Ethnographia • 92. évfolyam (1981)

Tanulmányok - Bellon Tibor: A köles termesztése és keleti párhuzamai. 233—258

egy adat kewtes tharlot (kölestarló) említ. 19 A Bereg megyei Borzsova lakosai 1681-ben Thököly Imre katonáinak másfél véka kását szolgáltattak be processusonként. 20 BALLAGI Mór kölesmadárnak tudja a sordélyt. A HERMAN Ottó szellemében fogant kétkötetes munka Magyarország madarairól még többet is elárul. A madár mai rendszer­tani neve Emberiza canandra. A korábbi neveiben azonban felfedezhetjük a mi növé­nyünk, a köles latin nevének az egyik tagját: Emberiza miliaria L., Miliaria europaea, Miliaria Valida, illetve Critophaga miliaria Gab. A leírásból továbbá megtudjuk, hogy Erdélyben a madár népies neve a sordés, míg Felső-Magyarországon kölesmadárnak ismerik. Tápláléka főleg lisztes magvakból áll, érés idején kölest, mákot és gabonaszeme­ket eszik. 21 Nagyon gazdag a kölessel vagy a kölesből képzett családnévi és földrajzi névi anyag. A teljesség igénye nélkül sorolok fel néhányat: 1462-ben Köles Máté nevét jegyez­ték fel.22 A Békés megyei Endrőd határában levő Csejt faluban az 1571-es török defter a lakosok nevei között egy Köles Tamás nevűt is rögzített. 23 A Szolnok megyei Túrkevén 1878-ban T. Kása Mihályt fogadta meg egy gazda jószágai mellé telejtetőnek. 24 Mint látjuk, a magyar nyelvben először településnévként fordul elő a köles szó. A sorban nincs egyedül. Az 1933-as Helységnévtár is számon tart Kölesd nagyközséget Tolna megyében, Kölespusztát Somogyban, Kölesfenéki tanyákat Békésben, Kölesföldi tanyákat a Hajdúságban, Köleshalmot Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Köleshát­tanyát Borsodban, Kölesmajort Sopron megyében, Kölestelket Fejér megyében, Kölestót Győr megyében, valamint Kölesfalut Trencsén megyében és Kölesvölgyet Vas megyében. 25 A felsorolt adatok nemcsak azt bizonyítják, hogy a magyarság termelte a kölest, hanem a szó művelődéstörténeti tanulságait is. Ilyen a­­dűlő utótagú földrajzi nevek sora, melyekből az tűnik ki, hogy sok helyen különállóan volt olyan határrész, ahol rendszeresen termeltek kölest. A­­verem­ utótagú össze­tétel arra hívja fel a figyelmet, hogy más gabonaneműekhez hasonlóan a kölest is tartották földalatti vermekben. Ez egyúttal a megtermelt hatalmas mennyiségekre is utal. Az­­árok,­­tó utótagú összetételek arra engednek követ­keztetni, hogy lapos, vízjárta területeken termelték elsősorban a kölest. Az is nyilvánvaló ezekből az adatokból, hogy a köles olyan kultúrnövény a magyarságnál, amely szervesen beleépült gazdálkodási rendjébe, hatott a szemlé­letének alakulására, meghatározta annak tartalmát. Ezen önálló közigazgatási egységek mellett számtalan földrajzi név őrzi még a növény nevét, ilyen Ugocsa megyében Farkasfalva határában az 1796-ban említett Köles­föld és Gödényházán a Köleskert 1796-ből. 20 Dévaványán Köleshalom, Tiszaszent­imrén Köleshát, Kenderesen Kölesföldek határneveket sorol fel a PESTY-féle gyűjtemény Külső-Szolnok megyéből. 27 A Kiskunságból Kiskundorozsmáról ismerős a Kölesverem, Kölesverem-düllő, Kölesverem-lapos. 28 A Nagykunságban, Karcagon pedig a XVIII—XIX. századi tanácsi jegyzőkönyvekben a Kölesgát fordul elő gyakran. 29 INCZEFI G. 1782 —85-ből a Kölestó meghatározhatatlan helyű nevet írta le, vala­mint a Kölestóházat 1822-ből. 30 Eger és Felnémet földrajzi nevei között is megtaláljuk 1754-ből a Köleshegyet. 31 19 GAÁL László 1978. 59. 20 SÍPOS Zsigmond 1911. 28. 21 BALLAGI Mór II. 1867. 112.­ CHERNELHÁZI CHERNEL István II. 1899. 623—624. 22 BÁTKY Zsigmond 1918. 23 — 25. 23 GYÖRFFY Lajos 1956. 42. 24 BELLON Tibor 1971. 173. 25 Magyarország Helységnévtára 1933. 329. 688. 26 SZABÓ István 1937. 336. 358. 27 PESTY Frigyes 1979. 177. 188. 231. 28 PESTY Frigyes 1978. 192. 29 BELLON Tibor 1973. 86. 30 IIC­ZEI Géza 1970. 191. 31 BAKOS József—FEKETE Péter 1972. 73.

Next