegtetsz1? S Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz / Még most is belém ? Csak maradj magadnak! / Biztatóm valál; / Hittem szép szavadnak: Mégis megcsalás." (A Reményhez) Emlékezzünk hát csodálatos lantosunkra, Csokonai Vitéz Mihályra! Ha egy kis biztatásra várunk lelkünk örök ingadozásai közt, örömforrá­sul forduljunk verseihez! Czirok Ferenc Kilencen nyertek MAOE tagságot Premier a Duna Galériában Festőnek lenni életforma. „Fes­teni kunszt, eladni művészet" mondta Scheiber Hugó. Különö­­sen fontos ez azoknál a művészek­nél, akik nem automatikusan ke­rülnek a Képzőművészeti Egye­tem elvégzése után a MAOE Tag­jai közé, hanem el kell jutniuk odá­ig, meg kell küzdeniük a bejutá­sért. A Duna Galéria mostani kiál­lítása azokat a frissen felvett mű­vészeket mutatja be, akik így ke­rültek a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe. Czirok Ferenc, Csík Gabriella, Csorba Anita, Dömötör László, Farkas Ottó, Herczku András, Illés Márta, Manyák Mariola, Orsós Renáta a 2004-ben felvett új Egye­sületi tagok. In medias res... szín­vonalas kiállítással mutatkoztak be. Különösen szépek Czirok Fe­renc festményei. Színeinek gaz­dagsága és bravúros festői techni­kája, az érzelmek, hangulatok, ér­zékletes kifejezői képein. A szo­morkás barnák, elhaló sárgák az elmúlás hordozói, míg a Bűnök Kertjében című képének mély vö­röse - narancsos, élő sárga színek­kel - a tartalom kifejezője, ahol csak a női arc, a szem és az ívelt idomok dominálnak. Férfias festői ábrázolás: Csík Gabriella antik oszlopai, ódon falai a színes csíkok mesteri manipulációi. Meleg narancs, vö­rös, benne a sárga mint elválasztó, néhol a kék, kékeszöld, naranccsal megtörve, vagy bordával csíkozott sárga színei. Formai és téma­vá­lasztásában, a klasszikustól a mo­dernig ível művészete. Merczuk András maszk-szerű fejeket, portrékat fest, azonos mé­retű négyzetekre. A háttér hol ok­ker, hol barna, hol fekete. Eszerint változik a fej is rajta, amely tökéle­tes festői mű. Illés Márta két óriás spirálja, a drapp és fehér valamint a barnák és bújtatott bordók ölelkezései. Tréfás képeket is láthatunk, mint Csorba Anita kecskéi, tyúkjai, ma­lacai Kettős értelmezést hordoz­nak, Dömötör László gyufaszálak­ból épített alkotásai, amelyek a gyufaszál piros és fekete végeinek kompozíció. Az üvegre írt velős és tartalomdús filozófiai gondolatai, kettős tartalommal töltik meg, a vizuális és verbális memóriánkat. Gondolkodásra késztetve minket, nézőket. A többi kiállító művész is ma­gasra tette a mércét. Nem vélet­len, hogy a tagokat a pártatlan zsűri, egyöntetően választotta ki a legjobb kilenc művésznek. A megnyitó után jön csak a neheze, megélni a művészetből - mondta a szintén festő Varga Amár László megnyitóbeszédében. Vajda Ildikó ArtNet Czirok Ferenc: A bűnök kertjében eszreimw vip6%6 2005. január 27. Temesvári Pelbártra emlékeztek az egykori és a mai ferences diákok (Ps) Szombaton Temesvári Pelbártra, a ferences gimnázium névadójára emlékeztek a halálá­nak 500. évfordulója tiszteletére rendezett emlékév ünnepi bezá­rásaként. A meghívottak, az öregdiákok, a mai gimnazisták már kora reggel gyülekeztek az Alma Materban. A hagyományos diákmisén Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar elnöke celebrált, a rend számos szerzetese asszisztált. A mise kezdetén Tokár Imre János atya, gimnáziumi igazgató kö­szöntötte az ünnepi emlékezésre érkezetteket. Seregély érsek szentbeszédében leginkább mai ifjúsághoz szólt. Kiemelte, a hogy a gimnázium névadója erőt, bátorítást kell adjon a mai fiatalságnak. Temesvári Pelbárt a keresztény magyarság képvi­selője volt, hála és megbecsülés övezi őt. Az érsek kiemelte, hogy itt, Esztergomban is, a ferences gimnáziumban az új magyar ér­telmiség tagjai tanulnak. A jövő a fiataloké. Szentbeszédében bá­torította a fiatalokat, hogy állja­nak ki és keljenek versenyre a vi­lággal. Nem korcsosult el a ma­gyar jellem és szellem. Ez az or­szág otthont ad mindannyiunk­nak, az életet, a családot jelenti valamennyiünknek. Szentbeszé­de végén küzdésre, építésre buz­dította a hallgatóságot, és kérte, hogy jól gazdálkodjunk a ránk bízott keresztény örökséggel. A szentmisét követően a gim­názium tornatermében berende­zett színházban folytatódott az emlékezés. Szánt­hó Barna: Pá­ter Pelbárt című színművének előadására került sor. A rendező tanár Pásztó András volt, a sze­replők a gimnázium, valamint az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola tanulóiból kerültek ki. A színjátékból valamennyien megismerhettük az félezreddel ezelőtt élt szerzetes pályáját. Megtudtuk, hogy életében meg­határozóak voltak az esztergomi rendház élén eltöltött évek. Ezt követően a résztvevők meghall­gatták Borda Lajos szakíró Te­mesvári Pelbárt alakja tükrében című előadását. írásai * Az ünnepség zárásaként ki­osztották a Temesvári Pelbárt Emlékév alkalmából meghirde­tett tudományos verseny pálya­munkáinak díjait. Müller László tanár méltatta a két kategóriá­ban helyezést elértek pályamun­káit. A díjakat Seregély István érsek adta át. A középiskolás kategóriában (díjazottak: Péter Veronika az Árpád-házi Szent Erzsébet Kö­zépiskola 10. c osztályos tanuló­ja Égi küldetés című szépirodal­mi írásával. Magyar Barbara és Hengán Kristóf ugyancsak az említett középiskola tanulói, képzőművészeti kategóriába so­rolható fotó és grafikus pálya­műveikkel érték el a sikert. Kiss Zsófia és Marton Zsuzsanna kö­zös dolgozata Árpád-házi szen­tek Temesvári Pelbárt ábrázolá­sában címmel került díjazásra. Mindketten a fővárosi Szent Gellért gimnázium diákjai. Az egyetemista és főiskolás kategóriában a díjazottak: Sápi Nóra és Ádám Edina, mindket­ten az ELTE BTK magyar sza­kos, illetve művészettörténet és amerikanisztika szakos hallga­tói, továbbá Pap Zoltán, az egri Esterházy Károly Főiskola ma­gyar-történelem szakos hallga­tója. * Az ünnepséget követően a vendégek díszebéden és baráti találkozón vettek részt, míg az iskola diákjai boldogan utaztak haza a megérdemelt félévi szü­netre. A Magyar Kultúra ünnepe a Budai Várban A Budavári Önkormányzat szí­ves meghívást küldött a Muravi­dék Baráti Kör Kulturális Egyesü­let esztergomi tagjainak a Magyar Kultúra Napját köszöntő rendez­vényeire. Egyesületünk tagjának, Hagymás István Lendván élő író, fotóművész kiállításának megnyi­tójára szép számban gyűlt össze a rangos közönség a Budavári Vá­rosháza aulájában. A művész személyét Buda Gá­bor, egyesületi vezetőségi tag mu­tatta be. Az ismertség egy lendvai utazáshoz és az egyik esztergomi fotóbiennáléhoz kapcsolódik. Ez­után alapították meg 1997-ben az egyesületet, amely kezdetben csu­pán tizenegy, ma már százötven főt számlál. A Muravidék című folyóiratunk 2001-től jelenik meg. Az egyesület könyvkiadói tevékenységet is foly­tat, melyben Hagymás István filmesztétikai tanulmányköteteit is fellelhetjük. A kiállítást dr. Nagy Gábor Ta­más polgármester nyitotta meg. Köszöntőjében méltatta a Magyar Kultúra ünnepének jelentőségét, örökségünk, nyelvünk nemzeti egységét. Ezért választott az ön­kormányzat kiállítót a határon tú­li, szlovéniai magyar közösségből. Klebesberg Kúnót idézve - „nem a kard, hanem a kultúra teheti naggyá nemzetünket" - ezért kell összefogással felmutatnunk ezer­éves kultúránk termékeit. Magyar közösségekben és nem kisebbsé­gekben kell gondolkodnunk, és egymást megtalálnunk. Hagymás István alkotásai már „körbejárták" Magyarországot: számos egyéni és csoportos kiállí­tása volt a Vajdaságban, Szlovéni­ában, Szlovákiában, Ausztriában. De művei eljutottak Bulgáriába, Svédországban és Németországba is. Hazánkban is voltak kiállításai: Esztergomban, első ízben, 1994-ben a IX. Fotogram-Biennálén, majd későbbi biennálékon is részt vett. 2004 májusában korszakhatár­jelző kiállításán közel kétszáz mű­vét mutatta be a föld-víz-levegő­tűz - az Élet alapelemei - téma­körében. Jelen tárlat a Muraszom­batban kiállított anyag szeletét képezi. A tárlat az I. kerületi Városhá­za aulájában tekinthető meg feb­ruár végéig (Kapucinus tér 1.). A rendezvény második részé­ben Jancsó Adrienn előadómű­vészt köszöntötte a „Fél évszázad a vers szolgálatában" című irodal­mi est. Közreműködött Kovács P. József tévébemondó és Faragó La­ura énekes. A művésznő pedig a hét és fél órányi magyar verset tartalmazó új kiadványát, annak keletkezési történetét mutatta be a közönségnek az életrajzi beszél­getés keretében. Horváth Gáborné dr., MBKKE-tag

Next